A Fonó Zenekar lemezbemutatója / PRAE.HU

A lemez alapgondolata abból a felismerésből fakad, hogy a népzenének a műzenére gyakorolt, számtalanszor megjelenített hatása mellett a zene világát évszázadok óta formálja egy ezzel ellentétes irányú folyamat is - mondta el az MTI-nek a zenekar vezetője, Agócs Gergely.

A barokk kor zenei kultúrájának egyik kiemelkedő teljesítménye a vonós hangszerek, fafúvósok, rézfúvósok és csembaló együttműködése révén kialakult kamarazenekar. A kései barokk idején, a magyar királyság területén a kor műzenéjének vonós hangszeres együttesei folkorizálódtak, azaz a hangszeres zeneszolgáltatást a falvakban is kezdték átvenni a vonós alapú formációk.

A muzsikusok - a hangszerváltás ellenére - természetesen továbbra is igyekeztek alkalmazkodni a "népi" megrendelők zenei igényeihez, azaz a vonószenekarok húrjain megszólalt a népzene. Fontos hangsúlyozni - vélik a zenekar tagjai -, hogy a Brandenburgi koncertek vagy A négy évszak hangszerelésének mintájára összeállított zenekarok a zenefolklórban csak ezen a területen, sehol máshol a világon nem szervesültek.

A hegedű-brácsa-bőgő-fafúvós-cimbalom összetételű zenekarok, illetve ezek egyes, fúvósokat vagy a cimbalmot nélkülöző változatai máig a Kárpát-medence népeinek (valamint két kisebb, szomszédos régió, a kelet-csehországi morvák és a dél-lengyelországi gorálok tájegységeinek) népzenéjét jellemzik.

A Fonó Zenekar legújabb kezdeményezése az ebben a kultúrkörben a barokk zene kifejezésformáinak, díszítésmódjainak, hangszerkezelési gyakorlatainak, sőt, esetenként dallamainak hagyományozódása révén fennmaradt értékekre épül.

zene

Szerzők

További írások a rovatból

Más művészeti ágakról