Navracsis Tibor kihangsúlyozta, hogy a Balassi Intézet eddigi legsikeresebb évét tudhatja maga mögött: számos könyvfesztiválon képviseltette magát, fontos résztvevője volt a horvát EU-csatlakozási ünnepségeknek, és több országban is eredményesen mutatta be a magyar kultúra értékeit. E programsorozatoknak, eseményeknek köszönhetően Magyarország megerősítette kulturális jelenlétét az egész világon: egy módszeres újraépítkezésnek vagyunk tanúi. A miniszterelnök-helyettes szerint ha aktívabbak vagyunk a kulturális szférában, akkor a Magyarországról kialakított kép is kedvezően befolyásolható. Navracsics úgy látja, hogy a Balassi Intézetnek továbbra is az a feladata, hogy rejtett kincseinket a világ elé tárja, s hogy a magyar kultúra a világ minden táján elérhető, megismerhető legyen.

Balog Zoltán is egy olyan lényeges stratégiai elemnek látja a kultúrát, amivel külpolitikai helyzetünket is megerősíthetjük. A nemzeti erőforrások minisztere szerint nagyon fontos, hogy új módon viszonyuljunk a világhoz: a kultúrán keresztül, ennek eléréséhez pedig együttműködésekre van szükség nemcsak az egyes intézmények, hanem a minisztériumok között is.



Martonyi János úgy gondolja, hogy Magyarország igen jól teljesít kulturális téren, ami a jelenleg zajló külpolitikai vitákban is fontos érv lehet, mivel ha nemzetközi szinten is megismerik a magyar kultúrát, akkor mindenki számára világossá válhat, hogy az ország az európai értékek és a demokrácia elkötelezett híve. “Maradandó értékeket ott tudunk hagyni a világban, ahol kultúránkkal jelenünk meg" - mondta.

A miniszteri köszöntők után a Stara Zagora-i filmfesztivál legjobb női főszereplőjét, Móga Piroskát köszöntötték, majd Hatos Pál főigazgató néhány pontban ismertette a Balassi Intézet elmúlt évi teljesítményét. Többek között arról szólt, hogy tavaly a magyar kultúrát népszerűsítő központ 19 nemzetközi könyvvásáron szerepelt (4 esetben díszvendég is volt), 200 kiállítást és 220 koncertet rendezett, valamint 15.000 nyelvórát tartott
.


Campus Hungary elnevezésű programjukkal már számtalan egyetemista számára biztosítottak ösztöndíjat a világ összes országába. Májusban a Linzi Magyar Napokon a magyar kézműves, népművészeti és folklórműsorok, gasztronómiai bemutatók és zenei programok segítségével juthatott el a magyar kultúra Ausztriába. A berlini Cineromani is sikerrel zárult, ahol bemutattak egy 15 részből álló roma tematikájú retrospektív filmösszeállítást, a Roma Audiovizuális Napok keretében pedig kortárs roma filmesek munkáival ismerkedhetett meg a berlini közönség.

A magyar-olasz kulturális évad során Magyarország 8 olasz városban is bemutatkozhatott. A legjelentősebb programok között szerepelt a Tiffany és Gallé szecessziós kiállítás, a Budapesti Fesztiválzenekar római koncertje és A Modernitás ideje. Magyar Festészet 1905-1925 című nagyszabású kiállítás. A Smithsonian Folklife Festivalon Magyarország népi kultúráját és hagyományait Washington szívében mutathatta be.



Hatos Pál az elkövetkező programokról is ejtett néhány szót: a közeljövőben további 7 könyvvásáron mutatkozik be Magyarország, sőt Moszkvában díszvendégnek is hívtak minket. Három új magyar intézet nyílik hamarosan, Pekingben, Zágrábban és Belgrádban, valamint további rendezvényekkel és programokkal készül az Intézet.

A Balassi Intézet tevékenységének ismertetése után Gőz Lászlóhoz került a mikrofon, aki a Budapest Music Center jelentőségéről beszélt. Kihangsúlyozta, hogy már régi álma volt egy olyan hely létrehozása, ahol a jelenkor magyar zenei értékeit együttesen és összehangoltan lehet felmutatni. Több évi kemény munka során jött létre a Budapest Music Center, ami könyvtárként, információs központként, lemezkiadóként, koncertteremként is üzemel. Az első kávészünetben Gőz László körbevezetett minket az épületben, így mi magunk is meggyőződhettünk a hely egyedülálló voltáról.

Ezt követően Hatos Pál röviden szólt a személyi változásokról, majd Fülemile Ágnes a Smithsonian Folklife Festival tapasztalatait ismertette. Az igazgató elmondta, hogy a Nagykövetség és a Balassi Intézet nagyon harmonikusan együttműködött, és ennek köszönhetően a fesztivál nagy sikerrel zárult. E néhány nap alatt a kézműves események mellett helyet kaptak a gasztronómiai, zenei, táncos, és az adatközlést szolgáló programok is, amiket a kint élő magyarok nagy szeretettel fogadtak. Fülemile kiemelte a fesztivál designját is, amiben Makovecz hatása és a népi építészeti hagyomány erősen érvényesült. Fontos motívumnak számítottak a pávák és a kalotaszegi minták. A fesztivál különlegessége volt a Pulikutya szobor, amit Szőke Gábor Miklós valósított meg.



Az előadás után újra Hatos Pálhoz került a mikrofon, aki a Balassi Intézet új kiadványairól szólt. Megemlítette a Publishing Hungary programot, aminek legfontosabb célja, hogy Magyarország minél több nemzetközi könyvvásáron vegyen részt programokkal, és nem csak standokkal. A program során nemcsak a nemzetek közötti kapcsolatok erősítése a fontos, hanem a fordítások támogatása és a kiadók megszólítása is.

A Zsidó örökség Magyarországon új szemszögből viszonyul a zsidó tematikához: a magyar kultúra szerves részének tekinti ezt a világot, amit filmvetítésekkel, kerekasztal-beszélgetésekkel, konferenciákkal is igazol. Harmadik kiadványuk a roma kultúrát egy sokkal tágabb kontextusban értelmezi, ami a közösség emancipációját segíti elő.

A vezető találkozó további részében a kerekasztal-beszélgetéseket és előadásokat zenei programokkal tették színesebbé. Fellépett a Szent Efrém Férfikar, Tálas Áron zenekara és a Corpus Harsona Quartet.

A Balassi Intézet vezetői találkozója, 2013. 07. 11., Budapest Music Center

Fotó: Bach Máté