"A képző- és iparművészek a keleti kultúra tárgyaiból nyertek inspirációt, és elkészítették saját ékszereiket, használati tárgyaikat. Ez teszi lehetővé, hogy múzeumunk gyűjteménye ne egy letűnt korról szóljon, hanem valóban élővé válhasson" - emelte ki Fajcsák Györgyi, az Iparművészeti Múzeum Hopp Ferenc Kelet-ázsiai gyűjteményének vezetője a csütörtöki sajtóbejáráson.

Az igazgató hozzátette: a kiállítás egymás mellett mutatja be a múzeum gyűjteményéből származó viseleti darabokat, textileket, ékszereket és használati tárgyakat, valamint a 19. századi japán művészet által inspirált magyar képzőművészek alkotásait. A tárlat első részében az érdeklődők a szamurájok díszviseletét, fegyvereit és azok díszítményeit tekinthetik meg, köztük egy 1820-ban készült és most restaurált szamurájpáncélt.

Emellett kiállítanak még férfi díszpáncélokat, kardokat, kis és nagy tőröket, valamint kardvereteket is. A második részben japán férfiak használati tárgyai láthatók, valamint azok a kellékek (pipa, dohánytartó, hajtű) amelyeket az obiba (széles öv) rejtve tároltak használóik.    

Ezután a hagyományos női viseleteket és az obikat lehet megtekinteni, valamint azt a 40 darabból álló, kiotói textilkollekciót, amelyet egy japán gyűjtő ajánlott fel 2011-ben a múzeum számára.     

"A változatos anyagok remekül példázzák a mai japán kézműves ipar hagyományos technikákat még mindig alkalmazó műhelyeinek működését" - részletezte Fajcsák Györgyi. Nemcsak a felnőttek, de a gyerekek világa is megelevenedik a tárlaton; látható gyermek szamurájpáncél, kimonót viselő baba, valamint számos gyerekjáték.
 
A tárlat ezen része részben interaktív: lehetőség van origamihajtogatásra, a világhírű Kokeshi-babák színezésére, valamint múzeumpedagógiai foglalkozás keretében a diákok mélyebben is megismerhetik a japán kultúra gazdag világát.    

A kiállításhoz kapcsolódva láthatók a magyar iparművészek által készített ékszerek és használati tárgyak. Az alkotók a japán öltözködés hagyományos darabjaiból, azok anyaghasználatából, formavilágából, technikájából, mintarendjéből és színvilágából meríthettek ihletet a múzeum szakembereinek segítségével.    

Fajcsák Györgyi elmondta: több olyan művész is van a kiállítók között, aki több hónapot töltött Japánban, hogy helyi mesterektől autentikus módon sajátíthassa el bizonyos tárgyak készítésének fortélyait.    

A múzeumpedagógiai és múzeumandragógiai foglalkozások mellett a kiállítás ideje alatt olyan tárlatvezetéseket is tartanak, amelyeken a kiállító művészek saját tárgyaikról, valamint az őket inspiráló darabokról mesélnek. A tárlat július 19-től november 3-ig tekinthető meg.