A konferencia a csütörtökön nyíló ötvösművészeti biennále kísérőrendezvénye, amelyet az egykor együtt munkálkodó építészet és ötvösművészet újra egymásra találásának érdekében hívták életre.

"Már volt egy nagy hőskora a kortárs ötvösművészetnek a hetvenes-nyolcvanas években, amikor valóban az építészet társművészeteként funkcionált; kifejezetten aranykornak nevezhető az az időszak" - mondta el az MTI-nek Katona Katalin ötvösművész, az MMA tagja, az MKISZ ötvösművészeti szakosztályának elnöke.

"Ez azt jelentette, hogy az alkalmazott ötvösművészet megjelent mind az építészetben, mind a belsőépítészeti terekben. Ez az együttműködés napjainkra beszűkült. E változás okát keresi a konferencia. Alapvető célunk, hogy elinduljon egy beszélgetés, egy párbeszéd a két terület művészei között. A távlati célok az újbóli együttműködés, együttgondolkodás, együttmunkálkodás felébresztése; hogy valamennyire a magyar iparművészetet - és azon belül is az ötvösművészetet - visszahozzuk az építészeti terekbe" - fogalmazott Katona Katalin.

Hozzátette: korunk építészetét szemlélve talán a hagyományokat őrző ötvösművészetnek is megújulásra van szüksége. "Remélhetőleg a konferencia megrendezése segít abban, hogy új lehetőségeket feltárva, akár új utakat keresve, ismét társművészetként jelenjen meg a két művészeti ág, az építészet és az ötvösművészet" - jegyezte meg.

A konferencián Varga Lajos váci segédpüspök, Czégány Sándor építészmérnök, Tompos Lajos belsőépítész, Bugár-Mészáros Károly építészmérnök, Jánosi János Pro Architectura-díjas építész, Szenes István Ybl- és Europa Nostra díjas belsőépítész, valamint Kovács Zoltán Ferenczy Noémi-díjas belsőépítész szólal fel. A szekcióülések elnöke Katona Katalin Ferenczy-díjas ötvösművész, a zárszót Fekete György Kossuth-díjas építész, az MMA elnöke tartja.

Az előadók többek között beszélnek majd arról, hogy a római katolikus egyház gyakorlatában milyen módon jelennek meg a különböző ötvöstárgyak, mi a szerepük, egyáltalán van-e szerepük a társművészeteknek, ezen belül az ötvösművészetnek a kortárs építészetben. Szó lesz még az ötvösművészet és belsőépítészeti tervezés egymásra hatásáról, a szerves ornamentikáról és az oktatás szerepéről az egyes művészeti területek, így az ötvösművészet fennmaradásának tükrében, valamint az ötvösművészet megjelenéséről az enteriőrben.