A közlemény szerint idén először a szerzők, előadók és kiadók jogkezelői nagyobb gazdasági elemzést készíttettek arról, milyen díjterhelés lehet indokolt Magyarországon, és az alkalmazott tarifarendszer megfelelő-e a célok elérésére.
    
A tanulmány kimutatta, hogy a szabad zenei magánmásolások által generált fogyasztói többlet társadalmi szinten több mint 10 milliárd forint.
    

Ez lényegesen meghaladja az üreshordozó-díj bevételeket –2012-ben 3,6 milliárd forint –, amelyek tehát összességében nem tekinthetők magasnak – teszik hozzá a közleményben.

    
Azt is kimutatta a felmérés, hogy európai összehasonlításban a magyar díjrendszer kevés hordozótípust fed le, így fajlagosan viszonylag magas díjat terhel rájuk. Ezért a jogkezelők és a díjfizetők 2014-re olyan megállapodásra jutottak, amely egy lépésben jelentősen csökkenti a zenék és filmek másolására ma leggyakrabban használt két hordozótípus, a mobiltelefonok és a tévés set-top-boxok jogdíját – írták a közleményben.
    
A jogkezelők évről évre reprezentatív felmérésekkel alapozzák meg a díjfizetés alá tartozó hordozók körét is. Az utóbbi években a mobiltelefonok és a digitális televíziózásban használt, műsorrögzítésre alkalmas dekóderek mellett a táblagépek elterjedése volt a jellemző. Az idén a magyar táblagép-használók 93 százaléka rendszeresen végez olyan tevékenységet, amely szerzői jog által védett alkotás tartós másolásával, tárolásával jár – mutat rá az Artisjus.
    
A közleményhez mellékelt táblázat szerint a táblagépek esetében az üreshordozó-díj például 4 gigabájtig 1680 forint, 8 gigabájtig 2240 forint, 16 gigabájtig 3360 forint lesz.
    
Az üreshordozó-díjat az Artisjus mellett az Előadóművészi Jogvédő Iroda, a Filmjus, a Hungart és a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége kezeli. Ezek az egyesületek juttatják el a beszedett díjakat a szerzőkhöz, előadókhoz és előállítókhoz. Az idei évtől a beszedett díj 25 százaléka kötelezően kulturális célokra fordítandó a Nemzeti Kulturális Alap útján.