Valójában persze nem újdonság, hogy az emberi test a művészetekben és a művészetelméleti gondolkodásban fontos szerepű, de amint az lenni szokott, bizonyos társadalmi körülmények, tudományos eredmények előtérbe tolhatnak egyes jelenségeket, melyek azután valamely sajátos irányba koncentrálják a figyelmet.

A huszadik században több ilyen figyelemirányító paradigmaváltás követte egymást, melyek sorát az ezredfordulón – a fenomenológia újra felvirágzásának és a kognitív tudományok bizonyos új eredményeinek hatására – a „testi fordulat” (corporeal turn) vezette át az új évezredbe.

Ez utóbbi paradigmaváltáshoz a film számos szállal kötődik. A hetvenes évek második felétől a női test ábrázolásának feminista filmkritikusai a testi fordulat fontos előkészítői voltak. Majd pedig az 1990-es évektől a filmtudományban felerősödő fenomenológiai és kognitív irány vált a testi fordulat katalizátorává. A fenomenológiai hagyomány a testi érzékelés komplexitásának hangsúlyozásával, a kognitív tudomány pedig többek között az kogníció testi beágyazottságának elképzelésével járult hozzá ahhoz, hogy a filmtudományban a testi érzékek, a befogadás mint testi élmény az érdeklődés előterébe kerüljön.

Ugyanakkor a 3D-filmmel kapcsolatos kortárs kísérletek és sikerek arra is felhívják a figyelmet, hogy a filmművészet és filmipar törekvései és a tudomány érdeklődése ezúttal sem különíthető el egymástól, hiszen a 3D technológia lényegét tekintve az emberi érzékelés kutatásával, minél jobb megértésével legalább olyan szoros kapcsolatban áll, mint azzal, hogy új trükkökkel próbálja meg visszahódítani a fizető nézőket a nagy vásznak elé.

A Metropolis Film/test/film számában az elméleti, történeti kereteket felvázoló bevezető szöveget követően olyan írások kerültek egymás mellé, melyek a testhez kapcsolódó, sokszínű megközelítések változatos formáit képviselik. Az összeállítás első felében olyan szövegeket találunk, melyek a testet mint a kifejezés eszközét, kulturális szimbólumot, sajátos kifejezési felületet elemzik, tehát a filmben megjelenő testekkel foglalkoznak. Az összeállítás második felében pedig a befogadói élmény testiségére, vagyis a testben kiváltott hatásokra helyeződik át a hangsúly a haptikus vizualitás kérdésének felvetésén keresztül. 

A lapszám tartalma:
 
Bevezető
> Vincze Teréz: Súlyos testek: Testek a filmben, a nézőtéren és a filmtudományban
> Ureczky Eszter: Az idegen sebe: Tér- és testhatárok Andrea Arnold Üvöltő szelekadaptációjában
> Kalmár György: Hitehagyott testek: A Kontroll és a kelet-európai testpolitika
> Berta Zsóka: A leszbikus nő mint a nemzeti traumák megtestesülése
> Lelkes Ilka: Érzéki képek. Haptikus jegyek a kortárs magyar filmben
> Miriam Ross: 3D-esztétika: Az Avatar és a hiperhaptikus vizualitás
> Test és film – Válogatott bibliográfia
 
Kritika:
>Kránicz Bence: Tünetegyüttes (Győri Zsolt – Kalmár György [eds]: Test és szubjektivitás a rendszerváltás utáni magyar filmben)
 
A lapszám az alábbi helyeken vásárolható meg: 
 
Írók Boltja, 1061 Budapest, Andrássy út 45.
Gondolat Könyvesbolt, 1053 Budapest, Károlyi Mihály u. 16. 
L'Harmattan Könyvesbolt, 1053 Budapest, Kossuth L. u. 14-16. 
Párbeszéd Könyvesbolt, 1085 Budapest, Horánszky u. 20.
Teleki Téka, 1088 Budapest, Bródy Sándor u. 46.
ELTE BTK Jegyzetbolt, 1088 Budapest, Múzeum krt. 6-8.
ELTE TTK Hallgatói bolt Lágymányoson, 1117 Budapest, Pázmány Péter stny. 1/a
Vincze Könyvesbolt a MÜPA-ban, 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.
Nyitott Műhely, 1123 Budapest, Ráth György u. 4.
Antik Kft., 7621 Pécs, Ferencesek utcája 1.
Odeon téka a Művésznél, 1066 Budapest, Teréz krt. 30.
Kultúrbarlang, 1073 Budapest, Kertész u. 42-44.
Toldi Mozi, 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 36-38.
Örökmozgó, 1074 Budapest, Erzsébet krt. 39.
 
A Metropolis előfizethető a szerkesztőség címén: 
metropolis@c3.hu, négy lapszám ára előfizetők számára: 3000 Ft.