A József Attila- és Babérkoszorú-díjas író az MTI-nek kedden elmondta: egy gyermekkori olvasmányélménye indította el a lengyel kultúra és történelem iránti érdeklődés felé. Rákosi Viktor először az 1880-as években megjelent A hős fiúk. Regényes történet a szabadságharcról című kötetét a Teleki téren kofaként dolgozó nagyanyja ajándékozta neki 7-8 éves korában.
    

"A történet véget ért Buda bevételével, ezért én sokáig azt hittem, hogy a szabadságharcot megnyertük" - fűzte hozzá. A könyvben találkozott először Bem apóval, valamint a 1948/1949-ben Magyarországon harcoló lengyel légiósokkal. Annak a felismerésnek az élménye, hogy egy másik nép is küzdött a magyar szabadságért, jelentősen kihatott pályaválasztására.
    

Az 1956-os forradalmat 11 évesen a Fodor József Szanatóriumban élte át, élményeiről 2006-ban jelent meg A gyermekkor tündöklete című regénye, amelyből játékfilm is készült, a Budakeszi srácok. Mint fogalmazott, 1956-ban is "áthatotta a levegőt a gondolat, hogy a lengyelek velünk vannak".
    

Végül önszorgalomból kezdett el lengyelül tanulni, érettségi után 1963-ban pedig sikeresen felvételizett az Eötvös Loránd Tudományegyetem lengyel-történelem szakára. Az egyetemen kapcsolódott be a Kilencek elnevezésű költői csoportosulás életébe, a társaságnak tagja volt mások mellett Oláh János, Mezey Katalin és Utassy József is.
    

Kovács István felidézte, hogy első önálló verseskötete 1973-ban jelent meg Havon forgó ég címmel, előtte Illyés Gyula ajánlására egy évet tanulhatott a bécsi egyetemen. Az 1980-as években fordult ismét a történelem felé, kötete jelent meg Bemről és a szabadságharc idején Magyarországon harcoló lengyel alakulatokról is. A történettudomány kandidátusa címet szintén az utóbbi témáról írt tudományos igényű munkájával szerezte meg 1992-ben.
    

"A lengyelek nagyon szeretnek bennünket, de voltaképpen nem tudják, hogy miért. Én feladatomnak tűztem ki, hogy kulturális és történelmi erényeinket felmutatva tudatosítsam bennük, miért érdemes bennünket szeretniük" - fogalmazott Kovács István, aki 1990 és 1994 között Jeszenszky Géza felkérésére a varsói magyar nagykövetség kulturális tanácsosaként dolgozott, majd 1994 és 1995 között, valamint 1999-től 2003-ig krakkói főkonzul volt. Ő volt az első diplomata és az első magyar, akit Krakkó díszpolgárává avattak.
    

A Magyar Érdemrend középkeresztjével, valamint Déry Tibor- és Bethlen Gábor-díjjal is kitüntetett Kovács István az MTI-nek elmondta azt is, hogy a nemrég megjelent, történelmi munkásságba illeszkedő Honvédek, hírszerzők, légionisták című kötete után ismét szeretne visszatérni a szépirodalomhoz. "Szeretnék verseket írni és prózával foglalkozni, ha még van bennem elegendő forrás" - fogalmazott.
    

Kovács Istvánt szerdán a Magyar Írószövetségben Szentmártoni János, a szervezet elnöke, valamint a Kossuth-díjas Mezey Katalin, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Irodalmi Tagozatának vezetője köszönti. Az ünnepelttel Hermann Róbert történész és Zsille Gábor költő és műfordító beszélget a 18 órától kezdődő eseményen.