Ezt tették az elmúlt századokban Zrínyi Miklósék, ezt tette Mikes Kelemen, ilyen kiállás volt Petőfi, Arany, Jókai példázatos élete - sorolta az előképeket a szónok.
    

Mint fogalmazott, ezek az alkotók azt a szellemi örökséget folytatták, amely szerint nehéz, küzdelmes időkben az írástudók szent kötelessége életükkel, gondolataikkal, cselekedeteikkel példát mutatni mindazoknak, akiket szolgálnak.
    

Hozzátette, hogy a bátran kiállók mellett mindig voltak bértollnokok és gyávák is, "ők bélyegezték Rákóczit és Kossuth Lajost hataloméhes lázadónak, vagy ők vállalták a szovjet testvérpártjuk kulturális céljainak erőszakos, gátlástalan hazai megvalósítását".
    

Ők azok, akik ráakasztották a forradalom és szabadságharc nemzeti hőseire a náci vagy a fasiszta csőcselék minősítést - fogalmazott Lezsák Sándor.
    

Az '56-os forradalom és szabadságharc történetét nem lehet hitelesen és mértéktartóan bemutatni, elemezni a Magyar Írók Szövetségének korabeli tevékenysége nélkül - hangsúlyozta Lezsák Sándor, kiemelve: a hetvenes években társaival egyfajta "történelmi puzzle" részeként rakosgatták össze csöndes beszélgetésekből, szamizdat kiadványokból, relikviákból vagy kézről kézre adott írásokból az 1956-ban történteket.
    

Már akkor felismerték, hogy az írószövetség Bajza utcai székháza történelmi emlékhely, ezért is kezdeményezi többedmagával, hogy emelje hivatalosan is erre a rangra az épületet az Országgyűlés.
    

A székház kerítésén látható tárlaton az 1956-os eseményekben szerepet vállaló írókra, költőkre fotóikkal, rövid életrajzaikkal és egy-egy tőlük származó idézettel emlékeznek.
    

Mint Szentmártoni János, az írószövetség elnöke a megnyitón elmondta, jövő tavaszig tart a szervezet 1956-os emlékprogram-sorozata. Utalt arra is, a magyar írók aktív szerepet vállaltak a forradalom előkészítésében, tömörülésük központja pedig a résztvevők egyik szellemi műhelye, találkozóhelye volt.