Az OSZK sokmilliós gyűjteményében alig kétszáz olyan okmány található, amely nem a könyvtár tulajdonát képezi. Ezek közül a legkiemelkedőbb és legértékesebb kézirata, a Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból című költemény - fejtette ki Földesi Ferenc, a könyvtár különgyűjteményi igazgatója, a szerződés hétfői aláírásakor.
    

Felidézte, hogy Kölcsey Ferenc kéziratait és könyvtárát végrendeletében unokaöccsére, Kölcsey Kálmánra hagyta. Mivel a fiú ekkor még kiskorú volt, a kéziratok további sorsáról édesanyja, Kölcsey Ádámné, Szuhányi Josephine gondoskodott. A hagyaték a következő évtizedekben több részre szakadt, kerültek okmányok a Magyar Tudományos Akadémia és a Széchényi Könyvtár tulajdonába, ám az értékes verskéziratok egy kötege, köztük a Hymnus is, a család tulajdonában maradt. Ez utóbbi sorsáról azonban a 20. század közepéig semmit sem tudott az irodalomtudomány.
    

1944 nyarán, a háború pusztításától félve helyezte el letétként Kölcsey oldalági leszármazottja, László Magda a pótolhatatlan kéziratot az Országos Széchényi Könyvtárban, ahol azóta is őrizik.
    

A családnak kezdettől fogva a legfontosabb szempontja volt, hogy a kézirat biztonságban és méltó körülmények között legyen - emelte ki az örökösök képviseletében Fáy Péter, László Magda unokája. Hozzátette: ezért döntött úgy a család, hogy a nemzeti könyvtárban helyezi letétbe a dokumentumot, amelynek az intézmény azóta is gondos őrzője, illetve évente egyszer a közönség számár is láthatóvá teszi.
    

A letéti szerződést határozatlan időre írta alá a két fél.