bezár
 

art&design

2018. 04. 09.
A város szövete
Urbánus szövetek - Regős Anna és Regős István kiállítása az Esernyős Galériában
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
2018. április 4-én Urbánus szövetek címmel nyílt kiállítás Regős Anna és Regős István munkáiból, az Esernyős Galériában. A kiállítás része a Budapesti Tavaszi Fesztiválnak, illetve a Budapest Art Week programsorozatának.

A megnyitón Bús Balázs, III. kerületi polgármester elmondta, hogy a kiállítás – véleménye szerint – az alkotói pályamunkák legjavának egy keresztmetszetét adja. A két alkotó külön teremben állította ki munkáit, ebből az elrendezésből pedig a férfi-nő kettőssége köszön vissza. István képei régebbi műveket, érzéseket idéznek a maguk szürreális, máskor groteszk, de mégis pontos formanyelvén. Anna textiljeinek különös geometriája szabad asszociációkra ad lehetőséget. A polgármester azt is hozzátette, hogy céljuk az is, hogy Észak-Budát feltegyék a kortárs képzőművészet térképére.

A kiállítás megnyitóján Oltai Kata művészettörténész egy lehetséges értelmezést adott a kiállításhoz. Eszerint két, autonóm alkotó állít ki külön térben, így Oltai először Regős István, majd Regős Anna munkáit igyekezett közelebb hozni a közönséghez. 

Oltai Kata művészettörténész, kurátor

Regős Istvánt sokan értelmezik a groteszk, a pop-art, a szürrealizmus vagy a naiv művészet felől, de hasonlították Anna Margithoz is. Itt azonban nem klasszikus művészettörténeti kérdések felől közelített Oltai Kata, hanem egy szellemi iskolát hívott segítségül, amely a hatvanas évek végén indult, és amely saját eredetét és jelenét dichotómiák és ellentétes pólusok szerint határozta meg – úgy mint a jó és a rossz, a férfi és a nő, a test és a lélek –, melyekhez értékhierarchiát is kapcsolt.

A címben megjelölt urbánus kifejezés hasonlóképpen egy nagyon erős dichotómiát jelöl, ahol város és a természet, az épített, művi kultúra és a természetes, eredeti szembeállítása sokáig életben tartott pólusok voltak. A városnak a kultúrtörténetben sokfajta reflexiója született, a civilizáció oázisaként magasztalták, ugyanakkor megvolt az az aspektusa is, hogy az elidegenedés, a szeszély, a bűnözés helyét jelölje. A város azonban mindezeknél sokkal több: az oktatás és a kultúra központja is, amelyet szabadság és változás jellemez, ugyanakkor hamis reményeket is kelthet, sok szörnyűség, kétségbeesés helyszíne is lehet.

A továbbiakban Oltai Kata felsorolt néhány olyan urbanisztikai elképzelést, melyek e kiállítás viszonyában is fontosak lehetnek. Ezek a várost olyan metaforaként használják, amely azt jelöli, hogy az ember és az adott civilizáció vagy társadalom hogyan jelöli ki a helyét a természet és a saját maga által létrehozott művi környezet között. A kiállítás szerinte azt az időszakot idézi meg, amikor is – a 19. század második felétől – a város egy épített környezet, amely inkább reprezentatív jellegű, s amely sokkal inkább a hatalmat képviseli, mint a természetet. A város egy társadalom önreprezentációja is, és Regős István képei nagyon erősen beszélnek erről az önreprezentációról, akár nemzetkarakterről.

Oltai Kata szerint a Biedermeier csendélet című kép azt a pillanatot kapja el, amit még nagyon jól lehet kötni klasszikus barokk elvekhez vagy a 17. századi holland festészethez, amely utóbbi társadalmi ideológiákat mutatott be a csendéleteken keresztül. Regős István képe ezt a polgári klasszikus csendélet-típust vezeti át a jelenbe, olyan háttérrel, amely egy kortárs várost ábrázol, építkezéssel, darukkal, azokon a helyeken, ahol eredetileg templomtornyokat látnánk.

Biedermeier Csendélet

A másik kiemelt kép az Alagút villanófényben volt, amely egy fotografált jelenetet ábrázol, s ahol egy fénykép készül éjszaka egy alagútról. Az értelmezés szerint ez egy tautológia lehetne, a lehetetlenség elfordítása. A festmény azt szemlélteti, hogy a fotográfia – amely kezdetben a hagyományos festészet felfogása mentén szerkesztette és képezte a valóságot –, hogyan alakult át a 60-as 70-es évek folyamán az orosz filmelmélet különböző montázselvei alapján.

Oltai szerint Regős István képeit nézve egy rafinált nemzetkarakter rajzolódik ki előttünk, amely alapján máshogy tekintünk bizonyos dolgokra

Alagút villanófényben

Regős Anna kiállításrészében két kiállítássorozat tekinthető meg. Oltai Kata a legfrissebb sorozatról beszélt, amelyben textilalkotások vannak bemutatva, s melyeknek kiindulási pontja a négyzetforma. Regős Anna hajtogatással és pliszírozással hoz létre különböző felületeket, ahol az élek válnak térképző alakzattá, és amelyek a 20. századi művészettörténet egy klasszikus tézisére utalnak vissza, az organikus és a művi pólusai közötti mozgásra. Az anyag fontos ideológiai tényező volt a képek létrehozásánál. Regős Anna a len anyagot választotta, amely egy makacs háztartási alapanyag: a választás tehát fontos visszanyúlás a lokális hagyományok viszonylatában. Regős látszólag maga alá gyűri az anyagot, nem csak pliszírozással és hajtogatással, hanem a festéssel, valamint azzal is, hogy egy klasszikusan képzőművészeti tárgyat – vagy legalábbis arra utaló tárgyat – hoz létre. A bauhaus, majd a concept textil formáiban szín- és formatanulmányokat láthatunk – de legalábbis vélünk látni. Azzal, hogy ezeket plasztik dobozban állítja ki, a len makacsságát emeli ki.

Regős Anna: Kék háló

 

Urbánus szövetek - Regős Anna textilművész és Regős István képzőművész kiállítása

Esernyős Galéria (1033 Budapest, Fő tér 2.) 

Megtekinthető április 5. és május 3. között

 

Fotók: Az Esernyős Galéria jóvoltából

nyomtat

További írások a rovatból

art&design

A kivilágított felbomlás impulzusa A kivilágított felbomlás impulzusa
Csernátony Lukács László BURN, Barbie, BURN! című kiállításának megnyitószövege
art&design

A rothadás nedűje és a dehumanizált művészet vidámsága A rothadás nedűje és a dehumanizált művészet vidámsága
Győrffy László: Bízunk az enyészetben
art&design

A művész mint intézmény A művész mint intézmény
A bécsi Kunstforum Man Ray kiállításáról
art&design

Táblákon és kártyákon a világ Táblákon és kártyákon a világ
Te jössz? Kiállítás a társasjátékokról a Kiscelli Múzeumban

Más művészeti ágakról

Rawson Marshall Thurber: Felhőkarcoló
színház

Kicsiben is hatalmas Kicsiben is hatalmas
Multikulti ínyencség a visegrádi négyek jegyében, ukrán fűszerezéssel bolondítva
Éles tárgyak az HBO-n


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés