bezár
 

art&design

2019. 12. 05.
Képpraxisok 2.
Jankovics Marcell és Francois Fiedler a Műcsarnokban
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Képpraxisok 2. Ötféle alkotói látásmódot, megközelítést sorol egymás mellé a Műcsarnok Képpraxisok 2. elnevezésű kiállítás-együttese, amely Francois Fiedler (Fiedler Ferenc) és Jankovics Marcell tárlataival indul ezen a héten.

A Kép­pra­xi­sok 2014-es első és a most kö­vet­ke­ző, má­so­dik ki­ál­lí­tá­sa pár­hu­za­mos ön­ál­ló be­mu­ta­tók­ként a "kép­csi­ná­lás" mű­fa­ja­it il­lesz­ti egy­más mellé; az előző al­ka­lom­mal a fes­té­szet és a fo­tog­rá­fia át­ha­tá­sa­i­ra, míg az idei ki­ál­lí­tás­sal a mű­fa­jok sajá­tos­sá­ga­i­ra össz­pon­to­sí­tva - mondta el a keddi sajtóbemutatón a Műcsarnok vezető kurátora.

prae.hu

Kondor-Szilágyi Mária hozzátette: elsőként - szerdától - a Franciaországban nemzetközi hírnévre szert tevő Francois Fiedler tárlata nyílik meg a közönség előtt, majd péntektől Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikus kiállítása is látogatható.

Várady Róbert és Lukáts Andor munkáival december 13-tól találkozhatnak az érdeklődők, Alexander Gyenes tárlatára pedig december 14-től várják a közönséget az ötös kiállítás 2020. februári zárásáig.

Rockenbauer Zoltán és Makláry Kálmán kurátorok elmondása szerint a 20. század során több magyar alkotó is sikeres tudott lenni a sokáig a nemzetközi képzőművészet központjának számító Párizsban, hazatérésük után azonban mégis "elfelejtődtek" külföldön.

A nemzetközi kánonba azoknak a magyar művészeknek sikerült tartósan bekerülniük, akik külhonban folytatták pályájukat: ilyen Hantai Simon, Victor Vasarely, Nicolas Schöffer, Reigl Judit, illetve Fiedler Ferenc is - idézték fel.

Fiedler csodagyerekként indult, a kiállításon is látható egy 14 éves korában készített Mányoki-másolata. A főiskola után is aktívan dolgozott, 1948-as párizsi emigrációja azonban radikális változást hozott művészetében, és ettől kezdve felhagyott a figurális festészettel. Fiedler már fiatalon olyan művészóriásokkal állított ki és barátkozott Párizsban, mint Picasso, Miró, Giacometti, Braque vagy Calder, a legnagyobb hatással azonban az absztrakt expresszionizmus volt rá - mondták el a kurátorok.

Jankovics Marcell emlékeztetett arra, hogy alkotásaiból először nyílik kiállítás a Műcsarnokban, elsősorban rajzfilmrendezői munkásságára koncentrálva. Az animációs filmet általában nem a képzőművészethez, hanem az alkalmazott művészeti ágak köré sorolják, itt a látogató eldöntheti, egyetért-e ezzel - jegyezte meg. Jankovics Marcell hozzátette: az anyag betekintést nyújt a rajzfilmkészítés folyamatába, megvalósult filmjei mellett ráadásul több filmtervével is megismerteti az érdeklődőket.

Fazakas Réka, Medve Mihály és Szemadám György kurátorok Jankovics Marcell könyvillusztrációiból is válogattak, a Műcsarnok apszisában a művész friss Trianon-sorozatának képei sorakoznak, de a látogatók négy Jankovics-filmet is megnézhetnek.

Vá­rady Ró­bert fi­lo­zo­fi­kus mély­sé­gű fi­gu­rá­lis festményeiből, a színészként és rendezőként is ismert Lu­káts Andor vi­de­o­ins­tal­lá­ci­ó­jából, valamint az Egyesült Államokban élő képzőművész-mikrobiológus Ale­xan­der Gye­nes ter­mé­szet­tu­do­mányok ihlette munkáiból a Műcsarnok oldalsó teremsorában nyílnak tárlatok december közepén.

Kép: https://www.facebook.com/events/1329764377198343/

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Megnyitóbeszéd Augusztinyi Fruzsina kiállításához
Interjú Molnár Judit Lillával
Megnyitószöveg blanche the vidiot és Palik Eszter "Norma" című kiállításához

Más művészeti ágakról

Kritika Kukorelly Endre Ház, háború, halott című könyvéről
irodalom

Az örmény idő nyomában
A Folkment Minifesztiválról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés