bezár
 

irodalom

2020. 04. 07.
Az animált szó
Petri-versekhez és Libri könyvekhez készítettek animációkat a METU diákjai
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Az animált szó Hogy egy vers milyen, milyen anyagból van, hogy néz ki, hogyan hangzik, az minden egyes olvasó minden egyes olvasásánál változik. Ugyanígy, az olvasásélmény rögzítése is kétséges. Hogyan vizualizálható mégis egy vers, egy regény? Hogyan mozog egy történet? A Metropolitan Egyetem animáció mesterszakos hallgatói már hagyományszerűen foglalkoznak ezekkel a témákkal. Cikkünkben két ehhez kapcsolódó projektjüket mutatjuk be.

A METU első projektjében a hallgatók egy szabadon válaszott Petri György-vershez készítettek rövid animációs filmeket. A másfél perces alkotások nem csak hangnemben, hanem animációs technikájuk sokszínűségében is megmutatják azt, hányféle módon adaptálható egy vers. Félreértés ne essék, a versek bizonyos szinten univerzálisak, de a hallgatók által elmondott történetek a sajátjaik. Ebben a félévben Eszes Fruzsina, Apáthy Szilvia, Tóth Adrienn és Pataki Szandra reflektált Petri György műveire.

A projekt vezetőjét, Csáki László animációs tervezőt kérdezték arról, hogy miért fontosak az ilyen élesbe hajló feladatok, az alkalmazott animáció, és neki mit ad a hallgatókkal közös munka. 

„Szerintem olyan tervezés feladatot érdemes kiadni, amit Te is szívesen csinálnál és végiggondoltad az összes választási lehetőséget és helyzetet, amibe tervezési és gyártási folyamat során belefuthatsz. Így tudsz Te is rengeteg a közös munkában új információt szerezni és fejlődni a konzultációk során a hallgatókkal együtt. A Petri György versanimációs adaptációk készítése egy ilyen feladat. Nekem fontos, hogy az elkészült animációknak legyen közönsége és szerepe/helye az egyetemen kívül is. Vízionáljunk egy közönséget és Nekik készítsük a filmeket, találjuk ki milyen felületre készül, és milyen funkciót töthet be egy animáció, kinek/kiknek készítjük. Az elsődleges célunk ezzel a feladattal, hogy népszerűsítsük a Petri György életművet, a verseket az animáció adta lehetőségekkel közelebb hozzuk mindenkihez. Azt gondolom, hogy egy gimnazista, lehet, hogy könnyebben vesz elő Petri György verseket, ha azokkal először animációs film formában találkozik, egy hozzá korban közel álló alkotó feldolgozásában, például egy irodalom órán.

Az Animáció mesterszakosok első évének egyik tervezés feladata a Petri vers animáció, amit eddig három évfolyam készített, ezt a feladatot Muhi Klárával (forgatókönyvíró-dramaturg) közösen visszük, Klári dramaturgiai szempontból is segíti a munkánkat. Holló-Leleszi Krisztina gyártásvezető, a hangfelvételek szervezésével és gyártási kérdésekben támogatja az animációk készítését. Nehéz és komplex feladat fogást találni a versen, sőt egyáltalán választani egyet, aztán kidolgozni egy dramaturgiát és egy vizuális világot hozzá. A feladat része a hang/színész keresése, majd a hangfelvétel és a színész instruálása. Az idei filmjeinkhez Nagy Zsolt, Zsigmond Tamara, Vajdai Vilmos, Csoma Judit adták a hangjukat és a tehetségüket. Ezen a feladaton keresztül az alkotók kialakíthatják és fejleszthetik a saját rendezői eszköztárukat, szabadon kísérletezhetnek, animációval és hanggal, új és friss vizuális világok keresésével.” –  közölte Csáki László.

Az idei alkotók és alkotások: 

Eszes Fruzsina: Air
„Az Air című vers számomra egy olyan állapotról szól, amikor véget ér egy nehéz, sötét időszak és a világot hirtelen jónak, fényesnek érezzük. Filmem digitális rajzanimációval készült, mert úgy éreztem ez a legalkalmasabb arra, hogy könnyed mozgásokat, morfokat hozzak létre. Izgalmas volt a feladat, ez az első filmem, amit személyes élmény inspirált és ezt a fajta animációs stílust is most próbáltam ki először.”

Apáthy Szilvia: Csakamari
„A Petri-életmű számos különböző hangulatú és témájú szerzeményt foglal magába, épp ezért rendkívül nehéz volt a választás. A Csakamari című vers egyike azoknak az alkotásoknak, melyeket az író harmadik feleségéről, Nagy Máriáról írt. Mariról számos információt megtudunk ezekből az irományokból, többek között például azt, hogy ő egy kifejezetten csámpás, idegesítő, nem túl dekoratív hölgy, aki ráadásul folyton útban van. Mégis van benne valami nagyon szerethető, ami miatt különleges helyet foglal el a költő szívében, és ami miatt a róla írt versek ennyire elnyerték a tetszésemet. Az animációnak egyszerű és színes látványvilágot képzeltem el, és bár tudtam, hogy az idő szűkössége miatt mindenképpen digitális módszerekkel fogom elkészíteni, szerettem volna, ha megmarad a kézzel rajzolt jellege.”

Tóth Adrienn: Búcsú
„Azért ezt a verset választottam, mert ez mozgatta meg leginkább a fantáziámat. Úgy éreztem, valami humorosat szeretnék alkotni, és Petri György Búcsú című verse valóra tudta váltani ezt az elhatározásomat. Szerettem volna egyfajta nyers humort tálalni. Először egy másik Petri versről jutott eszembe tyúkos történet, de több helyen megakadt a gondolatmenetem, így tovább haladtam az életművében és végül rátaláltam erre a versre, ami a tyúkudvarba repített és legenerálta bennem a megkeseredett öregasszony és a tehetetlen tyúkélet közötti párviadalt. Az animációt digitálisan rajzoltam, rotoszkóp technikával. Ezáltal a valóélet-jelleget meg tudtam tartani benne, de a kissé expresszív színvilággal érzelmileg felfokozni az amúgy egyáltalán nem drámai, falusi életképet. Miután élő szereplőt kellett átrajzolnom, az öregasszonyt én alakítottam. Azért volt izgalmas ez a feladat, mert számomra új technikát próbálhattam ki, előzetesen ugyanis többnyire klasszikus festményanimációkat készítettem, a festőiséget viszont ugyanúgy tudtam érvényesíteni digitálisan is. Másrészről elmondhatom, hogy egészen sikerült kiélnem magam ebben a versben és emiatt nagyon magaménak tudtam érezni a projektet, örültem minden új jelenetnek, amit sikerült megrajzolnom, végül pedig a kész adaptációnak.”

Pataki Szandra: Ahogyan
„Azért ezt a verset választottam, mert ez indította be leginkább a fantáziám, ahol nem a verset tudom képekkel illusztrálni, hanem a vizualitás hozzátesz az elhangzottakhoz és ezzel egymást erősítik. Az inspirált, hogy azt éreztem, erről fontos lenne beszélni. Hogy a gyermek rácsodálkozik valami számunkra már szokványos dologra, az teljesen természetes és mindemellett rendkívül érzékenyek a szülői visszajelzésre akármilyen is az. Biztos mindenkinek van a filmhez hasonló negatív emléke, ami visszatekintve lehet jelentéktelennek tűnik, de akkor, abban az állapotban mégis intenzívebb hatást keltett és a mai napig emlékszik rá. Ezekre az apró ingerekre szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy minden számít, egy gyereknek meg főleg.

Stop-motion technikával dolgoztam, azon belül is gyurmaanimációt választottam. Mindig is szerettem volna kipróbálni, ezért most kapva kaptam az alkalmon és beillesztettem a projektembe. Az új technika kipróbálása miatt vált igazán izgalmassá a feladat, hiszen alapvetően mindig izgatott vagyok, amikor új filmen dolgozom, hogy a terveimhez képest milyen lesz a végeredmény, hogy alakulnak az események a forgatáson, milyen meglepetéseket hozhatnak a különböző anyagok és nem utolsó sorban, milyen lesz a fogadtatás.”

További hat, 2019-es alkotás található meg a METU oldalán, amik között található egy halotti beszédben elmondott De únom már, egy Petri-Prévert adaptáció, és egy Hirdetés Hímringyó 1848 március 15. jeligére.

*

Egy másik projekt keretében a METU animációs mesterszakos hallgatói már öt éve készítenek könyvtrailereket a Libri kiadványaihoz. A projekt azért különösen érdekes, mert nem kizárólag személyes élményeikhez, hanem a megrendelői kívánságokhoz is igazítaniuk kell a munkájukat, egyfajta kreatív hidat építve saját benyomásaik és minden olvasó tapasztalata között. A 2019-20-as tanévben a projekt vezető tanára Ulrich Gábor animációsfilm-rendező volt. Gábortól azt kérdeztük, szerinte miért izgalmas egy ilyen feladat a hallgatóknak, hogyan indulnak el, hogyan választanak művet a hallgatók, és miért fontosak az ilyen projektek az egyetemi oktatásban.  

„A könyvtrailer egyfajta speciális, kulturális reklám. Figyelembe kell venni a »megrendelő« elvárásait, de a feladat jellege nagymértékben lehetővé teszi a hallgatók egyéni kiteljesedését is. Valahol félúton helyezkedik el az alkalmazott és a szerzői film között. A kiadó prezentációját követően minden hallgató választ egy könyvet, amit természetesen el is kell olvasnia. Ha a mű illusztrációkat is tartalmaz, akkor alkalmazkodni kell azok vizuális világához. A készítés közben a filmalkotás nagyon széles spektruma járható be. A szövegírástól, dramaturgiai feladatoktól, színészvezetéstől kezdve a vizuális tervezésen, animáción, vágáson keresztül egészen a hanggal kapcsolatos teendőkig, tipográfiáig, utómunkákig számtalan tapasztalat szerezhető. Fontos, hogy „éles” munka lévén, a trailereknek utóéletük is van. Elsősorban azok kapnak jelentős nézettséget, amelyeket a – sok követővel rendelkező – írók is megosztanak saját oldalukon.” – közölte a Balázs Béla díjas rendező. 

Az idei könyvek, alkotók és alkotások: 

Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve, rendezte: Adorján Éva
„A választásom azért erre a könyvre esett, mert elég ellentmondásosnak és izgalmasnak éreztem a témát. A nők helyzete, megítélése napjainkban is egy aktuális téma, szerettem volna vizuálisan megfogalmazni, átadni a könyv által is ecsetelt elnyomást, és megpróbáltatásokat, amiket a századfordulói női átélhettek. A technikai megvalósítást illetően próbáltam egyszerű formákat és színeket alkalmazni, letisztult képeket alkotni, ezzel is erősítve a nőiesség egyszerű tisztaságát.”

Gárdos Péter: Királyi játék, rendezte: Spitzer Fiorella
„Azért ezt a könyvet választottam, mert egyrészt már ismertem és szerettem az író egyik előző regényét a Hajnali lázat, másrészt nagyon izgalmas témát dolgoz fel, és mindenképp elgondolkoztatja az embert. Letehetetlen regény, amit mindenkinek ajánlok olvasásra! Az előzetesben egy folyamatos körkörös mozgással a történet örvényszerűségére és egyben a sakkgép fogaskerekeire is igyekeztem utalni a morf animációkkal és kameramozgásokkal. Külön megtiszteltetés volt számomra, hogy maga az író, Gárdos Péter, aki az egyetem tanára is egyben, vállalta az előzetes szinkronizálását és meghívást kaptam a hivatalos könyvbemutatóra is.”

Boldizsár Ildikó: A királyné, aki madárnak képzelte magát, rendezte: Csépke Bernadett
„Ez a munka Boldizsár Ildikó meseterápiás könyvéhez készült. A képekkel metaforikusan ábrázoltam a könyv tartalmát. A galamb szimbólummal a lelki szabadságra és a könyv címére is utaltam. A festőibb stílussal pedig próbáltam meseivé varázsolni a látványt, a színvilág inspirációját pedig a könyv borítójából nyertem.”

Láng Zsolt: Bolyai, rendezte: Rádóczy Zsuzsanna
Zsuzsi igazi alkalmazott animációs feladattal állt szemben ennél a feladatnál, mivel a könyv kiválasztásnál épp nászúton volt, így a „maradékot” kapta. „Igazából jó kihívás volt, mert távol áll tőlem a matematika és Bolyai is. A könyv minden második fejezete szól Bolyairól és minden első pedig Láng Zsoltról, hogy hogyan birkózik meg a könyv megírásával. Ezért a koncepcióm az volt, hogy Bolyai kéziratokat használok fel azokhoz a részekhez, és mikor már az íróról van szó, akkor a könyvének a nyomtatott kéziratait vágom össze, és animálom meg. A fülszöveg sokat segített, a narráció alapja is ez, párhuzamosan látunk egy felnövés történetet, Bolyai és apja kapcsolatának alakulását és követhetjük az író kéziratainak sorsát. Legjobban a stop-motion technika inspirált, hogy hogyan kelthetem életre a kéziratokat és a könyv lapjait.”

Joanne Harris: Az epertolvaj, rendezte: Doholuczki Hanna
„Egy olyan művet szerettem volna választani, ami stílusában egy kicsit eltér azoktól a könyvektől, amiket olvastam eddig. Így esett a választás Az epertolvajra, aminek a címe fogott meg igazán, és egy kellemes és izgalmas könyvnek bizonyult. A könyv borítója szolgált kiindulópontnak az előzetes felépítésében és látványvilágában, ami jó kihívásnak tűnt, hogy hogyan lehet egy ilyen összetett borító alapján egy egyszerűbb világot létrehozni. Amellett hogy erre törekedtem, azért a borítón szereplő művet is beleépítettem az előzetesbe. Külön érdekesség, hogy ez megegyezik William Morris Epertolvaj textilmintájával, ami a könyvben is megjelenik.”

Christelle Dabos: Bábel emlékezete, rendezte: Szirmai Lili
„Az én esetemben azért erre könyvre esett a választás, mert gondoltam nem árt, ha a fiataloknak is készül valami. Mivel senki más nem választott ifjúsági regényt, ezért magamra vállaltam a kihívást és kiválasztottam ezt a kötetet. Amit végül egyáltalán nem bántam meg, mert remek könyvsorozat. Nem csak a harmadik, hanem az összes kötetét elolvastam, hogy alapos legyek a munkámmal. Megvoltak azért így is a nehézségei, mert nem könnyű egy olyan kötetnek trailert adni, ami egy fantáziavilágban játszódik. Rengeteg olyan kijelentés van benne, amit nem biztos, hogy értelmezni tudunk kontextus nélkül, de azért igyekeztem visszaadni a könyv hangulatát és karaktereit kidolgozottabb, látványosabb rajzokkal. Azért választottam ezt az illusztratív fantasy stílust, hátha fel tudom kelteni vele azoknak is az érdeklődését, akik eddig nem olvasták ezt a könyvet, vagy esetleg nem is hallottak erről a sorozatról.”

A 2014/2015-ös animációk megtalálhatóak a METU youtube csatornáján, a 2017/2018-as animációkkal egyetemben. 

fotó: pillanatkép Muresán Gabriella 2019-es Az vagy nekem című Petri versadaptációjából. 

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Szabó Máté --


További írások a rovatból

irodalom

Az identitástörténet válsága Az identitástörténet válsága
Grecsó Krisztián: Magamról többet, Magvető Kiadó, 2020
irodalom

A figyelem térképe A figyelem térképe
Láng Orsolya Pályamatricák című kötetéről
Beszélgetéssorozat a 2019-es Móricz-ösztöndíjasokkal
irodalom

Miért beszélünk még mindig erről?, avagy nők az irodalmi térben Miért beszélünk még mindig erről?, avagy nők az irodalmi térben
(Élmény)beszámoló a tizenhatodik Szépírók Fesztiváljáról

Más művészeti ágakról

színház

Nem hűtlen ő, csak próbál kiigazodni Nem hűtlen ő, csak próbál kiigazodni
A Csapodárok című darabról
art&design

Művészek a járvány idején #4 Művészek a járvány idején #4
Interjú Kaliczka Patríciával az újra kialakult járványhelyzetről és alkotói munkáról
art&design

Ataraxia Ataraxia
A magyar performansz története 1966–2018 (8): Szerbiai magyar performansz: Kugla (1987), Aphasia Teátrum (1988–91)


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés