bezár
 

art&design

2020. 10. 16.
Behálózott művészet
A hálózatkutatás esztétikája című előadáson jártunk
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
„Szeretném visszaadni a művészetnek mindazt, amit kölcsönvettem tőle…” – olvasható a BarabásiLab elmúlt 25 évének munkásságát részben bemutató Rejtett mintázatok / A hálózati gondolkodás nyelve kiállításhoz társított leírásban. A Ludwig Múzeumban megrendezett tárlat megnyitóját megelőző napon, október 9-én a Müpa épületében Barabási Albert-László fizikussal, hálózatkutatóval és Szántó András íróval, művészeti tanácsadóval Winkler Nóra beszélgetett. A MOST Fórum keretén belül létrejövő eseményt a korlátozott számú résztvevő előzetes regisztráció után követhette végig. 

A rendkívül dinamikus, sok kérdést fölvető est során folyton olyan gondolatok felmerültek, amelyek érintették a tudomány és művészet „különös házasságának” a természetét. Mi a titka annak, hogy egy művész nemzetközi sikerre tegyen szert? Az a fontosabb, hogy zseni legyen valaki, vagy az, hogy bekapcsolódjon valamilyen nagyobb áramlatba, egy fontosabb központ körül mozogjon? Az évek múlásával megszűnhet az a humanisztikus, jól megszokott fogalomtár, amellyel a művészetről beszélünk, és helyébe léphet egy teljesen új nyelv? Miként segíthet a tudomány, hogy új nézőpontból tekintsünk a művészetre? Egyáltalán: szükséges ilyenfajta paradigmaváltás? A beszélgetést hallgatva a néző ráébredhetett, hogy ennek a két tudományterületnek a viszonya sokkal több kérdést vet fel, mint azt kezdetben gondolta, és nemcsak a tudomány siethet a művészeti világ más kontextusba helyezésére, hanem a művészet is megnyithat egy olyan utat, amely lehetségessé teszi a tudományos kutatások eredményének bemutatását, értelmezését.

Fotó: Bodó Gábor, Telekom, 2020. 10. 09.Fotó: Bodó Gábor, Telekom.

Barabási Albert-László olyan hétköznapi könnyedséggel beszélt kutatásai eredményeiről, hogy a dolgok lényegének megértése nem okozott nehézséget a nagyközönség számára sem. A fizikus kiemelt egy-egy munkát a kiállításról, és bemutatta az ezek mögött meghúzódó tudományos kutatást. A virtuális vezetés során a nézők megtekinthették azokat az alkotásokat, amelyek a Nature folyóirat felkérésére reprezentálják a 150 év alatt megjelent mintegy 80.000 cikket és azok kapcsolatait. A kiállításon ezek mellett helyet kapnak olyan folyamatábrák is, amelyek még soha nem jelentek meg. Winkler Nóra kérésére Barabási elárulta, gyakran a hálózatok nem kerülnek át a formatervezőkhöz, van azonban olyan eset, amikor ezek az „adatdizájnerek” segítenek, hogy látványosabb, kifejezőbb legyen az eredmény. A kutató megfogalmazta azt a törekvést, hogy megtalálják a leginkább alkalmas médiumot olyan szempontból, hogy élővé tegye az adott kutatást. Hozzátette azonban, hogy az adatokat nem föltétlenül azért ábrázolják, hogy megosszák azokat a közönséggel, hanem hogy ők maguk megértsék az eredményeket. Nem szeretnének egy adott ábrázolási stílusnál, módszernél leragadni, így van, amikor három dimenzióban is megformálnak egy hálózatot. Az est talán egyik legintimebb pillanata volt, amikor az Erdélyből származó fizikus elárulta, hogy kilencedik osztályig szobrászművész szeretett volna lenni, és egyik kutatási eredményét elküldte egykori szobrász tanárának, hogy mintázza meg márványból a hálózatot. 

Fotó: Bodó Gábor, Telekom, 2020. 10. 09. A fotón Barabási Albert-László, Szántó András, Winkler Nóra.Fotó: Bodó Gábor, Telekom. A fotón Barabási Albert-László, Szántó András, Winkler Nóra.

Miként segíti a művészi kifejezésmód a tudomány mélyebb megértését? – erre a kérdésre jó példa az a munka, amely azt ábrázolja, hogyan látszik a Covid-19 hatása Manhattan életében. A BarabásiLab ábrázolásában ugyanis ez az eredmény egy lélegző tüdő képében jelzi, miként „lélegzik” egyre erőtlenebbül a város. Beteg tüdőként működik már a világ, de működik. Az internet használatával a kutatók olyan telefonos adatokat gyűjtöttek, amelyek segítségével láttatták a Covid-19 előtti és utáni világot. Az úgynevezett „mélypontnál kezdődik a 21. század” – mondja Barabási. 

Az est folyamán szó esett a hálózatkutatás különböző területeken való alkalmazásáról, illetve, hogy miként tudják ezt a módszert egyszerre alkalmazni a genetikában, az agykutatásban, a művészetben, a művészek sikeressé válásának tanulmányozásában. Kimutatható, hogy nem a hálózatok létezése a különleges, hanem az, hogy ezeket a rendszereket ugyanazok a törvényszerűségek irányítják. Megfigyelhető egy „univerzalitás a hálózatok szintjén”.

Miután véget ért a beszélgetés, a nézők feltehették kérdéseiket, valamint 50 fős csoportokban lehetőség volt megnézni a Ludwig Múzeumban a kiállítást.

A hálózatkutatás esztétikája - MOST Fórum Barabási Albert-Lászlóval Telekom HU youtube csatornáján.

 

A kiállítás 2020. 10. 10. – 2021. 01. 17. között látogatható a Ludwig Múzeumban.

Fotók: Bodó Péter. Négyzetes kép: Végel Dániel.

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Vén-Vinceffy Anna --


További írások a rovatból

art&design

Vallás, mint társadalmi tudat Vallás, mint társadalmi tudat
Vendég+látás kiállítás Pannonhalmán
art&design

A nemzeti védőfelszerelés körülményeiről A nemzeti védőfelszerelés körülményeiről
Interjú Molnár Judit Lillával
art&design

Finom kis információk nagy felháborodások helyett Finom kis információk nagy felháborodások helyett
Interjú a félig bécsi, félig budapesti Andreas Fogarasival a bécsi művészeti életről, aktuális munkákról és Magyarországhoz fűződő viszonyáról

Más művészeti ágakról

irodalom

Margó a korona idején Margó a korona idején
Hangulatjelentés a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár második offline napjáról
színház

Mi ez a mutyuli a színpadon? Mi ez a mutyuli a színpadon?
Gombrowicz Yvonne című darabja a Maladype Színházban
gyerek

Játékboltot nyit a Pagony
A Pagony Játékház a Szent István Park mellett várja a gyerekeket és szüleiket
színház

Nőtípusok cirkuszi nyelven Nőtípusok cirkuszi nyelven
A Fővárosi Nagycirkusz Tündértánc-Nővarázs című előadásáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés