bezár
 

irodalom

2021. 08. 08.
Ahogy változunk
Fókuszban a novellák
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Ahogy változunk Az Élet és Irodalom legújabb száma izgalmas novellákat tartalmaz, érzékeny témákat érint. Ezen a héten Mátyás Győző, Milanovich Domi, Osgyán Edina és Légrádi Gergely szövegeiről írok részletesebben. 

Mátyás Győző Az álomlátók legendája című novellájának nyitómondata megteremt egy időtlen teret, és  apokaliptikus jelleget ad, amit végig vezet a történeten. A falu lakói bűnt követtek el. Azokat, akik nem feleltek meg az adott rendnek, szabályoknak, kitagadták, a normától való eltérés nem volt elfogadott, s mivel a tér-idő szerkezet nincs konkretizálva, az elbeszélés könnyen ráhúzható aktuális problémákra, vagy akár a rég-múlt gondjaira. A szöveg szóhasználata erősen megidézi a Bibliát, illetve az álomlátók megfeleltethetők a prófétáknak. A különbség az, hogy míg a próféciákban általában a bűnösök kaphatnak feloldozást, addig ebben a szövegben egyetlen lehetőség sem rajzolódik ki. Az elbeszélés Jónás könyvét juttathatja az olvasó eszébe. Központi szerepet kap a templom, a novella szereplői vállalják bűnüket, feltehetőleg gyónni járnak, sőt azt is elképzelik, hogy a szörny milyen helyre viheti el őket „Le a föld gyomrába, a gonosz, titkos raktárba, amit a falubeliek úgy képzeltek el, mint valami vermet, amelynek hüllőpikkely borítja falait” - ez a dantei poklot idézi meg.  Az „a Krág álmát álmodták, pontosabban a Krágot álmodták” sor pedig Szabó Lőrinc Dsuang Dszi álmát idézi, azaz összemosódik az álom és a valóság, nem tudni, hogy Krág valóban létezik, vagy csak a falubeliek félelmét testesíti meg. Krág jelensége a mitológiai lényekre tesz utalást. A novella zárósorai azt erősítik meg, hogy az embert örökké kísérteni fogja múltja, még ha nem is teljesen az övé, hanem azoké, akik körül vették őt.

prae.hu

Milanovich Domi A leszbikus Dave Bowman című novellájának első része érzékeny, és személyes hangvételű írás, azonban a második rész tudományos megfogalmazásaival kissé elidegeníti az olvasót, mintha az elbeszélő is külső szemmel vizsgálná a viszonyát a novella másik szereplőjével. Vannak olyan mondatok, melyek a líra műnemét idézik, mint például a „Fékezel, de a tincseid később állnak meg, mint ez a mondat” vagy a „Kiszállunk ebből-abból, ágyakból, járművekből veszekedésekből, aztán én megkérdezem, mennyire fáj a hátad, hogy mondhass nekem valamit”. Egy-egy mondat összecsengése annak köszönhető, hogy a szövegnek, eleve van egy lüktetése, ez szintén a vers műfaját juttathatja eszébe az olvasónak, csakúgy, mint az, hogy a fókusz az apró részletekre kerül.

Osgyán Edina Rókalepke című novellájának főhőse egy szorongó alak, aki ideje nagy részét azzal tölti, hogy a Vaterán nézeget különböző termékeket. Így akad rá az egyik felhasználóra, Rókalepkére, aki ruhadarabokat hirdet. Rögtön el is képzel egy teljes személyiséget Rókalepke profilképe, illetve termékfotói alapján. Tulajdonképpen az elbeszélő hiányosságait ülteti Rókalepke személyiségébe, így elevenedik meg a novella főhősének idealizált énje. A szabadságot, amire vágyik, a fedetlen mell szimbolizálja, az a fajta lazaság, melyet Rókalepke képvisel internetes profilján. A nyolcadik bekezdéstől sűrűsödik a cselekmény, innentől Rókalepke leépülése olvasható, az elbeszélő pedig lassan kezdi megtalálni helyét a világban.

Légrádi Gergely Matekóra című novellája szembe megy az olvasói elvárással, ugyanis, míg könnyen következtethető az, hogy az elbeszélő egy tanár, vagy egy diák lesz, addig a szerző egy apát helyez a középpontba. A novella nyitómondata Kosztolányi Dezső Halotti beszéd című versét idézi meg, ezzel előre vetítve a történet témáját. A tanító úgy vezeti be a diákokat a számok világába, hogy közben arra kéri őket, társítsanak különböző fogalmakat hozzájuk. Két síkon fut az asszociáció: az egyiken az ártatlan diákok tapasztalati jelennek meg, a másikon a gyászoló apuka mutatja be édesapja halálának stációit, ezzel még keserűbbé válik a novella témája. Az elbeszélés főszereplője befelé figyel, hiába zajlanak körülötte az események. A történet összetartó ereje a lego építésben rejlik: ugyanis a diákok mindig annyi darabot illeszthetnek egymásra a játékszerekből, ahányadik számnál járnak.  Ahogy egyre épülnek az építmények, úgy jelenik meg az édesapa szétesése. A novella felépítése könnyen követhető, egyúttal pedig rettentő érzékeny és igazi: hiszen egy trauma után az ember mindenre képes kivetíteni bánatát, hogy próbálja felfogni a felfoghatatlant.

Ezen a héten még Szálinger Balázs és Marno János versei, illetve Szív Ernő tárcája olvasható, az Ex libris rovatban pedig Benedek Szabolcs írt kritikát életrajzi kötetekről: Molnár Eszter Edina - Sidó Anna: Csáth Géza személyesen, József Jolán: A város peremén, Marsi József: Egy álom vége - John Lennon utolsó évei, Szávai Géza: Az életed, Polcz Alaine - Asszony a hátországban. 

nyomtat

Szerzők

-- Gyáfrás István --


További írások a rovatból

Bemutatták Nyerges Gábor Ádám Vasgyúrók című kötetét
Bemutatták Locker Dávid: Beszédkényszer című verseskötetét
Interjú Horváth Florenciával és Karádi Gergővel a Valójában senki című zenés irodalmi est kapcsán
irodalom

Krasznahorkai László Zsömle odavan című regényéről

Más művészeti ágakról

Az Elérhetetlen című kötet bemutatójáról
gyerek

31. Kabóciádé Családi Fesztivál
Kritika az Orfeo ed Euridice új felvételéről
art&design

Mátrai Erik AIR című kiállításáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés