art&design
2009. 07. 13.
Különleges olimpiai fáklya került a szegedi múzeumba
Különleges olimpiai ereklyével bővült a szegedi Móra Ferenc Múzeum gyűjteménye: az 1936-os berlini játékokra készült fém fáklyával vitték magyar sportolók az olimpiai lángot az országhatártól Szegeden át Kecskemétig.
Az újkori olimpiák közül a berlini volt az első, amelyen felelevenítették az olimpiai láng hordozásának ókori szokását. Az ősi Olümpia romjai között a nap tüzével gyújtott fáklyát háromezer sportoló futva, egymást váltva vitte a berlini játékok megnyitójára.
A XI. nyári játékok másik különlegessége, hogy ezt az olimpiát közvetítette először a televízió. Az emberek annyira nem voltak hozzászokva a kamerák látványához, hogy komoly riadalom támadt a játékok megnyitóján: ágyúnak hitték ugyanis a kameraállványokat.
Magyar szempontból fontos újdonság, hogy ekkor nyert először aranyérmet magyar nő, sőt, rögtön kettőt is: tőrvívásban és magasugrásban is. Továbbá 1936-ban szerepelt első ízben a kajak-kenu és a kézilabda sportága, amelyekben a magyar sportolók ma a világ élvonalába tartoznak. A berlini olimpián a magyar csapat összesen 16 érmet szerzett.
A Móra-múzeum tulajdonába került fáklyával összesen száztizennégy magyar atléta vitte az olimpiai lángot az országhatártól Kecskemétig. A fáklyára gravírozott olimpiai öt karikát a német birodalmi sas tartja, mely alatt az „Olimpiai fáklya- váltófutás - Berlin, 1936” felirat szerepel. Fogóján a láng útvonala és a városok is láthatók - így megismerhető a teljes útvonal a görögországi Olümpiától Athénon, Belgrádon, Budapesten és Prágán keresztül egészen Berlinig.
A különleges fáklya a Fekete házban, a Móra Ferenc Múzeum kiállítóhelyén tekinthető meg.
Szerzők
-- MTI/PRAE --
MTI
További írások a rovatból
art&design
Setényi Anna Eszter: Kitchen Debate – PUCCS Contemporary Art, 1084 Budapest, Víg u. 22.
art&design
A magyar művészet külföldi népszerűsítéséről Bukta Imre és Samu Géza példáján keresztül
