bezár
 

irodalom

2022. 07. 02.
Nem uralják elsöprő többséggel a férfiak
Lapszámbemutató a Prae folyóirat Kortárs Női Irodalom számáról a Kis Présházban
Tartalom értékelése (2 vélemény alapján):
A fülledt levegő és a kevés hely nem tartotta vissza az érdeklődőket, június 22-én, 19 órakor még az ajtóban is álltak a Prae folyóirat 2022-es évi negyedik lapszámának bemutatóján. (A légkondicionált Kis Présházban – a szerk.) A Prae, amelynek témája a kortárs női irodalom, egyaránt tartalmaz a nők irodalmi közegben való érvényesülésére vonatkozó tanulmányokat, valamint lírai és prózai alkotásokat is. A lapszámbemutató első blokkjában Horváth Györgyivel, a szám vendégszerkesztőjével, illetve Földes Györgyi és Seres Lili Hanna kutatókkal beszélgetett Bakó Sára, a Prae folyóirat munkatársa. A második blokkban három szerző olvasott fel: Kállay Eszter, Nagy Márta Júlia és Péntek Orsolya.

Mécs Anna és Hidas Judit, a Szépírók Társasága női érdekvédelmi fórumának vezetői indították az estét, akik pár szóban elbúcsúztak a SZÍN vezetői posztjától, de azt ígérték, hogy továbbra is dolgozni fognak a női szerzők érdekképviseletének ügyén.

hj

A beszélgetés kezdetén Horváth Györgyi betekintést nyújtott a nők érvényesülésének százalékos arányaiba. A 2021-es év irodalmi díjairól, azok nemek közötti megoszlásáról beszélt. A kutatás keretein belül hat elit kiadónál (Európa, Jelenkor, Kalligram, Magvető, Prae és Scolar) megjelent könyvek női és férfi szerzőségi arányaival, ezen könyveknek és szerzőiknek a sorsával foglalkoztak. Figyelmet fordítottak azon könyvek sorsára, amelyek irodalmi díjakra érdemesek lehetnek, illetve vizsgálták a húsz legfontosabb irodalmi ösztöndíjat és a kuratóriumok nemi összetételét.

hgy

A vizsgált hat elit kiadónál 2021-ben a női szerzők aránya 39,39%-ot érte el, ez kimagasló eredménynek számít. 2020-ban ez 26.67% volt. A hét legrangosabb irodalmi ösztöndíjat tekintve 26,23% a női nyertesek száma.

bs

Bakó Sára első kérdése a lapszám bemutatását szolgáló beszélgetésben a női irodalom definiálására vonatkozott: van-e markáns különbség a női és férfi irodalom között, és mi az a hang, amit egy női szerző behozhat a szövegbe, ezzel milyen hatással lehet az irodalomra, ami indokolhatja ezt a megkülönböztetést? Horváth Györgyi szerint a 90-es években kezdtek el női irodalomról beszélni a magyar színtéren, korábban Kaffka Margit, Nemes Nagy Ágnes és Szabó Magda nevei voltak ismertek, ezen kívül lapokban jelentek meg időnként női szerzők művei, de jelenlétük erősen redukált volt. A női irodalom inkább kritikai fogalom, elméleti reflexió során használjuk történetileg és kulturálisan változó jelentésekben, maga a női irodalom területe azonban sokkal strukturáltabb, változatosabb.

Földes Györgyi elsősorban irodalomtörténészként ír a női irodalomról. Ez egy kritikai szempont, olyasmi nem kap hangsúlyt, ami teljesen emberi, egzisztenciális vagy poétikai elemnek számít – mivel arra van ráfókuszálva a női irodalomra vonatkozó kérdésfelvetés, hogy az író mint nő mit hoz a képbe, ami újdonságnak számít. Földes Györgyi meglátása szerint a kézikönyvekben, és általában is, hangsúlyt kellene fektetni mindkét szempontra: a női szerző egyszerre író és nő.

slh

A női irodalom „jelenthet női szerzőségű irodalmat, nők történetéről szóló irodalmat, vagy bizonyos stílusjegyeket hordozó irodalmat.” – mondta Seres Lili Hanna, aki fontosnak tartja, hogy erről minél többet beszéljünk. Pataky Adrienn tanulmányának első sorát is kiemelte: „A kortárs magyar költészet viszonylag újkeletű sajátossága, hogy immár nem uralják elsöprő többséggel a férfiak.”

Földes Györgyit a Terék Annáról írt tanulmányról kérdezte Bakó Sára. Terék Anna többszörösen is kisebbségi szerző, a vajdaságban is kisebbséginek számít és külhonból származóként Magyarországon is. Az egyetemet már Magyarországon végezte, így köteteinek megjelenése nem ütközött akadályba kisebbségi származása miatt. Hangsúlyt fektet rá, hogy könyvei mind a Vajdaságban, mind Magyarországon megjelenjenek. Halott Nők című kötetében olyan nők mondják el sorsukat egy-egy verssorozatban, akik a történet végére meghalnak, vagy élőhalott állapotba kerülnek.

A kisebbségi pozíció kérdése vezet át Seres Lili Hanna tanulmányához. Bódis Kriszta Kemény Vaj című könyvében egy többszörösen hátrányos helyzetű, elnyomott prostituált perspektívája jelenik meg. Nem könnyű a szöveg, szellemileg és érzelmileg is megviseli az olvasót. A prostitúció bugyrait mutatja be nagyon plasztikusan és hitelesen. Az írónő az irodalom világából kilépve megalkotta a Van Helyed alapítványt, ami szolgáltatásokat biztosít a hátrányos helyzetből való kitöréshez. Seres Lili Hanna a szegénységi irodalomról írja disszertációját, ehhez kapcsolódóan kutatja Bódis Kriszta munkásságát.

ke

nmj

A lapszámbemutatót felolvasás zárta. Kállay Eszter, Nagy Márta Júlia és Péntek Orsolya olvastak fel a folyóiratban megjelent alkotásaikból.

Fotó: Mariia Kashtanova

nyomtat

Szerzők

-- Kruza Anna --


További írások a rovatból

Háborúról, (politikai) költészetről és személyességről Bozsik Péterrel, Orcsik Rolanddal és Terék Annával
Beszélgetés Kazsimér Somával a Hosszú beszéd című performanszról
Szlovák est a Tiszatáj szerkesztőségében

Más művészeti ágakról

Interjú az idei Év Gyerekkönyve Díj egyik HUBBY különdíjasával, Pacskovszky Zsolttal
art&design

Háttérinterjú Deák Erikával, a Deák Erika Galéria alapítójával a hazai művészeti képzésről, a pályakezdők lehetőségeiről és arról, hogy mit jelent galeristának lenni
színház

Égnehéz a Kelet-Nyugati Alkotóműhely előadásában
Jérome Commandeur: A hónap dolgozója


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés