bezár
 

art&design

2024. 01. 15.
Pierre Vasarely válasza a Libèrationnak
A botrányt folytatják
Tartalom értékelése (1 vélemény alapján):
A Libèration francia napilap december 29-ei számában megjelent, egy témáját tekintve magyar vonatkozásokkal is rendelkező oknyomozó újságcikk, amit a HVG is szemlézett. Az online és nyomtatott formában is olvasható szöveg Victor Vasarely festőművész hagyatéka körül, örökösei között kialakult vita tizenöt éves történetét próbálja feltárni. Alább Pierre Vasarely közleményét  ajánljuk az olvasók figyelmébe.

A „Vasarely la succession qui ne tourne pas rond” (Vasarely, a körben forgó hagyaték) című írás súlyos állításait a Vasarely Alapítvány elnöke, a művész unokája, Pierre Vasarely január 10-én kiadott közleményében erősen cáfolja: „Ebben a cikkben van egy előfeltevés, ami az elfogultságot jelzi. Ellentétben a szereplők galériájával, akiknek a megjegyzéseire a cikk teljes egészében épül, engem soha nem vontak be semmilyen ügybe (nemhogy vád alá helyeztek volna), és soha nem voltam büntetőeljárás vagy akár az ügyvédek legfőbb fegyelmi szankciójának, a kamarából való kizárásnak a tárgya.

Az Alapítvány főépületét 2013-ban műemlékké nyilvánították, a közönség számára bemutatott kiállítótér pedig 2020-ban Musée de France státuszt kapott

Az én harcom, mint Victor Vasarely egyetemes örököse és az erkölcsi jog egyedüli birtokosa, valamint a Vasarely Alapítvány harca a legjogszerűbben legitim és számos döntés által megerősített aminek a Libération újságírói nyilvánvalóan nem tartottak szükségesnek utánanézni. A hagyaték rendezésének piszkos ügyeként beállítani azt, ami valójában egy intézménynek az alapítók - Victor és Claire Vasarely - akarata ellenére történő megfosztása a lényegétől nem más, mint misztifikáció”.

A Libèration-beli cikk epizódról epizódra követi végig Vasarely utódai között kialakult vitát, amelynek eredménye: tizenöt évnyi vizsgálat hat egymást követő bíró által felügyelve, több száz eltűnt kép és egy FBI által végrehajtott festménylefoglalás Puerto Ricóban:

„Különösen szeretném kiemelni, hogy a párizsi fellebbviteli bíróság 2014-ben csalásnak minősítette és visszavonhatatlanul érvénytelenítette azt a választott bírósági eljárást, amelyben a fent említett személyek közül többen is részt vettek, és amelynek következtében az alapítvány szinte az összes gyűjteményét elvesztette. Azokra a körülményekre, amelyek között ez megvalósult, jelenleg hűtlen kezelés, lopott áruk kezelése és pénzmosás miatt büntetőeljárás folyik, és számos vádiratot nyújtottak be, többek között Michèle Taburno, Pierre Dubreuil és Yann Streiff ellen, akiknek vallomásait a cikk vidáman idézi. A Libération állításával ellentétben ezt a két eljárást nem én kezdeményeztem, hanem az alapítvány jogi ügyintézője és a párizsi ügyészség.”

Az Alapítvány főépületét 2013-ban műemlékké nyilvánították, a közönség számára bemutatott kiállítótér pedig 2020-ban Musée de France státuszt kapott

A felek közti konfliktus kicsúcsosodása mindenképpen ez utóbbi, amikor is az amerikai nyomozószervezet több száz alkotást foglalt le Michèle Taburna-Vasarelytől, a magyar származású művész legkisebb fiának özvegyétől. Az eljárást a Libèration újságírója szerint Pierre Vasarely kezdeményezte. Alábbit az Aix-en Provence-i székhelyű alapítvány elnöke a következőképpen cáfolja: „Ugyanez a párizsi ügyészség és az ügyben eljáró nyomozási bírák a közelmúltban azt állapították meg, hogy a tények elég súlyosak és károsak Franciaország kulturális érdekeire nézve ahhoz, hogy az FBI segítségét kérjék, és hogy egy francia bíró Puerto Ricóba utazzon, hogy lefoglalja a Michèle Taburno asszony kezében lévő és az alapítvány tulajdonát képező mintegy száz művet. Ez csak néhány példa a cikkben szereplő elfogult és pontatlan információkra.”

Pierre Vasarely kiáll amellett, hogy a cikk kifejezetten ellene irányuló leplezetlen ellenségeskedéstől átitatott, éppen ezért nem lehet komolyan vizsgálatnak nevezni. A Vasarely Alapítvány közérdekűnek elismert intézmény, amely 2007 óta egy radikális irányításváltást tett, mivel akkor a csőd veszélye fenyegette, és „mindent megtesz a talpra állásáért. Érvényesíti jogait és jogi lépéseket tesz, mert megfosztották a gyűjteményeitől.” Fokozatosan behajtja ezeket, ami aggodalommal tölti el azokat, akik hasznot húztak belőlük. „Az állam és a helyi hatóságok támogatásának köszönhetően jelentős munkálatokra is sor került: az épület héjazatát teljesen helyreállították, akárcsak az alapítványt alkotó 44 műemléki alkotásból 23-at. Az Alapítvány főépületét 2013-ban műemlékké nyilvánították, a közönség számára bemutatott kiállítótér pedig 2020-ban Musée de France státuszt kapott. Végezetül, az Alapítvány évek óta nagyszabású kiállítási programot dolgoz ki a Centre Pompidou-val közösen, amellyel egy egész Európára kiterjedő projektet hajt végre az optikai-kinetikus művészet területén.”

A Libèrationban megjelent cikk elolvasásához kattintson ide.

A Libèrationban megjelent cikk HVG-s összefoglalóját itt érheti el.

Pierre Vasarely egy újságíróval, Philippe Danával közösen írt könyve, a Vasarely regényes évszázada a magyarul 2022-ben jelent meg, kedvezménnyel megrendelhető itt.

A képek forrása: Vasarely Alapítvány

Borítókép Pierre Vasarelyről: Mariia Kashtanova

nyomtat

Szerzők

-- PRAE.HU --

A prae.hu művészeti portál 2006 óta jelenik meg, naponta friss művészeti hírekkel, tudósításokkal, és elemzésekkel, interjúkkal. Hat művészeti ág (irodalom, art&design, építészet, színház, zene, film) mellett gyerekrovata is van.


További írások a rovatból

Závorszky-Simon Márton képei a Vízivárosi Galériában
art&design

Tetőtér-interjú Koleszár Stellával

Más művészeti ágakról

irodalom

Az Élet és Irodalom Könyvtolmácsok című beszélgetéssorozatának első alkalma


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés