Füst Milán 1914. május 30-án fejezte be Boldogtalanok című művét, amelyet egy újsághír alapján írt. Mint a szerző felidézte, 1913-ban egy öt- vagy hatsoros hír jelent meg Az Est című lapban Két leány egy legény címmel, amely szerint "Egerben egy papi nyomdász szeretője megelégelvén szerelme csapodárságát, összeboronálta őt egy másik fiatal lánnyal, sőt oda is vette lakásába, s attól fogva hárman éltek együtt…" A történet középpontjában a jobb sorsra érdemes Huber Vilmos nyomdász áll, és a körülötte lévő nőkhöz (élettársához, szeretőjéhez és anyjához) fűződő kapcsolata.

"Egyetlen színház sem fogadta el, egyetlen könyvkiadó sem vállalkozott rá, hogy kiadja. Munkámat be fogja temetni az idő és magányos kiáltozásunkat senki sem hallja meg" – idézik az előadás színlapján a szerzőt, aki így írt darabjáról egy levélben.

A Boldogtalanok végül 1923-ban jelent meg könyv alakban, ugyanebben az évben az Írók Kísérleti Színpadán Forgács Rózsi főszereplésével mutatták be. 1959-ben megjelent a Boldogtalanok és a Negyedik Henrik király című művek közös kiadása. 1962-ben a Madách Színház Pártos Géza rendezésében tűzte műsorra a darabot.

Pillanatkép az előadásról. Fotó: Horváth Judit/Örkény Színház

A színház MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a produkció olvasópróbáján Bodó Viktor elmondta: az, hogy egy ilyen drámai anyagnak neki mer állni, nagyon fontos szakmai pillanat számára.

"Úgy szeretném ezt a darabot megcsinálni, hogy kiderüljön, át tudom-e adni azt a lelkesedést, amit ezzel kapcsolatban érzek" – mondta. "Részemről ez egy tisztelgés mentorom, Székely Gábor előtt, akinek életében mérföldkő volt ez a Füst Milán-darab."

A darabot ritkán játsszák, mint Bodó Viktor a nyílt próbán fogalmazott, szerinte azért, mert "hasonlóan Kafkához, nehezen kibányászható és dekódolható, igazán gyilkos, fanyar, cinikus humora van".

Az előadásban Nagy Zsolt, Tenki Réka, Józsa Bettina, Csákányi Eszter, Hajduk Károly, Terhes Sándor, Takács Nóra Diána, Novkov Máté, Pigler Emília Zita és Kádár Kinga lesz látható. A díszletet Schnábel Zita, a jelmezeket Kálmán Eszter tervezi.

A nagyszínpadi produkciót ebben az évadban még négy alkalommal, május 15-én, 16-án, 30-án és 31-én tűzi műsorra a színház. Részleteket az Örkény Színház honlapján találhatnak.

Fotó: Horváth Judit/Örkény Színház