Az idei kínálat a drámától kezdve a sci-fin át a modern vígjátékig változatos filmekből áll. Olyan alkotásokat mutatnak be magyar felirattal, amelyek széles közönség érdeklődésére tarthatnak számot, és a legtöbb vetítés után maguk az alkotók, szakértők avatják be az érdeklődőket a kulisszatitkokba.

A filmhét 8 filmjének kiválasztásában fontos szempontnak számított, hogy azok a maguk műfajában kiemelkedő színvonalat képviseljenek és a megértésüknek ne legyen feltétele az előzetes Kína-ismeret.

A régi klasszikusokat képviseli a programban az A-Q hiteles története (1981). Ez Lu Hszün, a neves baloldali író azonos című, 1920-as évekbeli regényének adaptációja, amelyet a Sanghaj Filmstúdió forgatott 1981-ben a szerző születésének 100. évfordulója alkalmából. Főhőse a szegény parasztember, akit kizsákmányol a feudális rendszer és cserbenhagy az 1911-es polgári forradalom, mert a császárság megdöntése nem hoz valódi változást számára. A film az első alkotás volt, amely a szárazföldi Kínát képviselte a cannes-i filmfesztivál versenyszekciójában.

A Hszie Fej rendezte Fekete hó (1990) szintén irodalmi feldolgozás. Története az 1980-as évek Pekingjébe repít vissza, ahol a metropolisz letűnt időket idéző régi utcái adják a 24 éves főhős útkeresésének hátterét. A film hiteles képet nyújt a korszak zenéiről, az akkori kínai piacok és bárok hangulatáról. A főszereplőt megformáló Csiang Ven az 1980-es évek végétől Kína egyik legfontosabb férfiszínészévé vált, mára elismert rendező is. A filmhéten Hszie Fej személyesen mesél a filmről.

Li Saohung rendezőnő Púder (1995) című filmje két nő életét és kapcsolatát kíséri figyelemmel az 1950-es évektől kezdődően, akik korábban prostituáltak voltak, majd egy kampány keretében elviszik őket átnevelésre, hogy a társadalom hasznos tagjaivá válhassanak. A film Szu Tung kortárs író azonos című regénye alapján készült, a forgatókönyv megírásában a szerző is részt vett. Ez volt az első olyan film Kínában, amely nem mandarin nyelven, hanem helyi dialektusban szólal meg. A Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Ezüst Medve-díjjal jutalmazott alkotás vetítése után pódiumbeszélgetést tartanak, amelyen Szu Tung és Li Saohung mellett Ceng Nienping operatőr is részt vesz.

A filmhét programjában szerepel A Hold nyomában (2022) című kortárs dráma, amelyben a kínai opera világa is megelevenedik. A betegséggel küzdő operaénekesnő hosszas távollét után hazatér otthonába, azonban ott sem a nyugalom várja. Elidegenedett felnőtt gyerekei nem tudják megbocsátani neki, hogy sosem volt jelen az életükben. A vetítés utáni beszélgetésen Csiao Liang rendező is részt vesz.

A fesztiválon látható A vándorló Föld 2. (2023) című sci-fi is. A világszerte több mint 600 millió dolláros bevételt elért szuperprodukció története 2044-ben játszódik, amikor az emberiség szembesül azzal, hogy a Nap rohamos tágulása miatt a Földön hamarosan lehetetlenné válik az élet. A történet alapját Liu Cehszin, A háromtest-probléma trilógia szerzőjének művei adják, aki a film egyik producere is.

Az utód (2024) című komédia a modern kínai társadalom olyan témáit érinti, mint a gyereknevelés és a hirtelen meggazdagodás hatásai.

A Jó dolgok Sanghajból (2024) című film - a fesztivál nyitófilmje - modern Sanghajban játszódik, és két nagyon eltérő nő barátságára, mindennapos küzdelmeikre és személyiségük alakulására fókuszál.

A fesztiválon látható lesz a Chinatown Detektív 1900 (2025) krimi-vígjáték is. Az 1900-ban játszódó filmben egy kis csapat áll össze, hogy megoldják San Francisco kínai negyedének rejtélyét. A Chinatown Detektív széria 4. része az idei újévi filmszezont a második helyen zárta és csaknem 500 millió dolláros bevételével felkerült a legtöbb jegybevételt hozó 15 kínai film közé.

Fotó: Imázsia Kínai Filmhét Facebook oldala