Grunwalsky Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas, érdemes művész, a magyar mozgókép mestere június 30-án, nyolcvankét éves korában, rövid, súlyos betegségben hunyt el.

Családja azt kéri a gyászolóktól, hogy részvétnyilvánításukat virág helyett Grunwalsky Ferenc készülő könyve nyomdai munkáinak támogatásával fejezzék ki.

Grunwalsky Ferenc a magyar filmművészet meghatározó alakja volt, alkotótársaival, Jancsó Miklóssal, Szomjas Györggyel együtt dolgozva maradandó nyomot hagytak a magyar mozgóképkultúrában.

Egyetemi tanárként generációk filmes gondolkodására és pályájára volt hatással, alkotói tevékenysége mellett elkötelezetten dolgozott a magyar filmszakma intézményi megerősítésén, meghatározó szerepet játszott a magyar filmtörvény megalkotásában. Bár hosszabb ideje egészségi gondokkal küzdött, élete utolsó időszakáig alkotott, dolgozott, gondolkodott a képről, a mozgásról, a filmről.

Grunwalsky Ferenc 1943. május 16-án született Budapesten. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1968-ban szerzett diplomát.

A Mafilm rendező-operatőre lett, és évekig Jancsó Miklós munkatársaként dolgozott: ő fényképezte egyebek között a Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten (1999), az Utolsó vacsora az Arabs Szürkénél (2000), a Kelj fel komám, ne aludjál (2002) és A mohácsi vész (2004) című filmeket.

Számos rövidfilm után 1975-ben a Vörös rekviem volt az első nagyjátékfilmje. Ezt olyan alkotások követték, mint az Eszmélés (1985), a Kicsi, de nagyon erős (1989), a Goldberg-variációk (1992) vagy a Visszatérés (1999).

Ladányi Andrea táncművésszel két filmet is forgatott, az Éjféli maratont 2001-ben, a Táncalakot egy évvel később, utóbbi a Magyar Filmszemlén elnyerte a legjobb látványért járó díjat.

Szomjas György rendező állandó operatőre volt, 1981-től számos filmet készítettek együtt, köztük a Könnyű testi sértés (1983), a Falfúró (1985), a Könnyű vér (1989), a Roncsfilm (1992), a Gengszterfilm (1999) és A Nap utcai fiúk (2007), valamint a Keleti szél: A film (2010) című alkotást.

Nevéhez több sikeres rövidfilm és tévéjáték rendezése, valamint számos film forgatókönyve is fűződik. Ő volt az Örökbefogadás című film egyik forgatókönyvírója, amelyért Mészáros Márta 1975-ben elnyerte a Berlini Filmfesztivál fődíját, az Arany Medvét. Színészként is felbukkant a Szevasz, Vera! (1967), az Idő van (1986) és a Tiszta lap (2002) című filmekben.

Grunwalsky Ferenc 2003 és 2009 között a Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriumának elnöke volt. Tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, és részt vett a Magyar Filmszemlék megszervezésében.

A sokoldalú művész fotóiból 1995-ben az Ernst Múzeumban Danadiák címmel rendeztek kiállítást, 1999-ben a Ludwig Múzeumban Test-Tér című mozgás-fotó-mozgáskép projektjét mutatta be.

Művészi munkásságát 1989-ben Balázs Béla-díjjal, 1997-ben érdemes művész címmel ismerték el.

A Kossuth-díjat 2004-ben vehette át. 2010-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja volt, és ugyanebben az évben ítélték neki a Magyar Mozgókép Mestere címet. 2022-ben megkapta a Zsigmond Vilmos Filmfesztivál életműdíját, 2023-ban a filmkritikusok életműdíját. 2023 óta Ferencváros díszpolgára volt.

Fotó: Wikipedia