A tájékoztató szerint a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjra idén 72 érvényes pályázat érkezett, közülük választotta ki a nemzetközi zsűri azt a hat alkotót, akik a díj idei döntősei és a kiállítói lesznek.

A kétévenként meghirdetett kortárs művészeti elismerést 2011-ben alapította az ír házaspár, Mary McLoughlin és John Ward, fődíja 6000 euró, amelyből a pályázat győztese egy külföldi kiállítást valósít meg. Emellett a döntőbe kerültek fejenként 1000 euró honoráriumban részesülnek, és részt vehetnek a Kiscelli Múzeumban szeptemberben megrendezendő kiállításon, továbbá portréfilm is készül róluk.

A végső döntést a zsűri személyes találkozások, műteremlátogatások, valamint a közös kiállítás megtekintése után hozza meg. A győztest a szeptemberi kiállításmegnyitón hirdetik ki, ami egyúttal az ünnepélyes díjátadó gála is lesz.

A tájékoztató szerint a döntősök közé került Dezső Tamás fotóin, installációin, szobrain és kinetikus munkáin keresztül az ember és a természet közti kapcsolatot vizsgálja. Az alkotó személyes és a növényi identitás mélyrétegeit kutatja, művei az ökológiai válság kérdéseit is feszegetik.

Fabricius Anna fotó- és videóalapú alkotásaiban főként társadalmilag elkötelezett projektekkel foglalkozik. Munkamódszere kollaboráción, közösségi alkotáson és improvizáción alapul.

Hajas Katinka érzékeny és minimalista festményei, installációi, fotó- és videómunkái külső és belső megfigyelések között képeznek hidakat. Az alkotó az emberi psziché és az ember környezete közötti kapcsolatot metaforikusan mutatja be műveiben, amelyek finoman egyensúlyozva hoznak létre kapcsolatot, párbeszédet, egyfajta egységet a külső és belső világok között - olvasható a tájékoztatóban.

Nagyméretű, főként textilalapú installációiban és szobraiban Kiss Adrian azt vizsgálja, hogyan testesítik meg bizonyos anyagok az identitás, a hatalom és az ágencia egymást átszövő narratíváit. Személyes indíttatásának köszönhetően a földművelés és a vidéki környezet is inspirálja alkotásait.

Molnár Judit Lilla nagyméretű installációiban, amelyek gyakran a játszóterek világát idézik, a felnőttkori dilemmák művészi feldolgozásával foglalkozik, műveinek témáit személyes tapasztalatai alapján és a társadalomtudományok eszköztárával közelíti meg.

Szalai Dániel alkotásainak kiindulópontját az ember-állat kapcsolatok, mint biopolitikai, társadalmi és ökológiai kérdések jelentik. A Minótaurosz metaforikus alakjából is inspirálódva jelenleg a bezártság, az önállóság és a férfiasság témáit kutatja, új anyagokkal kísérletezve - áll a közleményben.