bezár
 

irodalom

2025. 10. 18.
Új digitalizált kódextöredékek az OSZK felületén
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A középkori Európa könyvkultúrájának különleges emlékei váltak elérhetővé az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) digitálistartalom-szolgáltató felületén, a Copián. A nemzeti könyvtár mintegy 400 kódextöredéket tett közzé a Fragmenta Codicum adatbázisban ‒ értesítették az MTI-t péntek délelőtt.

A töredékek digitális másolata és magyar, angol, valamint német nyelvű leírása most először vált szabadon kutathatóvá az online térben. A közlemény szerint a nemzeti könyvtár kézirattára őrzi Magyarország legnagyobb középkori kéziratgyűjteményét, amely mintegy 700 kódexet és ezernyi kódextöredéket foglal magába.

prae.hu

„A magyar eredetű vagy Magyarországon használt középkori kéziratok száma viszonylag csekély, hiszen a történelem viharai során az egykori kötetek nagy része megsemmisült. Éppen ezért a töredékek a hajdani könyvkultúra megmaradt darabjaiként különös értéket képviselnek”  hangsúlyozták.

A Fragmenta Codicum kódextöredék-adatbázis elérhetővé válása a Copia digitálistartalom-szolgáltató felületen a projekt országos kiterjesztésének első lépése. A dokumentumok rövid vagy részletes leírással, szakirodalmi hivatkozásokkal, három nyelven kerülnek fel a felületre, a nemzetközi szabványokhoz igazodva.

A tájékoztatás szerint a felhasználók nemcsak a leírásokat, hanem a kódextöredékek fotóit is tanulmányozhatják és letölthetik, így a középkori könyvkultúra különlegességei közvetlenül hozzáférhetők a digitális térben. Mint a közleményben felidézték, a nemzeti könyvtárban őrzött kódextöredékek a VIII. és XVI. század közötti időszakból származnak. Anyaguk szinte mindig pergamen, azaz vékonyra hántott állati bőr. Ezek a lapok az idők próbáját is kiállták, hiszen rendkívül tartósak.

A könyvnyomtatás elterjedésével a kézzel írott, nehezen olvasható és drága kódexek fokozatosan háttérbe szorultak, lapjaikat pedig gyakran újrahasznosították: könyvkötő műhelyek előzéklapként, kötéstáblaként vagy aktafedélként használták fel őket. A későbbi restaurálások során ezeket a töredékeket lefejtették és külön gyűjteményekbe rendezték.

Az így megőrzött darabok között akadnak nemzetközi érdeklődésre számot tartó, valamint a magyar művelődéstörténet szempontjából kiemelkedő jelentőségű emlékek is. A legkorábbi közülük a Beda Venerabilis-töredék, amelyet a Brit-szigeteken használt, kora középkori inzuláris írással írtak, és amely Szent Cuthbert szerzetes-remete verses életrajzának részletét őrzi.

A gyűjteményben találhatók liturgikus, kottás, világi, egyházjogi és teológiai írások, szentbeszédek, historiográfiai munkák, valamint ókori szerzők művei, a hét szabad művészet valamennyi ágát felölelve. Néhány kódexből több lap is fennmaradt, mint például a zsolozsma liturgiájának énektételeit tartalmazó Budai antifonále vagy a Zalka-antifonále esetében ‒ olvasható az összegzésben.

A töredékek feldolgozását a Fragmenta et Codices Kutatócsoport végzi, amelyet Mezey László alapított több mint ötven évvel ezelőtt, és az ezredforduló óta a nemzeti könyvtárban működik. A kutatócsoport célja, hogy elvégezze a kódextöredékek formai és tartalmi vizsgálatát, feltárja eredetüket, valamint megállapítsa, hol és mikor használták az egykori kódexeket. A kutatócsoport mindezzel hazánk középkori művelődéstörténetének, egykori kultúrájának alaposabb megismeréséhez járul hozzá.

A fotó forrása: Az Országos Széchényi Könyvtár Facebook-oldala

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Három nő a karrierváltásról
Parti Nagy Lajos kötetbemutatója a Magvető Caféban
A 2025-ös Őszi Margó Irodalmi Fesztivál harmadik napjáról
Az őszi Életünk lapszám rendhagyó bemutatójáról

Más művészeti ágakról

Kiss A. Kriszta A fiú, aki mindent el akart mesélni című kötetéről
Fordítói kerekasztal-beszélgetés a Nemzetközi Könyvfesztiválon
Madame Tartuffe a Pesti Színházban
Interjú Nemes Jeles Lászlóval


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés