Az NFI szerdai közleménye szerint a 37 millió forintos támogatásból készülő Gyermekek és mesterek - Tolcsvay László portré című dokumentumfilm a zenész-énekes személyes emlékein és zenéin keresztül mutatja meg, hogyan vált életműve a magyar könnyűzene történetének tükörképévé, ahol tehetség, történelem és morális döntések elválaszthatatlanul összefonódnak immár több mint öt évtizede.

Az alkotás felidézi a Ki mit tud? megnyerését, amely országos ismertséget hozott, a KITT Egylet szellemi közösséget, ahol a zene, az irodalom és a gondolkodás összefonódott egy politikailag terhelt korban. Bemutatja a Nemzeti dal megzenésítését, mely az ikonikus mű újraértelmezésével egyszerre volt művészi és morális állásfoglalás 1973-ban. Feleleveníti a Fonográf együttes, valamint a Doctor Herz, a Mária Evangéliuma, a Magyar mise és az Isten pénze musical sikereket.

"Tolcsvay László nem pusztán zeneszerző és előadó, hanem egyfajta közvetítő generációk, műfajok, kultúrák és gondolkodásmódok között. A cím - Gyermekek és mesterek - ezt a kettősséget fejezi ki: egyrészt a mester, aki hatással van másokra, másrészt az örök tanuló, aki nyitott maradt új hatásokra, dallamokra, gondolatokra"

- idézték a közleményben a rendezőt, Nagy Endrét, aki az 1990-es évek óta készít filmeket rendezőként és producerként. Számos zenei témájú alkotást jegyez, köztük Kocsis Zoltánról, Gustav Mahlerről, Bartók Béláról és Boban Markovicról szóló dokumentumfilmeket. A Gyermekek és mesterek - Tolcsvay László portré forgatókönyvírója Máthé József, producere Barathy Boglárka.

Egyháztörténeti dokumentumfilm is készül Kántor István rendezésében, Seres Péter producer vezetésével Isten szolgái ötszáz éve címmel, 6 250 000 forintos NFI-támogatással. Olaszliszkán ötszáz évvel ezelőtt jött létre a református egyházközség. Ez a tény nem csupán Tokaj-Hegyalján, de országosan is az elsők közé sorolja a reformáció elterjedésében az egykori zempléni mezővárost, amelynek iskolája a híres sárospataki iskolához tartozott, magas szintű képzést nyújtott, és ahonnan nyolcan jutottak el a 16. században a bécsi és a krakkói egyetemekre, ami szintén jelentős mértékben elősegítette a reformáció terjedését. Ezen a településen töltötte gyermekéveit Kossuth Lajos a Wéber-nagyszülőknél, és a legenda szerint itt is született, nagyapja, a liszkai postamester házában - olvasható a közleményben.