A több mint 200 múzeumi szakembert megszólító Az állandóság kísértése – A múzeumi állandó kiállítások kritikai megközelítése című konferencia előadásokkal, szakmai vitákkal és intézménylátogatásokkal vizsgálja az állandó kiállítások jövőjét – közölte a múzeum hétfőn az MTI-vel.

A múzeumok az elmúlt évtizedekben alapvető változásokon mentek keresztül. A gyarmati múlttal való szembenézés, az emlékezetpolitikai viták, a közösségi részvétel új formái és a fenntarthatóság szempontjai egyaránt arra késztetik az intézményeket, hogy felülvizsgálják gyűjteményi, kiállítási és közönségkapcsolati gyakorlatukat – idézte a közlemény a konferenciát megnyitó Kemecsi Lajost, a Néprajzi Múzeum főigazgatóját.

A főigazgató szerint a múzeumok jövője azon is múlik, hogy a társadalom bízik-e az intézmények hitelességében, a szakemberek képesnek érzik-e magukat saját jövőjük alakítására, és a közösségek bíznak-e abban, hogy a múzeum nem helyettük beszél, hanem velük együtt gondolkodik.

A hétfői szakmai programot Marieke van Bommel, a hollandiai Wereldmuseum igazgatója nyitja meg előadásával. Ezt követően Sandra Ferracuti, a Basilicatai Egyetem docense, Laura van Broekhoven, az oxfordi Pitt Rivers Museum igazgatója és Matthias Beitl, a bécsi Volkskundemuseum igazgatója az állandó kiállításokba történő beavatkozások lehetőségeiről beszélgetnek Régi Tamás, a Néprajzi Múzeum muzeológusának moderálásával.

Az első tematikus szekció az állandó kiállítások különböző intézményi modelljeit hasonlítja össze. Beat Hächler a svájci ALPS Alpine Museum példáján keresztül egy olyan intézmény tapasztalatait mutatja be, amely tizenöt éven át állandó kiállítás nélkül működött.

Lidija Milašinović a szerbiai Nagykikindai Nemzeti Múzeum állandó kiállításának közösségi identitásformáló szerepét elemzi, míg Szarvas Zsuzsa, a Néprajzi Múzeum muzeológusa azt vizsgálja, miként válhat az állandó kiállítás az intézményi identitás meghatározó elemévé.

A délutáni szekció Az állandóság paradoxona címmel a kiállítások tudástermelő, politikai és társadalmi szerepét helyezi előtérbe. Miriam Malachi az ázsiai művészet németországi múzeumi bemutatásán keresztül vizsgálja az állandóság látszatát és az osztályozási rendszerek működését.

Ninuca Zakalasvili a posztszovjet emlékmúzeumok politikai és intézményi örökségét elemzi, míg Rjo Hidzsong a Koreai Nemzeti Múzeum példáján keresztül a digitális alkalmazkodóképesség és a társadalmi fenntarthatóság kapcsolatáról beszél. Magdalena Wróblewska a varsói Állami Néprajzi Múzeum állandó kiállításának példáján keresztül mutatja be, milyen ellentmondásokat teremt a változó társadalmi környezet és a tartósnak szánt múzeumi reprezentáció találkozása.

A program kedden Marieke van Bommel és Hannah Daisy Foster, a Néprajzi Múzeum kurátorának beszélgetésével folytatódik, majd az állandó kiállítások alternatív értelmezéseit bemutató szekció következik. Ernest Kpan a Franciaország által Elefántcsontpartnak visszaszolgáltatott jelentős gyűjtemény múzeumi bemutatásáról beszél. Lisa Bouraly azt vizsgálja, miként teremthetnek a művészeti múzeumok alternatív értelmezési lehetőségeket saját gyűjteményeik bemutatásában. Sonja Kogej Rus és Barbara Sosič, a Szlovén Néprajzi Múzeum szakemberei pedig azt elemzik, hogyan tarthatók életben és értelmezhetők újra a már elkészült állandó kiállítások.

Az állandó kiállítás és az intézményi identitás kapcsolatáról Blaž Verbič, a Szlovén Néprajzi Múzeum igazgatója, Claudia Banz, a bécsi Weltmuseum igazgatója és Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója beszélgetnek Hannah Daisy Foster moderálásával.

A részvétel és állandóság kapcsolatával foglalkozó szekcióban a közösségi együttműködés különböző modelljei kerülnek előtérbe. Pamuk Lili a Kiscelli Múzeum állandó kiállításaiban megvalósított, illatokra épülő időszaki beavatkozást mutatja be.

Marija Đorgović és Aleksandra Momčilović Jovanović a jugoszláv modernista építészet múzeumi bemutatásán keresztül a társadalmi elismerés, a részvétel és a közös kurátori munka kérdéseit vizsgálják. Sari Middernacht az AFROPEA hibrid kurátori modelljét ismerteti, míg Batári Zsuzsanna a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum állandó kiállításainak tapasztalatairól beszél.

Az Expert Connection programok lehetőséget biztosítanak az előadókkal folytatott személyes beszélgetésekre, a délutáni szakmai programok pedig a Néprajzi Múzeum működésének különböző területeibe engednek betekintést.

A résztvevők a gyűjteményi kiállítást Bata Tímea, Danó Orsolya és Szarvas Zsuzsa kurátorok vezetésével ismerhetik meg, Taraczky Dániellel, az Art1st Design Studio vezetőjével a kiállítástervezés és a látványvilág kialakításának szempontjait vizsgálhatják.

Ferencz Marcel, a múzeumépület vezető tervezője építészeti bejárást tart, míg Régi Tamás és Wilhelm Gábor vezetésével a múzeum Restaurálási és Raktározási Központjába is ellátogathatnak az érdeklődők.

A konferenciát szakmai és társasági programok egészítik ki: hétfőn az Iparművészeti Múzeum Ráth György-villájában tartanak tárlatvezetést, kedden pedig a Magyar Zene Házában rendeznek záróprogramot.

A Néprajzi Múzeum az EthnoConnection kezdeményezéssel hosszabb távon olyan rendszeres nemzetközi fórumot kíván létrehozni, amely a különböző múzeumi területek szakembereit közös gondolkodásra ösztönzi.

 

Fotó: Néprajzi Múzeum