A (Patkányok) Emberek című előadás fekete humorú tragikomédia, amely azt a kérdést veti fel, hogy ha a társadalom legfontosabbnak hitt tartóoszlopai, a család, a szeretet, a hit meginognak, maradt-e még esélyünk egy élhetőbb jövőre – olvasható a színház MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.

Mint írták, Gerhart Hauptmann 1911-ben írt drámája, A patkányok egy bérház különös lakóinak történetén keresztül teszi fel ezt a kérdést. Bíró Bence újrafordításában és átiratában a mű megőrizte aktualitását. Eleven, humorral és fájdalommal teli történet emberekről, akiknek a sorsában könnyű magunkra ismerni – fogalmaztak.

Hauptmann eredeti drámája könyörtelen társadalmi tabló: különböző helyzetű és sorsú embereket zsúfol össze egyetlen közegbe, ahol a kiszolgáltatottság, a vágyak, a hazugságok és a remények egymásnak feszülnek. A szerző távolságtartó, olykor karikaturisztikus nézőpontja azonban ma már nehezítheti, hogy igazán közel kerüljön a néző a szereplőkhöz – írták.

Bíró Bence az ötfelvonásos drámából 77 oldalas, két részből álló színpadi változatot készített. Az átirat megőrzi a történetmesélés kegyetlen élességét és Hauptmann különös humorát, miközben lefejti róla a szerző tartózkodását – fogalmaztak.

Alföldi Róbertet idézték, aki kiemelte: megpróbálták a történetet közel hozni. „Nem túl direkt módon, de mégis mai emberekkel, mai problémákkal. Ez egy társadalmi üst, amelyben mindenki benne van” – mondta.

Kiemelte: különösen izgalmas az a kettősség, hogy a humor felerősítése és a szereplők emberibbé tétele nem szelídíti meg a történetet, hanem annak kegyetlen kérdéseit állítja reflektorfénybe.

A történet helyszíne egy bérház, amelyben a színházigazgatótól a fiatal, idealista művészeken át a züllött, függőségekkel küzdő anyáig mindenki ugyanannak a közegnek a része. Az előadás nem egyszerűen a szegénységről vagy a lecsúszásról beszél. Arról is, hogy mi történik akkor, amikor az emberek közötti alapvető kapcsolatok sérülnek, és a közösségek, intézmények, családok nem képesek betölteni azt a szerepet, amelyet várnánk tőlük – írták.

A cím is új értelmezést kapott. Hauptmann korában a nagyvárosi nyomor és a patkányok jelenléte közvetlenül összekapcsolódhatott a társadalom peremére szorult emberek képével. Ma azonban egészen más jelentést hordoz: megbélyegzést és dehumanizálást – emelték ki.

Mint írták, Kálmán Eszter díszlete absztrakt, sarokba szorító teret teremt, amelyben a szereplők mozgástere szó szerint és átvitt értelemben is beszűkül. A szintén általa tervezett jelmezek erős kontrasztot alkotnak az elvont környezettel.

A látványtervezőt idézték, aki elmondta: ebben az absztrakt térben az ember válik a legfontosabbá. A szűkösség komponál, a tér kiemeli a szereplőket, minden mozdulat és viszony láthatóbbá válik. A látvány a színészetet helyezi középpontba. „Pontosan azért, amiért az előadás címe Patkányok helyett Emberek lett” – tette hozzá.

A sokfelé ágazó történet középpontjában egy nő áll, aki gyermeke halála után újra vágyik az anyaságra. „Ez a vágy nem pusztán személyes ügy, az egész darab alapvető kérdéseit sűríti magába. Mit jelent családot alapítani egy olyan világban, amelyben a szeretet, a biztonság és a felelősség feltételei is bizonytalanná váltak? Meddig képes elmenni valaki azért, hogy megkapja azt, amiről úgy érzi, nélküle nem lehet teljes az élete?” – írták.

A darabban Bata Éva, László Zsolt, Tenki Réka, Szirony Kornél, Gellért Dorottya, Fehér Diána Aida, Katona Péter Dániel, Schneider Zoltán, Berényi Nóra Blanka és Martin Márta játszik.

Fotó: Radnóti Miklós Színház hivatalos Facebook-oldala