bezár
 

art&design

2010. 03. 14.
Az amerikai lapok már a képregényeken spórolnak
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A szűkülő piacú amerikai újságok már a képregényeken spórolnak, a legnagyobb lapok is arra kényszerülnek, hogy kevesebb tréfás rajzsorozatot közöljenek - jelentette az ABC televízió.

prae.hu

Akármilyen rossz hírek is szerepeltek a címoldalakon, akármilyen keserű beszámolókat is kellett olvasni a hírekben, az előfizetők eddig mindig számíthattak arra, hogy a képregényekhez lapozva jót nevethetnek. Ez szinte minden amerikai napilap elmaradhatatlan része. Legalább is eddig az volt.

Az évek óta csökkenő bevételekkel küzdő lapkiadás legújabb eszköze a talpon maradás érdekében: a képregények mennyiségének csökkentése.

Mark Tatulli grafikus és filmes elmondta, az utóbbi másfél évben 30 újság csökkentette híres Kio képregényének terjedelmét. Szerinte a piac megőrült, a lapok ott takarítanak meg pénzt, ahol csak tudnak; most a képregény-készítőkön a sor.

A legnagyobb példányszámú lapok, közöttük a portlandi Oregonian vagy a The Washington Post is kevesebb képregényt közöl. A főváros egyik legnagyobb lapja, a The Washington Times továbbment: teljesen megszüntette hétvégi képregény-mellékletét.

A megtakarítás óriási lehet, a newarki The Star-Ledger, New Jersey állam legnagyobb újságja tudatta: a szekció egy oldallal való csökkentése évi 300 ezer dollárral javít a költségvetésen. A több mint ezer olvasói panasz nyomán a lap végül elállt a képregények megkurtításától.

Első körben az új képregényektől válnak meg a lapok, a régebbi, gyakran évtizedek óta készített, rendkívül népszerű képregényeknek nagyobb az esélyük a túlélésre. Egyes lapok tömörítenek: minél több képregény-csíkot igyekeznek bezsúfolni egy oldalra, hogy a költségeket csökkentsék.

Elemzők szerint a képregények visszaszorulásáért nemcsak a lapok pénzügyi nehézségei a felelősek; a Nintendo és a Facebook korában a vicces rajzsorozatok veszítenek versenyképességükből.

A műfaj egyik leghíresebb képviselője, a többszörös Emmy-díjas Mark Tatulli úgy fogalmazott: a képregény már nem része a nemzeti párbeszédnek.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Benkő Barnabás, Enyedi Zsolt, Hamerli Judit képzőművészek közös kiállításáról
art&design

A Köddé vált jégtenger – Kortárs reflexiók Caspar David Friedrich művészetére című kiállításról
art&design

az avantgárd lövészárkában
Bill Viola, a videóművészet úttörőjének tárlata Budapesten

Más művészeti ágakról

A Füsziről és a Roma Hősök Fesztiválról Balogh Rodrigóval beszélgettünk
Nyitónap a Horizont Táncfesztiválon
Bakos Gyöngyi Nixon nem tud lépcsőzni című kötetéről
irodalom

Sajtótájékoztató az Esterházy alkotóház alakulásáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés