irodalom
2008. 05. 17.
Régi szép Palócidők
PRAE.HU/MTI
Az elődök életét, szokásait, nyelvezetét részletesen bemutató, fekete-fehér fényképekkel illusztrált könyv jelent meg a Nógrád megyei Palotás községről. A falusi parasztasszony háztartása éppúgy megismerhető a kiadványból, mint a XX. század első felének heti étrendje, a lakodalmas szokások, vagy a régi szavak magyarázata.
A Régi idők emlékei Palotáson című könyvet uniós és állami pályázati támogatással jelentette meg az önkormányzat 36 helybéli gyűjtőmunkájának köszönhetően.
"Amikor a régi időkre emlékezünk, akkor tisztelgünk is elődeink előtt, akik szorgalmas, kitartó munkájukkal megteremtették számunkra a jóval könnyebb és jobb jelent" - írja az előszóban Szabó Mihály, Palotás község polgármestere.
Fotókkal illusztrálva mutatják be a könyvben a szegénysége ellenére leleményes falusi parasztasszony háztartását, benne a kenyérsütés eszközeit és a disznóölés leírását, az összegyűjtött recepttár alapján ma is megsüthetők a kelt és gyúrt tészták, a derelye, a pampuska vagy a kukoricagörhe.
A jeles napok hagyományai többnyire egyházi ünnepekhez kötődtek, de a lakodalmas szokások leírásából kiderül az, hogy régen nem meghívókat küldtek, hanem a vőfély élőszóval, versikékkel hívogatta a rokonságot a lakodalmas házakhoz, és ő kezdte a menyasszonytáncot is.
A palotási viseletet is külön fejezetben mutatják be, az asszonyok nagyünneplő ruhája például atlasz- vagy mervelt selyemből készült, alatta hat darab fehér ráncolt, keményített, csipkés alsószoknya, a kötény mindig fekete, a blúz pedig a szoknya és a kötény fölött volt.
A teljes egészében önellátó, sokszor az uraságnál terményért dolgozó családokban több generáció élt együtt. Az 1930-as, 1940-es évek aratásain a kaszás férfiak egész részt, a marokszedő nők félrészt kaptak a munkájukért, az uraság a learatott termés tizedrészét osztotta ki a részesek között.
Nem hiányzik a kötetből a fonás, szövés, tollfosztás, a vályogkészítés leírása sem, összegyűjtötték a palotási népdalokat, valamint a régi szavakat és kifejezéseket is, azok magyarázatával. Így például a kecele apróráncra szedett kötény, a lajbi férfi mellény, a summás pedig az a mezőgazdasági munkás, aki hat havi szerződéssel vállalt munkát.
"Amikor a régi időkre emlékezünk, akkor tisztelgünk is elődeink előtt, akik szorgalmas, kitartó munkájukkal megteremtették számunkra a jóval könnyebb és jobb jelent" - írja az előszóban Szabó Mihály, Palotás község polgármestere.
Fotókkal illusztrálva mutatják be a könyvben a szegénysége ellenére leleményes falusi parasztasszony háztartását, benne a kenyérsütés eszközeit és a disznóölés leírását, az összegyűjtött recepttár alapján ma is megsüthetők a kelt és gyúrt tészták, a derelye, a pampuska vagy a kukoricagörhe.
A jeles napok hagyományai többnyire egyházi ünnepekhez kötődtek, de a lakodalmas szokások leírásából kiderül az, hogy régen nem meghívókat küldtek, hanem a vőfély élőszóval, versikékkel hívogatta a rokonságot a lakodalmas házakhoz, és ő kezdte a menyasszonytáncot is.
A palotási viseletet is külön fejezetben mutatják be, az asszonyok nagyünneplő ruhája például atlasz- vagy mervelt selyemből készült, alatta hat darab fehér ráncolt, keményített, csipkés alsószoknya, a kötény mindig fekete, a blúz pedig a szoknya és a kötény fölött volt.
A teljes egészében önellátó, sokszor az uraságnál terményért dolgozó családokban több generáció élt együtt. Az 1930-as, 1940-es évek aratásain a kaszás férfiak egész részt, a marokszedő nők félrészt kaptak a munkájukért, az uraság a learatott termés tizedrészét osztotta ki a részesek között.
Nem hiányzik a kötetből a fonás, szövés, tollfosztás, a vályogkészítés leírása sem, összegyűjtötték a palotási népdalokat, valamint a régi szavakat és kifejezéseket is, azok magyarázatával. Így például a kecele apróráncra szedett kötény, a lajbi férfi mellény, a summás pedig az a mezőgazdasági munkás, aki hat havi szerződéssel vállalt munkát.
További írások a rovatból
Hogyan lehet közpénzt tisztességesen és értéket teremtve felhasználni?
Más művészeti ágakról
Hogyan lehet közpénzt tisztességesen és értéket teremtve felhasználni?
Julia Donaldson és Axel Scheffler Fischer Iván gyerekoperáját is megnézi
Az Irma, te édes című előadás az Orlai Produkciós Irodánál


