Aribert Reimann elsősorban kiemelkedő vokális életművéért kapja az elismerést, megkérdőjelezhetetlen mestere az énekhangra írott zenének, sajátos zenei nyelvet alakított ki, amely a XX-XXI. századi kortársakra is erősen hatott - indokolta döntését az alapítvány. Reimann nem befolyásolható és nem "megélhetési" komponista - fűzik hozzá.

A közönség is a legkifinomultabb mesterek között tartja számon Reimannt. Dalciklusai után az 1978-ban a Bajor Állami Operaházban bemutatott operája, a Lear király tette híressé, a címszerepet Dietrich Fischer-Dieskau alakította.

A 75 éves, Berlinben született alkotó zeneszerzői pályája szinte eleve elrendelt volt, hiszen édesanyja énekesnő, édesapja neves egyházzenész volt. Diplomáját Berlinben szerezte, tanulmányai végén korrepetitornak szerződött a Deutsche Operhez, ahol gyakorlati tapasztalatokat szerzett.

Zongorakísérőként sokat dolgozott olyan neves énekesekkel, mint Dieskau és Brigitte Fassbänder. August Strindber Álomjáték című színművéből írta első operáját. Erős irodalmi alapanyagokat használ, például Euripidész Trójaiak, Kafka A kastély című művét. 2002-ben a Lorca-drámából készült Bernarda Alba háza elnyerte a német kritikusok Év operája díját.

Franz Grillparzer Medeája alapján komponált operájának premierje zárta a 2009-2010-es évad végén a Holender-korszakot a Bécsi Állami Operaházban. Az előadást a nemrég Budapesten járt Michael Boder vezényelte, a címszerepet Marlis Petersen alakította.

A díjátadó ceremóniát május 24-én tartják Münchenben, a közelmúltban felújított rokokó Cuvillier Színházban. Az Ernst von Siemens alapítvány zenei díját 1993-ban Ligeti György, 1998-ban Kurtág György nyerte el.