A művész elmondta az MTI-nek, hogy az utóbbi négy évben készült kilenc nagyméretű festményét (négyszer kettő méter nagyságúakat) állítja ki, valamint Juhász Ferenc Kossuth-díjas költő barátja portréját is, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeum felkérésére készített. A tárlatot is Juhász nyitja meg.

A festőművészt évtizedek óta foglalkoztatja a transzcendencia, az idő és a tér viszonya, az időtlen állapot, amelybe időnként maga is kerül.
"Azért választottam képeim felületének a nagy méretet, mert az jobban kifejezi ezt az érzést, a vonalak feszülését. A képek színvilága redukált, ami azt jelenti, hogy nem tarka, miden képnek színe van, de csak egy-egy szín dominál" - magyarázta Konok Tamás.

Művészete rokonságban van az 1900-as évekig visszanyúló orosz és holland konstruktivizmussal. Ennek egyik ága a metafizikus, arisztotelészi, amelynek irodalmi példája Weöres Sándor minimalizált kifejezésrendszere. A festőművész Arisztotelésszel vallja, hogy a metafizika is a való tudománya. Konok Tamás az utóbbi 25 évben kísérletezik a vonallal, amit absztrakciónak, anyag nélküli "elvillanásnak" nevez.

Konok Tamás 1953-ban diplomázott a Képzőművészeti Főiskolán, mestere Berény Róbert, Bernáth Aurél és Barcsay Jenő volt. 1958 óta Párizsban él, de egyre több időt tölt Budapesten. Az utóbbi két évtizedben két nagy kiállítása is volt, 1995-ben a Ludwig Múzeumban, míg 2006-ban - 75. születésnapján az Ernst Múzeumban.

A Transzcendens terek című kiállítás március 1-ig tart nyitva.