bezár
 

gyerek

2008. 03. 13.
Foncsor nélkül világosabb
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Foncsor nélkül világosabb Mit tegyen, mit válaszoljon a felnőtt, ha a gyerek megkérdi: meghalok én is? Muszáj erről beszélnünk? - hessentenénk el a problémát magunktól, hiszen a halálról beszélni legalábbis kellemetlen, olykor kifejezetten fájdalmas, és mindennapjainknak már annyira nem része, hogy számunkra is tabutéma, amelytől gyermekeinket végképp szeretnénk megóvni.

De a gyerekek kérdeznek. Kérdeznek, ha elhullott állatot látnak az utcán, kérdeznek, ha saját házi kedvenceik távoznak el az élők sorából, és végképp szükségük van magyarázatra, ha például szeretett nagyszüleiket veszítik el.

Még a híres pszichológus, tanatológus Polcz Alaine is bevallotta, egyszer próbált meg gyereknek szóló művel előállni a halál kérdéséről, de a vékonyka könyv létrehozása nagyobb kihívást jelentett számára, mint egy több száz oldalas - felnőtteknek szóló - könyv megírása.

Josten Gaarder még nehezebb feladatra vállalkozott: nem csupán a halál elfogadásáról általában, de a saját halál elfogadásáról próbált meg gyerekek számára szólni.

A Sofie világa szerzőjeként elhíresült író elsősorban nem a pszichológia vagy a tanatológia felől közelített a kérdéshez, amikor Tükör által homályosan című ifjúsági regényében egy nagybeteg kislányt tett meg főhősévé. A kislány, Cecilie maga is feltehetné a "Meghalok én is?" iszonyú kérdését. De ő ennél sokkal többre kíváncsi - és a regény célkitűzése is nagyobb. Nem csupán őszinte, de megnyugtató választ kíván adni a hit, a filozófia, a tudomány és ez estben a mesei-mitikus világ elemeinek felhasználásával.

Cecilie szobájában mind gyakrabban tűnik fel egy különös mindentudó jövevény, aki nem más, mint Isten egyik angyala. Valójában az angyal sem tud mindent: a földi-emberi létezés rejtelmeibe - hogy milyen az öt érzékszervvel és a különös hatodik érzékkel a külvilágot érzékelni - Cecilie próbálja meg beavatni a jövevényt, az angyal pedig különös utazásokra viszi el a kislányt.

Bár Ariel, az angyal nem tudja, milyen a hó tapintása, azt sem érzi, mi meleg és mi hideg, testről és lélekről, teremtésről és főként a teremtőről, az isteni szándékról sokat tud, és egyre több titkot el is árul a kislánynak.

A Pál apostol korinthusiakhoz írt első levelét idéző regénycím annak reményét hordozza magában, hogy csupán attól félünk, amiről homályosak ismereteink. A "tükör" másik oldalára kerülni, hogy színről színre lássunk, nem egyszerű feladat - és ezt a folyamatot hitelesen megírni sem az. Ha Jostein Gaarder regénye sem tökéletes, az éppen némiképp leegyszerűsítő modorának, túlzottan metaforikus nyelvezetének köszönhető. Ily módon nem vét ugyan az olvasó lelke, a gyermeki lélek ellen, viszont nem is teljesen hiteles a regény üzenete.

A regény logikája szerint Ariel teljesíti feladatát, és Cecilie abban a tudatban búcsúzik el szeretteitől, hogy az emberi lélek is része az örökkévalóságnak. Sajnos azonban az örökkévalóság "csodái" - e könyv lapjain legalábbis - kevésnek bizonyulnak ahhoz, hogy a valóság csodáit feledtessék.

Mégsem haszontalan a Tükör által homályosan olvasása - ha másra nem, arra elég, hogy megkapirgáljuk a tükör hátulján a foncsort.

Jostein Gaarder: Tükör által homályosan. Animus, 2007. 143 oldal (1980 Ft)

A szöveg első megjelenésének helye a Csillagszálló

nyomtat

Szerzők

-- Tamás Zsuzsa --


További írások a rovatból

gyerek

Már lehet nevezni a Pagony Kiadó gyerekirodalmi és illusztrációs pályázatára
gyerek

Februárban mutatja be új előadását az Art-ravaló

Más művészeti ágakról

Bűn és bűnhődés az Örkény Színházban
Wagner kincse 2. – 1. alkalom, Márton László előadása A Nibelung-énekről
Élménybeszámoló a Decolonize Your Mind Society koncertjéről
Az Amikor Galéria debütálása a művészeti galériák soraiban


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés