Pinczehelyi Sándor 80. születésnapja alkalmából a Zsdrál Art Galéria kiadásában jelent meg a tíz lapból álló mappaválogatás, melyből április 14-én nyílt meg a kiállítás a Három Hét Galériában. Az Overprint sorozat Pinczehelyi munkásságának fontosabb periódusait dolgozza fel, a jellegzetes szimbólumok új értelmezés mentén születtek újjá. Az összes kiállított grafika az alkotó által gyakran alkalmazott szitanyomás eljárással készült, amely technika ideális arra, hogy aktualizálja a műveket, és időtállóságot kölcsönözzön azoknak nemcsak fizikailag, hanem értelmezésükben is.

A mappaválogatás ötletének megszületése után a művész hamar munkába kezdett, ezért már egy évvel ezelőtt létrehozta nyomatait, amelyek 2025. novemberében a nagyközönség számára is megtekinthetővé váltak Pécsen, a Nick Galérában. Somosi Rita kurátori szövegében úgy fogalmazott, hogy a válogatás nem egyszerű visszatekintésnek tekinthető, sőt „nosztalgiázás” helyett a múltnak az aktív újraértelmezését mutatja be. A jól ismert képi elemek egy új rendszerbe csoportosulnak és új gondolati dimenziók nyílnak meg. A befogadó számára is másfajta élményt nyújtanak az alkotások, mivel a munkákban észlelt korábbi tapasztalatok találkoznak a jelen nézőpontjával, vagyis a „korábbi korszakok képi világa kritikus párbeszédet folytat a mai kontextussal”.

Piczehelyi Sándor a magyar neoavantgárd egyik kiemelkedő alakja, aki először geometrikus műveivel keltette fel a szakma figyelmét a hatvanas években. Az 1968-80 között működő Pécsi Műhely egyik alapító tagja volt Ficzek Ferenc, Kismányoky Károly, Halász Károly, Szijártó Kálmán mellett, ahol a közös munkákkal párhuzamosan, mindenkinek volt egy saját kutatási területe, amelyben elmélyülhetett. A csoport tagjai arra törekedtek, hogy a hazai konstruktivista és avantgárd hagyományokat megújítsák, egy új vizuális nyelvet és vizuális kultúrát alakítsanak ki egyéni meglátásaik alapján.

A hetvenes években az volt a művész célja, hogy olyan alkotásokat hozzon létre, amelyek lenyomatát képezik az adott kornak, vagyis visszatekintve is egyértelművé válik az, hol és mikor készültek. Szocialista jelképeket használt fel egy akkoriban szokatlan ironikus módon, ugyanis a szimbolikus jelentésüktől elvonatkoztatva próbálta például a sarló és kalapács jelképet szituációba hozni, eszközként használni, visszautalva ezzel a gesztussal a tárgyak eredeti funkciójára. Később egy sokkal alapvetőbb szimbólumhoz nyúlt a nemzeti színekhez (piros-fehér-zöld), amely esetben arra törekedett, hogy az eredeti értelmezést kizökkentse váratlan felhasználási módokkal. Ezzel tulajdonképpen feloldotta az adott jelképhez köthető „feszültséget”, aminek mai szemmel nézve is van relevanciája.

A nyolcvanas évek végén jelent meg először munkáiban a vörös csillag és coca-cola felirat együtt, amelyek az 1988-as Velencei Biennálén is kiállításra kerültek. Ezeknél a nyomatoknál nem lehet tudni, hogy melyik szimbólum van előrébb, vagyis milyen viszonyt képez egyik a másikkal, illetve ezzel az ábrázolási móddal arra is utal a művész, hogy szerinte inkább valahol a két világ között leledzik az ember. A coca-cola feliratban elsősorban a betűk ritmusa tetszett meg neki, amelyet ironikus módon a malac népies megnevezésével is kombinált, a jól ismert tipográfiát megtartva, amivel ütköztet és összehasonlít egymástól két, szinte teljesen különböző kultúrkört.

A pop art hagyományok gyökerei megfigyelhetők a szitanyomással készült munkáiban, a telített színek használatával hangsúlyosabbá válnak a fogyasztás és a hétköznapok motívumai, amelyeket sikerül a kornak megfelelő képzőművészeti kontextusba hozni. Ennek köszönhetően a vissza-visszatérő szimbólumok nem tudnak unalmassá válni, mindig képes új szempontokat megfogalmazni, önreflexíven visszatekintenie saját munkásságára és ezzel a hozzáállással „újraéleszteni” ikonikus műveit.

Alkotásaiban az is megfigyelhető, hogy számára a gyakorlati megközelítés az irányadó, illetve saját élményeit és tapasztalatait is felhasználja a munkák létrehozása során, nem egy kreált elméleti háttérre támaszkodik kiindulási alapként. Hosszú időn át tartó munkássága is bizonyossá teszi azt, hogy mennyire élvezi azt, amit csinál, még mindig kitart motivációja és lelkesedése, valamint képes arra is, hogy a saját keretein belül időről-időre megújuljon.

Az Overprint című kiállítás május 5-ig lesz megtekinthető, továbbá a Zsdrál Art Galéria idén még egy életműkiállítással készül Budapesten Pinczehelyi Sándor 80. születésnapja alkalmából, amiről hamarosan több információt is megtudhatunk.