irodalom / tudósítás
2007. 03. 13.
Mielőtt visszarúgna a lóláb, gyorsan bevallom, hogy mindkét szerzővel szemben erősen elfogultan érkeztem az estre. Első kép: tizenhét évesen levelezőlapra másolom Anna egyik versét, hogy elküldjem egy akkor fontos lánynak. Második: kizavarnak franciaóráról, mert a padot verem a röhögéstől Király Levente paródiakötetével, amit addig a pad alatt olvastam.
2007. 03. 03.
Egy veszélyes szakma veszélyes képviselője: Balogh Tamás, filológus. Elkallódott, elfelejtődött szövegeket, irodalomtörténeti összefüggéseket kutat fel, és hoz nyilvánosságra. Munkássága megváltoztathatja az utókor véleményét egy szerzőről vagy egy korszakról is akár. A félelem és a reszketés ezúttal elmaradt a bölcsészkari konferenciateremben.
2007. 03. 02.
A Bródy utca több mint érdekes hely, a Nemzeti Múzeumtól a Gutenberg térig ível, csak úgy kulturalice. Köpésre van itt minden, amit nem szégyellünk: mindig-üres olasz kávézó, kisadagos-drága étkezde (Szabó család), nagyadagos-olcsó (a „Bródy”), és még valami rádió is erre székel. Na jó, meg a húgy és a szaga, előbbi az utcán hever, mint téma, utóbbi otthonos, így az se véletlen, hogy Bartis Attila is ide álmodott (magának?) nyugalmat.
2007. 03. 01.
Hogyan beszélünk ma a testről? Milyen szavak és kifejezések állnak rendelkezésünkre akkor, ha nem félre- és mellébeszélni akarunk róla, de sem obszcének, sem perverzek nem akarunk lenni? Hogyan szólaltatható meg a testünk nyelve? Milyen testreprezentációk és -elméletek hódítanak manapság?
2007. 02. 27.
Nem mindennapi élmény hazánkban a kannibálvacsora, még metaforikus értelemben sem. Cserna-Szabó András pedig közönség előtt kivesézte, puhára főzte és felfalta a magyar irodalmi életet, ínyenc módjára késsel és villával. Az áldozatba más nem harapott, de nem is próbálta megmenteni senki.
2007. 02. 27.
Ritka alkalom, hogy az olvasók találkozhatnak Rakovszky Zsuzsával, mert nem sűrűn mozdul ki Sopronból. A kölcsönös elfogódottság az író és a közönség közt, mely az est nagy részét jellemezte, talán ennek számlájára írható. Izgalmat leginkább a kávé és Vámos Miklós váratlan felbukkanás okozott.
2007. 02. 26.
Szeptember óta a Toldi mozi ad esélyt kéthetente péntekenként a végzetes hatású irodalmi sokkra vágyó öngyilkosjelölteknek. Az késő esti felolvasás-sorozat szellemi atyja Szentmiklósi Tamás tanár, aki rendszerint 23 óra (!) magasságában önironikus felhangú bemutatót tart a kisvetítőben az aktuális szerzőről, majd egy interjú keretében óvatosan felkészíti a hallgatókat a következő egy-másfél óra elkerülhetetlen stációira.
2007. 02. 26.
A „nyitott” versolvasóestek abban különböznek a hagyományos irodalmi estektől, hogy a hallgatóság vállalkozó kedvű tagjai is előadhatják műveiket. A „műfaj” egy New York-i kávéházból indult, ahol Jack Kerouac olyan hatásosan adta elő egy szövegét, hogy egy vendég is kedvet kapott saját verse felolvasásához.
2007. 02. 12.
A magyar irodalom legrosszabb versei – kritikusoknak csemege, pályakezdő költőknek önbizalom-növelő kurzus. A felejtés könyörtelen istennőjével kísérelt meg szembeszállni ezen a felejthetetlen csütörtök estén Takács Ferenc a Saját film/saját színház/saját muzsika című programsorozatának keretében, egy monodrámának is beillő felolvasóesttel.
2007. 01. 27.
Hogyan tegyünk úgy, mintha egy órán keresztül irodalomról beszélgetnénk? A PIM-es Légy Ott-on az irodalomról nem sokat tudtunk meg, viszont cserébe választ kaptunk arra a régi, kínzó kérdésre, hogy miért olyan a magyar irodalmi élet, mint egy békanyálas kacsaúsztató.
