bezár
 

gyerek

2019. 02. 27.
Hogyan választják ki az Év Gyerekkönyveit?
Tartalom értékelése (1 vélemény alapján):
A HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum szakmai napján kiderült, milyen szempontok alapján ítélik oda az Év Gyerekkönyve díjakat. Rövid, de annál izgalmasabb és érdekesebb előadások hangzottak el a gyerekirodalom, az ifjúsági irodalom, az illusztráció, a fordítás és az innováció kategóriákkal kapcsolatban.

A HUBBY elnökségéből Tarr Ferenc köszöntötte a hallgatóságot február 15-én az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum dísztermében. Pompor Zoltán, a HUBBY elnöke nyitóbeszédében vázolta azokat a projekteket, programokat, amelyeket a HUBBY az Év Gyerekkönyve Díj szakmai zsűrizése és kiosztása mellett végez. Az egyik ilyen kiemelt feladat a Bolognai Nemzetközi Gyerekkönyv- és Illusztrációs Vásárhoz kapcsolódóan a magyar stand szakmai támogatása, valamint szakmai konferenciák szervezése. A Kortárs irodalmat az iskolába! elnevezésű program keretén belül, alternatív irodalomórákon, egy szakértőkből álló csapattal, és a szerzőkkel együtt dolgoztak fel kortárs gyerekirodalmi műveket eddig már Beregszászon, Ózdon, Pozsonyban, Tiszabőn és Szabadkán. Ezeken felül a Szívünk rajta programban is közreműködik az egyesület.

hubby1

A Magyar Gyerekkönyv Fórum egyik legfontosabb feladata az Év Gyerekkönyve Díj kiosztása. Jeney Zoltán és Szekeres Nikoletta röviden összefoglalta, hogy miként zajlik a kiválasztás folyamata. Évente körülbelül 1500 gyerekkönyv jelenik meg, melyek közül a gyerekkönyvkiadók jelölnek könyveket a díjra, és ezekből válogathat a zsűri. A jelölt könyvekből három példányt kell eljuttatni a HUBBY részére, amelyből egy példány a müncheni Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Irodalmi Könyvtárba kerül, a többi pedig olyan helyre, ahol nagy szükség mutatkozik rájuk: többek között iskolai könyvtárak polcaira. Jelenleg nagyon kevés gyerekkönyves díj létezik, ezért fontos, hogy a zsűriben olyan független szakmai csapat álljon össze, akik a legjobb szaktudásukkal tudnak döntést hozni egy-egy kategória kapcsán. Az idei évben Kaposi Dorka művészettörténész, a HUBBY részéről Jeney Zoltán, Mészáros Márton irodalomtörténész, Návai Péter pedagógus és Simon Krisztina könyvtáros alkotja majd a zsűrit, amelynek elnöke idén is Péterfy Gergely lesz.

hubby2

Az első előadást Navratil Dominika, a Pagony Kiadó munkatársa tartotta arról, hogy milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a tizenkét éves kor alatti célközönséget megszólító könyveknél. Már a legkisebbeknek szóló kötetek esetében is nehéz a választás, hiszen az elsődleges befogadók a felnőttek, szülők, akik eltérő preferenciával rendelkeznek a jó gyerekkönyv megítélését illetően. Navratil Dominika kiemelte az illusztrációk kulcsfontosságú szerepét, amelyek többlettartalommal látják el a szövegeket. Kiemelte Gimesi Dóra A macsakaherceg kilencedik élete című könyvét, amelyet Szegedi Katalin illusztrált. Az elmúlt évek során sokat változtak a gyerekek olvasási szokásai és a képek is hangsúlyos szerepet kaptak a történetek recepciójában, amelyre reflektált a könyves szakma is. A szövegekkel kapcsolatban fontosnak tartotta, hogy a szöveg ne nézze le a gyerekeket, és ne felülről, egyfajta szülői nézőpontból láttassa a eseményeket, valamint hogy mentes legyen mindenféle tanító szándéktól. A jó olvasmány szórakoztató és szem előtt tartja az életkori sajátosságokat, érzelmi állapotokat, nem fél beszélni a kényesebb témákról, és mer akár filozofikus lenni. Ez utóbbiakra Molnár T. Eszter Kóbor szálló című könyvét hozta példaként, amely a hajléktalanság kérdése mellett az időskori szerelmet is megjeleníti.

hubby3

Második előadóként Szekeres Nikoletta beszélt az ifjúsági irodalmi díjjal kapcsolatban a young adultról mint irodalmi kategóriáról. Lényeges kérdés, hogy a young adult vajon piaci kategória, vagy valóban tekinthető irodalmi kategóriának. Az első YA regény, a The outsiders 1967-ben jelent meg, amelyet egy tizennyolc éves lány, S. E. Hinton írt. Különböző definíciókat hallhattunk, melyek szerint a YA lehet olyan irodalom, amelyet egy fiatal szerző írt, és a kortárs problémákkal foglalkozik, de van olyan megközelítés is, ami szerint ide sorolhatóak azok a könyvek, amelyek a 12-18 éves korosztály érdeklődési körébe tartoznak. A kategóriával kapcsolatban a következő főbb szempontok hangzottak el: a főszereplő kamasz, egyes szám első személyű a nézőpont, a felnőtt szereplők a háttérben jelennek meg, a karakterek száma limitált, sűrített az időtartam, ismerősek a körülmények, a kortárs szleng beépül a szövegbe. Betekintést nyerhettünk a YA kötetekben megjelenő, tabunak számító témák közül a családi életet és a válást feldolgozó könyvek címeivel: ide sorolható például a Holtverseny, a Csikk, és a Kötéltánc. Lehetséges világokat jelenítenek meg azok a kötetek, amelyekben a fiatalok arról számolnak be, hogyan és hol élnek. Olvasóként érdekes megfigyelni ezekben a könyvekben a város-vidék kontrasztot, budapesti történet például a Máté pont indul, Celldömölkön játszódik Pacskovszky Zsolt Szabadesése, az Ördögcsapás pedig egy faluban játszódik. Továbbá sokszor jelenik meg a young adult könyvekben az iskola, a barátok, a tanár-diák viszony, a filozófia, illetve az aktuális témák.

Révész Emese művészettörténész a kortárs illusztrációk sajátosságairól tartott előadást. Az elmúlt évek során díjazott illusztrátorok munkái nyomán azokra a sajátosságokra hívta fel a figyelmet, amelyek legjobban jellemzik a magyar illusztrációs szcénát. Gyakran születnek olyan illusztrációk, amelyekben megjelenik a szürrealizmus. Dániel András nagyon fontos pontja a magyar illusztrációnak, nemcsak azért, mert a posztmodern gyerekkönyv meghonosítója Magyarországon, hanem azért is, mert a fantáziarajznak, a szürrealitásnak, a groteszknek olyan regisztereit láttatja, amelyek a magyar gyerekkönyvekben, képzőművekben nagy hagyománnyal bírnak. A groteszk a 20. századi képzőművészet domináns kifejezési formája, többek között Vajda Lajos és Szemethy Imre munkásságát emelte ki, valamint Hincz Gyuláét, aki a szabad, asszociatív, szürreális nyelvet emelte be a magyar gyerekkönyv-illusztrációba. A humor, a groteszk, az irónia mélyen gyökerezik a magyar gyerekkönyvek hagyományában, ez többek között Réber László és Sajdik Ferenc képein is tetten érhető. Tehát Dániel András sikere nem előzmény nélküli, hanem történetileg is jól illeszkedik a magyar gyerekkönyv-illusztrációba. Arra a tényre is rávilágított Révész Emese, hogy azok a szülők, akik ma a kiválasztják a gyerekeiknek a könyveket, Réber László által illusztrált Janikovszky Éva köteteken nőttek fel, amelyekből elsajátíthatták ezt a fajta játékos kép-szöveg olvasást. Dániel András munkásságán kívül többek között Treszner Barbara és Kürti Andrea, Herbszt László, Molnár Krisztina, Molnár Jacqueline, Grela Alexandra, Békés Rozi képeivel ismerkedhetünk meg.

hubby4

Arról, hogy mit érdemes figyelembe venni a külföldi szerzők fordítása során, Jeney Zoltán beszélt. Magyarországon is van hagyománya annak, hogy mit tekinthetünk jó fordításnak. Ennek problematikájával kapcsolatban két ellentétes oldalt, szempontot emelt ki. Az egyik szerint azt kell lefordítani, ami a szövegben szerepel (Lator László szerint), a másik szerint pedig a műfordító az eredeti szöveg egyetlen szavát sem használhatja (Horváth Viktor nyomán), mert már nem ugyanazt fogja jelenteni, mint az eredeti szövegben. A fordítás folyamata abból áll, hogy valamit elveszünk az eredeti szövegből, és valamit belerakunk, és azt az új szöveget kell figyelembe venni a fordítások során, ami az elvétel után megmarad és kiegészítésre kerül. Az eddig díjazott fordítások között már volt próza és verseskötet is. Az utóbbinál nem elhanyagolható szempont, hogy a gyerekeknek szóló költészet nagy része tulajdonképpen lefordíthatatlan, mivel erősen épít a ritmikai, nyelvi játékokra, szóképekre, szóviccekre, amelyek teljes mértékben átültethetetlenek egy másik nyelvbe. Az egyes fordítások esetében kontrollszerkesztésre is sor kerül, ami egy minőség ellenőrzési folyamat, és amelynek során az eredeti szöveggel való összevetés, valamint alapvetően a szöveg szerkesztése történik meg. A zsűrizésnél problémát jelent az, hogy nem egy nyelvből fordítanak, hanem több nemzet nyelvéből, így, ha például egy holland mű esetében a zsűri egyetlen tagja sem tud hollandul, nem tudja összevetni egy kontrollszerkesztő az eredeti szöveget és a fordítást, így csak azt lehet megállapítani, hogy a lefordított szöveg jó-e. Ebből adódóan a fordítói díj nagyon hasonlít a szerzői díjhoz, mivel az kerül díjazásra, hogy mitől jók az egyes szövegek. Az például nagyon látványos, ha valaki nem tud elszakadni az eredeti mondatszerkesztési formától és egy az egyben ültet át egy szöveget magyar nyelvre. Összegzésként Jeney Zoltán elmondta, hogy az igazán jó fordítás lényege, hogy jó magyar szöveg legyen, és minél inkább érezhető legyen rajta az alkotói folyamat szépsége.

Az utolsó előadásban Kérchy Anna az innovációs díjjal kapcsolatban vázolt fel szempontokat. Ez az a kategória, amelyet talán a legnehezebb definiálni. A zsűri azt próbálja meg értékelni, hogy az egyes gyerekirodalmi művekben mi az, ami a jövőbe mutat, ami esetleg a gyerekirodalom irányát befolyásolhatja. Az innovációs díj átfedésben van a többi díjjal. A szépírásban az innováció performatív gesztusa lehet formabontó, sokszínű kísérletezés, ami jelentkezhet abban, hogy a hagyományos műfaji kereteket, narratív struktúrákat, toposzokat felforgatja. Ezek mellett az innovatív mű sajátos stiláris, tipográfiai megoldásokat használ, a szöveg és az illusztráció hagyományos viszonyrendszerét kezdi ki, egyszerre eltérő közönséget szólít meg. Ezek a gesztusok olyan interaktív szöveget eredményezhetnek, amely a befogadót játékosan vonja be a kreatív jelentésalkotási folyamatba. Kérchy Anna egy 19. századi példán, Lewis Carroll, Alice Csodaországban című művén keresztül szemléltette az innovációs lehetőségeket, hiszen ez a mű radikálisan megreformálta a gyerekirodalmat, mivel az akkori szemlélettel ellentétben nem oktató célzattal készült. Az innováció többek között abban is megmutatkozik, hogy szöveg kiszól az olvasó felé (pl. Te mit tennél Alice helyében…), ami az élő szóbeli mesélés hagyományát idézi, ezáltal a szöveg még inkább bevonja az olvasót a fiktív világba. Továbbá innovatív a szöveg szerkesztése, tipográfiája, és természetesen formabontó illusztrációi is, sőt, még a fordítása is az, gondoljunk csak a Kosztolányi-féle Alice-ra. Ezek a formabontó újítások hasonlóképpen felfedezhetők a kortárs gyerekkönyvekben is, méghozzá úgy, hogy folyamatosan tudnak újat mutatni az olvasóközönség számára.

Fotó: Bach Máté

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Sándor Enikő --


További írások a rovatból

Mészöly Ágnes válaszai a prae.hu körkérdésére

Más művészeti ágakról

irodalom

Üzenet, de kinek? Üzenet, de kinek?
Szabó Magda: Üzenet odaátra
Interjú Néder Panni színházrendezővel a személyességről, intimitásról, Berlinről, autobiografikus színházról
art&design

Ami általános, ami emberi Ami általános, ami emberi
Interjú Ember Sárival lehetséges megközelítésekről, utazásokról, önazonosságról, piaccal való megbékélésről
art&design

Fém és méhviasz, vagy új helyünk a természetben Fém és méhviasz, vagy új helyünk a természetben
Horváth Gideon – I put my hand into a beehive


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés