bezár
 

irodalom

2019. 04. 26.
Világirodalomról lefordított művek kapcsán van értelme beszélni
Megjelent Benito Pérez Galdós Tristana című regényének magyar fordítása
Tartalom értékelése (1 vélemény alapján):
Több, mint száz évvel annak eredeti megjelenését követően fordították magyarra Benito Pérez Galdós Tristana című regényét. A magyar fordítás bemutatójára a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretein belül, 2019. április 25-én, a Cervantes Intézetben került sor. A művet magyarra ültető Pávai Patak Mártával Izsó Zita és Ayhan Gökhan beszélgetett. Az est során kiderül: bőven van, amitől ennyi idő után sem mondhatjuk, hogy megkésett lenne a fordítás.

Az eseményt Iñaki Abad Leguina, a Cervantes Intézet igazgatója konferálja fel. ,,Az irodalom szerelmesei olyanok, mint a törpék. Messziről felismerik egymást.” – idézi fel azt a prágai könyvvásárt, ahol először találkozott Patak Mártával. Mártának azóta saját egyszemélyes kiadója van, a Patak Könyvek, ahol magyarra fordított spanyol szépirodalom kerül kiadásra. A Tristana immár a tizenkettedik lefordított mű a repertoárban.

A regényben az árván maradt Tristana a lázadó nő archetípusaként jelenik meg. A lány megismeri a szerelmet, de független, szabad életre vágyik, amiben a házasság intézménye már nem fér bele.

Izsó Zita in medias res módon a Benito-regény irodalomtörténetben való elhelyezését kísérli meg: mint mondja, a szerzőt a legnagyobb spanyol íróként emlegetik Cervantes óta, és erről a merész kijelentésről kér ítéletet a fordítótól. „Mindjárt úgy érzem magam, mint egy vizsgán” – hangzik a jókedvű válasz. Óvakodik a hangzatos kijelentésektől, de úgy gondolja, életművet tekintve joggal hangoztatható kijelentés ez, mind mennyiséget, mind minőséget illetően. Társadalmi, történelmi, spirituális regények gyűjteményeként definiálja a terjedelmes életművet, a bemutatandó regényt pedig az utóbbi kategóriában helyezi el.

A világirodalomban való elhelyezés kapcsán felmerül Dickens, Tolsztoj, Flaubert és Balzac neve is. Balzac drámaiságával, Zola szociális érzékenységével, Cervantes szatirikus humorával hozza párhuzamba a szöveget a kritika, Izsó Zita kiegészíti saját meglátásával: szerinte Ibsen Nórájára is erősen rezonál a mű.

Pávai Patak Márta kezébe vette a könyvet

A választás miértjére Patak az aktualitást emeli ki kulcsszóként. 2017-ben egy madridi társulat színpadra vitte a Tristanat, az ibseni párhuzamot dramaturgiai alapfonalként tételezi a darab is. A nők társadalmi helyzete, megítélése szempontjából aktualitását vitathatatlannak tartja a fordító. Megemlíti, a regény címe ismerősen csenghet a magyar közönség számára Buñuel azonos című filmjének nyomán, szerinte ugyanis fontos, hogy tudjuk hová helyezni, legyen egyfajta referenciája. Végül egy prózai okot említ: „azt adom ki, amit le tudok fordítani.

Világirodalomról lefordított művek kapcsán van értelme beszélni. Ezt az állítást Patak maga is egy könyvbemutatón hallotta Bényei Tamástól, azóta cipeli magával: most tovább adja nekünk is. Mire ez a gondolat elhangzik, már sokadik világirodalmi párhuzamot ismertük meg – arra gondolok, igaza lehet, és milyen jó, hogy a műfordítás segítségével közös alap lehetnek számunkra ezek a szövegek.

Szó esik mindenféle spanyolságokról, fordítói ízekről. Hogy a szegény nők, az árva Tristana és a szolgálólány Saturna még arra sem voltak méltóak, hogy autentikus női nevet kapjanak: ezek a nevek ugyanis nem léteznek a spanyol kultúrában, csak férfi változatban. Galdós játszik, így játszhat a fordító is. A bíbelődés kulisszái mögé láthatunk, hogy hogyan lesz például Miquis doktorból Mitugrász doktor. „Ennyi szabadságot megengedek magamnak” – magyarázza a fordító.

TristanaKiderült, a beékelt világirodalmi idézetekkel is van mit bíbelődni. Galdós számos frázist adoptál Dante Pokoljából, illetve Leopardi olasz költőt is több ponton evokálja. Dante kapcsán Pataki Nádasdy Ádámmal is konzultált, végül a Babits-féle fordításból emelt át, mondván, az archaikusabb fordítás jobban illeszkedett a szöveghez. Leopardi mondatait illetően azonban már nem a bőség zavara fogadta, ellenkezőleg: nem talált magyar fordítást az idézetekhez. „Még szerencse, hogy tudok olaszul, lefordítottam hát önkényesen.” Bárcsak én is ilyen mondatokat vethetnék oda félvállról...

Ismét artikulálódik a regény aktualitása. Kérdések és feltételezések. Ma mitől lehet érdekes a könyv? Vajon máshogy alakult volna a fogadtatása, ha közvetlen megjelenése után fordítják le magyarra? Patak Márta szerint nem veszítettek aktualitásukból a regény központi témái, szerinte elég csak bekapcsolni a rádiót, hogy találkozzunk a fájó jelenidejűségükkel; családra, nőre, anyára helyezett társadalmi nyomásokkal. „Hát hogyne lenne aktuális már? Ugyanakkor azt is tisztázza: nem a feminizmus élharcosa Tristana – nem is akar az lenni –, egyszerűen élni akar nőként a szabadságával. Belső lelki szabadságának megtalálásával Galdós életfilozófiát közöl: csak egyéni életünkben, a kiskertünkben találjuk meg a boldogságunkat. Mosolygok: candide-i filozófia, világirodalom, hát megint.

A kötetbemutató után – a Cervantes Intézet igazgatójának megnyitóbeli szavaival élve – megtörtént a könyvkeresztelés. Jóleső, könnyed spanyolos ünneplés: az udvaron bor és tortilla de patatas várja a közönséget. Ugyanitt egy kiállítás az elmúlt évtizedek spanyolról magyarra fordított köteteinek repertoárjából, gondos fülszövegekkel ellátva, köztük a büszke Tristana, az új tag. Vajon mi lesz a következő? 

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Gáspár Sára --

1999-ben született Szegeden. Jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem elsőéves designkultúra szakos hallgatója.


További írások a rovatból

irodalom

A Hazudós könyv A Hazudós könyv
Könyvbemutató
irodalom

Minden, ami a Bánk bánnal történhet Minden, ami a Bánk bánnal történhet
Katona József: Bánk bán - Nádasdy Ádám prózai fordításának bemutatója
irodalom

Emlékezés, élmény, tapasztalat és psziché Emlékezés, élmény, tapasztalat és psziché
Európai Elsőkönyvesek Fesztiválja, 2019. 04. 27.
irodalom

Se férfi, se nő, se kutya, se macska Se férfi, se nő, se kutya, se macska
Női szerzők, női témák a kortárs európai irodalomban - 2019. április 27.

Más művészeti ágakról

Interjú Marék Veronikával a meseírás művészetéről, a példaképekről, a gyerekirodalom helyzetéről és a siker titkáról
film

Én vagyok Vasember Én vagyok Vasember
Bosszúállók: Végjáték
Justin Baldoni: Két lépés távolság


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés