bezár
 

irodalom

2019. 04. 26.
Világirodalomról lefordított művek kapcsán van értelme beszélni
Megjelent Benito Pérez Galdós Tristana című regényének magyar fordítása
Tartalom értékelése (1 vélemény alapján):
Több, mint száz évvel annak eredeti megjelenését követően fordították magyarra Benito Pérez Galdós Tristana című regényét. A magyar fordítás bemutatójára a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretein belül, 2019. április 25-én, a Cervantes Intézetben került sor. A művet magyarra ültető Pávai Patak Mártával Izsó Zita és Ayhan Gökhan beszélgetett. Az est során kiderül: bőven van, amitől ennyi idő után sem mondhatjuk, hogy megkésett lenne a fordítás.

Az eseményt Iñaki Abad Leguina, a Cervantes Intézet igazgatója konferálja fel. ,,Az irodalom szerelmesei olyanok, mint a törpék. Messziről felismerik egymást.” – idézi fel azt a prágai könyvvásárt, ahol először találkozott Patak Mártával. Mártának azóta saját egyszemélyes kiadója van, a Patak Könyvek, ahol magyarra fordított spanyol szépirodalom kerül kiadásra. A Tristana immár a tizenkettedik lefordított mű a repertoárban.

A regényben az árván maradt Tristana a lázadó nő archetípusaként jelenik meg. A lány megismeri a szerelmet, de független, szabad életre vágyik, amiben a házasság intézménye már nem fér bele.

Izsó Zita in medias res módon a Benito-regény irodalomtörténetben való elhelyezését kísérli meg: mint mondja, a szerzőt a legnagyobb spanyol íróként emlegetik Cervantes óta, és erről a merész kijelentésről kér ítéletet a fordítótól. „Mindjárt úgy érzem magam, mint egy vizsgán” – hangzik a jókedvű válasz. Óvakodik a hangzatos kijelentésektől, de úgy gondolja, életművet tekintve joggal hangoztatható kijelentés ez, mind mennyiséget, mind minőséget illetően. Társadalmi, történelmi, spirituális regények gyűjteményeként definiálja a terjedelmes életművet, a bemutatandó regényt pedig az utóbbi kategóriában helyezi el.

A világirodalomban való elhelyezés kapcsán felmerül Dickens, Tolsztoj, Flaubert és Balzac neve is. Balzac drámaiságával, Zola szociális érzékenységével, Cervantes szatirikus humorával hozza párhuzamba a szöveget a kritika, Izsó Zita kiegészíti saját meglátásával: szerinte Ibsen Nórájára is erősen rezonál a mű.

Pávai Patak Márta kezébe vette a könyvet

A választás miértjére Patak az aktualitást emeli ki kulcsszóként. 2017-ben egy madridi társulat színpadra vitte a Tristanat, az ibseni párhuzamot dramaturgiai alapfonalként tételezi a darab is. A nők társadalmi helyzete, megítélése szempontjából aktualitását vitathatatlannak tartja a fordító. Megemlíti, a regény címe ismerősen csenghet a magyar közönség számára Buñuel azonos című filmjének nyomán, szerinte ugyanis fontos, hogy tudjuk hová helyezni, legyen egyfajta referenciája. Végül egy prózai okot említ: „azt adom ki, amit le tudok fordítani.

Világirodalomról lefordított művek kapcsán van értelme beszélni. Ezt az állítást Patak maga is egy könyvbemutatón hallotta Bényei Tamástól, azóta cipeli magával: most tovább adja nekünk is. Mire ez a gondolat elhangzik, már sokadik világirodalmi párhuzamot ismertük meg – arra gondolok, igaza lehet, és milyen jó, hogy a műfordítás segítségével közös alap lehetnek számunkra ezek a szövegek.

Szó esik mindenféle spanyolságokról, fordítói ízekről. Hogy a szegény nők, az árva Tristana és a szolgálólány Saturna még arra sem voltak méltóak, hogy autentikus női nevet kapjanak: ezek a nevek ugyanis nem léteznek a spanyol kultúrában, csak férfi változatban. Galdós játszik, így játszhat a fordító is. A bíbelődés kulisszái mögé láthatunk, hogy hogyan lesz például Miquis doktorból Mitugrász doktor. „Ennyi szabadságot megengedek magamnak” – magyarázza a fordító.

TristanaKiderült, a beékelt világirodalmi idézetekkel is van mit bíbelődni. Galdós számos frázist adoptál Dante Pokoljából, illetve Leopardi olasz költőt is több ponton evokálja. Dante kapcsán Pataki Nádasdy Ádámmal is konzultált, végül a Babits-féle fordításból emelt át, mondván, az archaikusabb fordítás jobban illeszkedett a szöveghez. Leopardi mondatait illetően azonban már nem a bőség zavara fogadta, ellenkezőleg: nem talált magyar fordítást az idézetekhez. „Még szerencse, hogy tudok olaszul, lefordítottam hát önkényesen.” Bárcsak én is ilyen mondatokat vethetnék oda félvállról...

Ismét artikulálódik a regény aktualitása. Kérdések és feltételezések. Ma mitől lehet érdekes a könyv? Vajon máshogy alakult volna a fogadtatása, ha közvetlen megjelenése után fordítják le magyarra? Patak Márta szerint nem veszítettek aktualitásukból a regény központi témái, szerinte elég csak bekapcsolni a rádiót, hogy találkozzunk a fájó jelenidejűségükkel; családra, nőre, anyára helyezett társadalmi nyomásokkal. „Hát hogyne lenne aktuális már? Ugyanakkor azt is tisztázza: nem a feminizmus élharcosa Tristana – nem is akar az lenni –, egyszerűen élni akar nőként a szabadságával. Belső lelki szabadságának megtalálásával Galdós életfilozófiát közöl: csak egyéni életünkben, a kiskertünkben találjuk meg a boldogságunkat. Mosolygok: candide-i filozófia, világirodalom, hát megint.

A kötetbemutató után – a Cervantes Intézet igazgatójának megnyitóbeli szavaival élve – megtörtént a könyvkeresztelés. Jóleső, könnyed spanyolos ünneplés: az udvaron bor és tortilla de patatas várja a közönséget. Ugyanitt egy kiállítás az elmúlt évtizedek spanyolról magyarra fordított köteteinek repertoárjából, gondos fülszövegekkel ellátva, köztük a büszke Tristana, az új tag. Vajon mi lesz a következő? 

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Gáspár Sára --

1999-ben született Szegeden. Jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem designkultúra szakos hallgatója.


További írások a rovatból

irodalom

Mosoly, sellők és sorok Mosoly, sellők és sorok
Margó 2019 – Umami, Darvasi László, André Aciman
irodalom

Az egyszerűség ereje Az egyszerűség ereje
Prae Műfordító Tábor, beszámoló, 5. nap
irodalom

huszonegyedik #10 huszonegyedik #10
A sokfejű sárkány. Kommentárok a poszhumanizmushoz

Más művészeti ágakról

art&design

Arcátlan Arcátlan
Klímariadó! - 19. ARC Közérzeti Kiállítás
A Švejk a Vidéki Színházak Fesztiválján
Todd Phillips: Joker
Interjú Fejérvári Zoltánnal pályakezdésről, oktatásról, mentorokról, itthoni és külföldi lehetőségekről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés