bezár
 

irodalom

2019. 12. 25.
Az Iskola a határon 60 éve
Osztroluczky Sarolta válaszol
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Az Iskola a határon megjelenésének 60. évfordulóján indított körkérdésben Ottlik-közeli embereket szólaltatunk meg. Ezúttal Osztroluczky Saroltát, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszék adjunktusát kérdeztük. Kutatási területe a huszadik századi magyar irodalom, kiemelten József Attila költészete és Ottlik Géza novellisztikája.  

Az Iskola a határon, Ottlik Géza vitathatatlanul legjelentősebb műve 1959-ben jelent meg. 60 éve olvassuk, éljük át Bébével, Medvével és Szeredyvel a forró kakaó hiányát a gyomorban, a kitermelődött tejsav és gyanta összetartó erejét és a művészet jelentőségét. A regényt, elsősorban Esterházy nyomán, a posztmodern magyar próza kezdőpontjaként tartjuk számon, több szépírónk pályájának alapszövege, viszonyulási pontja. Ugyanígy recepciótörténetében és kanonizáltságában is óriási hatású mű, a 2009-es Iskola 50-rendezvényeket a 2012-es Ottlik 100 (születésének centenáriuma) követte, ahol az életmű, különösen az Iskola élőbbé és jelenvalóbbá lett a magyar olvasóközönségnek, mint valaha. Ottlik érettségi tétel, Ottlik táptalaj, menedék és haza.

Mit jelent neked az Iskola a határon? Hogyan ismerkedtél meg a regénnyel?

Gimnazistaként olvastam először, talán 14 évesen. Apám könyvespolcáról vettem le mindig egy-egy újabb regényt. A könyvei között nem volt rendszer (sem ábécé, sem tematikus, sem méret szerinti), az Iskolát nagyjából A hang és a tébollyal, a Zabhegyezővel, Agatha Christie-krimikkel és Rejtővel egy időben olvashattam. Szóval, talán mégis volt valami „rendszer” azon a polcon.

Osztroluczky Sarolta

Mit tanultál Ottliktól?

Például azt, hogy egy nyaktartás vagy egy pisze orr is lehet beszédes, egy sapkaviselet egyéni, egy tömpén meghegyezett ceruza „megindító”, vagy hogy egy vonalzóval megrajzolt, iskolai szekrény-rend a személyiségfejlődés meghatározó mozzanata lehet. Szóval, hogy az ön- és világmegértés, de legfőképpen az egymás megértésének a határai máshol húzódnak, mint ahogy vagy ahol hittük, és hogy – ennek ellenére? – a „nem jók a szavak” elemi tapasztalata mégis elmondható Ottlik nyelvén, az ő szavaival.

Melyik idézet jut legtöbbször eszedbe?

Kettő is:

„Talán könnyebb lett volna az egész életem, ha nem használ vonalzót; talán bátrabb, jobb, különb ember vált volna belőlem.”

„Ez a helyünk nem afféle elméleti, jelképes hely volt csupán: konkrétabb és valóságosabb helyem talán azóta sem volt életemben.”

Melyik a kedvenc Iskola-kiadásod?

Az 1980-as, Somogyi Győző borítórajzával. A védőborítóé is, de még inkább a kemény kötéstábla rajza olyan aprólékos munkának tűnik, mint az Esterházy-féle (250 órás) Iskola-átirat. A védőborítót le szoktam venni róla, részben azért, mert féltem, de inkább talán azért, mert a vászonkötésnek jó a tapintása. És szép a Bodoni betűtípus is. Ezeket a közléseket (a tapintást meg a betűtípust) „szintén nagyon nehéz szavakra lefordítani”. „Önálló érvényű, mással nem helyettesíthető kifejezésmód” – ahogy Ottlik mondaná. 

Melyik a másik legkedvesebb olvasmányod az Ottlik-életműből?

A Minden megvan. Azt (is) nagyon szeretem.

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Mosza Diána --

Az ELTE irodalomtudomány doktori iskolájának doktorandusza. Kiemelt kutatási területe a vizuális narráció és a testpoétika, korábban Ottlik Géza Iskola a határonjával foglalkozott. Jelenleg a narratológia és a test összefüggései állnak érdeklődése homlokterében, mellette pedig igyekszik képben lenni a kortárs magyar lírában és prózában. 


További írások a rovatból

irodalom

Hát a vátesz, hát ez ilyen Hát a vátesz, hát ez ilyen
A Költő a nappaliban vendége Szálinger Balázs

Más művészeti ágakról

A Cipolla Collectiva Home Dancing című projektjéről
art&design

Pluszt adni a történetekhez Pluszt adni a történetekhez
Interjú Futaki Attila képregényrajzolóval a képregény műfajról, az alkotás folyamatáról, a különböző műfajok viszonyáról
A Budapest Bábszínház online előadása
színház

Audiovizuális színházélmény mindenkinek Audiovizuális színházélmény mindenkinek
Kulturális javaslatok otthonra


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés