bezár
 

art&design

2008. 06. 03.
A nimfa-szatír témakör foglalkoztat
Interjú Illés Balázzsal
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A nimfa-szatír témakör foglalkoztat 2008. májusában a PRAE.HU (akkor még) képzőművészet rovata közzé tette: a Csillagszálló kulturális utcalap grafikusművészek jelentkezését várja. A felhívásra igen sokan jelentkeztek, és még a tematikus kötöttség is jót tett az alkotói szabadságnak: több művészt megihlettek a Csillagszálló várható témái. A mai nappal utcára kerülő Anya című számot Illés Balázs képei díszítik. Alább változatlan formában az Illés Balázzsal a Csillagszálló számára készült interjú olvasható.

Grafikusművész vagy, de nagyméretű olajképeket is készítesz. Mi határozza meg, hogy egy adott témából rajz vagy festmény lesz-?

Mindig az a döntő, hogy éppen mi jár a fejemben, hogy gondolataim melyik irányba visznek el egy képet. A téma leginkább az alapanyaggal együtt alakul, lépésről-lépésre haladok, ahogy elképzelem a formát, megjelennek a színek, elkezdem érezni a hangulatát, a mondanivaló finomságait, és felépül a lényeget elfedő vagy épp kihangsúlyozó elemek rendje. A nagyméretű olajképeim általában összetettebbek, mert a kartonok kis felülete (11x11 cm) nehezen bírná el a sok elemet, színeket pedig csak korlátozott számban használok a karcoknál. Ráadásul sok esetben készül spontán módon egy-egy karc: fékevesztett, kontroll nélküli vonalakat mélyítek a karton felületébe, majd azokat gondolom tovább, alakítom át valamivé. Ezzel szemben az olajképek sokkal átgondoltabb, megtervezett képi világot kívánnak, ezért egy szín és kompozíciós vázlat is megelőzi a festést. Azt azért nem kell gondolni, hogy a terv egy az egyben való átmásolása történik! A legtöbb esetben csak nagy vonalakban fedezhető fel egy kész festményben az azt megelőző tervezet, mivel az alkotás közben (ami olykor több hónapig is tart), a világ és önmagam által befolyásolva sokat változhat a mondanivaló vagy a lényeg felszínre hozásának, illetve elrejtésének mikéntje.

leselkedők

A Csillagszálló olvasói ezúttal nőket ábrázoló képeiddel ismerkedhetnek meg. A nők ábrázolása, vagy általában az emberábrázolás jellemző a művészetedre? Miért?

A nőkről készült, vagy nőket ábrázoló képeim között vannak olyanok, amelyek a női szépséget csak önmagukban akarják megjeleníteni, és olyanok is, amelyek a szépségükkel, esztétikumukkal elfednek bizonyos tartalmakat, mondanivalókat, amiket csak az értő, nem felületes szemlélő lát meg. Ez sok esetben nem a szakmabeli emberek sajátja, ők a kivitelezést, a megjelenést értékelik, de legtöbbször negatívan bírálják. Ezért is szerepeltetek már-már giccsbe hajló hangulatokat árasztó figurákat, elemeket a képeimen: „a lényeg a ruha alatt van”, de inkább mögötte…


Több képeden is felfedezhetőek nyilvánvalóan szándékos hasonlóságok Klimt műveivel. Meg tudnád fogalmazni, mennyiben „klimtesek” a festményeid – és mennyiben alakítod maivá a szecesszió hagyományát?

A korábbi munkáimra volt jellemző, bár manapság is szeretem a „klimti” esztétikumot, azonban az ember változik, a gondolatai, az értékrendje követik őt, és ami tegnap tudatos példakövetés volt, mára már átlényegült, letisztult tapasztalat lesz. Ez persze szintén nem segít a szakma megnyerésében, az öncélú esztétizálás feléjük csak provokációnak tűnhet, de ez nem így van, nekem fontos, de közben nekik mutatok ezzel fricskát. Az alkotás közben történő ellazulásom egyik fontos alapja ez, a díszítő motívumok, a cizellált elemek vászonra (vagy kartonra) festése, a foltok finomságának párbeszéde, az ecset kapcsolata az anyaggal, a színekkel.

idill copy

Az itt látható nők – a szerkesztői önkénynek köszönhetően – anyákról szóló történetek között láthatóak, holott egyikőjük sem anya. Szerinted ábrázolható az idő? Van múltjuk és jövőjük az alakjaidnak, vagy örök jelen időbe merevednek?

Minden kép mondanivalója a festői akarattól, és a néző „szűrőjétől” függ. Az alkotás mindenképpen eléri célját, ha már csak egy ember is látja, és véleményt formál róla. Az én alakjaim ki tudnak törni az ábrázolt valójukból, de ennek a folyamatnak a kulcsszereplője a néző, mert az ő gondolatai, asszociációi fogják kiragadni a síkból, a megdermedt időből, és helyettesítik be valakivel, valahol… valamikor. Ez az átlényegítés az, ami anyává vagy akár prostituálttá is teheti a megjelenített „nőimet”. A hangsúly a kapcsolaton van, ami vagy elszigetel, vagy felold, de semmiképpen sem semleges. Ha az lenne, akkor a néző nem időzne el a kép előtt, nem vonná össze a szemöldökét, vagy nem húzódna mosolyra a szája. Mindez azért fontos nekem, mert én így nézem a képeket, kapcsolatot keresek, érzelmet akarok tőlük, mert így értek meg egyre több mindent a világból… de előbb magamat kell megismernem.

Klimt esetében a nőalakok gyakran biblikus-mitologikus történetek hősei. Te is feldolgoztál bibliai, mitológiai történeteket?

A nimfa-szatír témakör foglalkoztat, de pusztán csak a nő-férfi kapcsolat ábrázolásához való kapaszkodóként. Egy-két képem sajátja volt ez, de már régóta nem festettem ezekkel a szereplőkkel képet, ezért már bátran mondhatom, hogy túlléptem rajtuk. Más mitológiai vagy bibliai történet, szereplő pedig tudatosan nem kerül a vásznamra, inkább a saját sorsom, a belső világom részeseit jelenítem meg, nincs szükségem konkrét karakterekre vagy eseményekre. Persze sokkal emészthetőbb, jóval „eladhatóbb” lenne a világom, a gondolataim is könnyebben érhetnének célt, ha ismert alakok, történések megformálása mögé lennének bújtatva, de ezt egyszerűen nem akarom, mert nem szeretem a mesterséges, görcsös pátoszt.

Illés Balázs 1977-ben született a Somogy megyei Lengyeltótiban, grafikusművész, jelenleg a kaposvári Zichy
Mihály Iparművészeti Szki tanára. További munkái megtekinthetők itt


A Csillagszálló című újság megvásárolható a Astoriánál, a Deák téren és a Ferenciek terén, az aluljáróban, továbbá a Bobek Kávézóban, a Bálint Közösségi Házban és az Írók Boltjában.

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Tamás Zsuzsa --


További írások a rovatból

art&design

Finom kis információk nagy felháborodások helyett Finom kis információk nagy felháborodások helyett
Interjú a félig bécsi, félig budapesti Andreas Fogarasival a bécsi művészeti életről, aktuális munkákról és Magyarországhoz fűződő viszonyáról
art&design

A nosztalgia megreped, mint a beton A nosztalgia megreped, mint a beton
A Pá kis panelom! című animációs rövidfilmről
art&design

Másfajta magyar vagyok, mióta elmentem Másfajta magyar vagyok, mióta elmentem
Interjú Ősz Gábor képzőművésszel a holland kortárs képzőművészeti életről, a műgyűjtőkről és a holland-magyar intézményi különbségekről
art&design

Művészek a járvány idején#2 Művészek a járvány idején#2
Interjú Koller Margittal a kialakult helyzetről, otthonmaradásról és tervezett munkákról

Más művészeti ágakról

Interjú Jancsó Dávid vágóval karrierválasztásról, a vágó megítéléséről és a tudatosság szerepéről
Külföldön Sikeres Magyar Művészek

A zenéért és a közönségért A zenéért és a közönségért
Interjú Oláh Vilmos Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, koncertmesterrel sikerről és korunk zenei piacának követelményeiről
irodalom

Kiút a közönyből Kiút a közönyből
Anne Cathrine Bomann: Agathe, fordította Petrikovics Edit, Jelenkor Kiadó, 2019
irodalom

Agyadra megy az irodalom Agyadra megy az irodalom
Nézzünk bizakodva a múltba! – Alternatív Trianon. Szerkesztette Cserna-Szabó András és Fehér Renátó. Cser Kiadó, 2020.


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés