bezár
 

zene

2021. 01. 21.
Aki nem hódolt be
135 éve született Wilhelm Furtwängler
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Wilhelm Furtwängler a XX. század és minden idők zenetörténetének egyik legmeghatározóbb karmestere, Beethoven, Wagner, Brahms, Bruckner, Mahler tolmácsolója.

Élete három nagyszerű együttes ‒ a Bécsi Filharmonikusok, a lipcsei Gewandhaus-zenekar és a Berlini Filharmonikusok ‒ köré összpontosult.[1] Olyan korban alkotott, mikor nemcsak karmesterként, hanem emberként is újra és újra megmérettetett. Hitler Németországát bár nem hagyta el ‒ emiatt később sok kritika érte ‒, végig ellenállt a náci rezsimnek. Számtalan zsidó származású zenész köszönhette neki pozícióját és életét, német emigránsok pedig anyagi támogatást kaptak tőle.[2] 135 éve született Wilhelm Furtwängler, aki egyetlen gondolatra esküdött fel: A zene mindenek felett.[3]

Furtwängler 1886. január 25-én Berlinben született és 1954. november 30-án halt meg Baden-Badenben. Ami e két dátum között kirajzolódik, az négy évtized állhatatos karmesteri munkája, a zenében való fáradhatatlan igazságkeresés. Fiatalon elsősorban a zeneszerzés érdekelte, a vezényléshez a kényszer fordította, egy biztos egzisztencia reményében kezdett el karmesterként tevékenykedni. “Kenyérkereső pályát kellett választanom, s minthogy tehetségem is mutatkozott hozzá, egész életemet a vezénylésnek szenteltem.”[4] Vezénylési stílusára két meghatározó példakép volt visszavonhatatlan hatással: az egyik Felix Weingartner, a másik pedig a magyar származású Nikisch Artúr. A fiatal Furtwängler Weingartner és Nikisch közötti szintézis megteremtését tűzte ki céljául, vagyis a feltétlen precizitás összeegyeztetését a költőiséggel, a “varázsos széphangzással”.[5]

Furtwängler nemcsak a pódiumon foglalkozott dirigálással, a mesterségről alkotott nézeteit papírra is vetette, és a zenetörténet nagy szerencséje, hogy ezek az írások fennmaradtak. A vezénylés mesterségéről című, 1937-es tanulmányában[6] kifejti, hogy a karmester elsősorban a tempót határozza meg és legfőbb feladata a mechanikus-ritmikai pontosság összeegyeztetése az éneklés szabadságával. “Ismerjük Tolsztoj mondását: minden művészeti tevékenység kilencvenöt százaléka rutin, megtanulható; nem az a döntő. A döntő egyedül és csakis a fennmaradó öt százalék.”[7] Ebben az öt százalékban rejlett Nikisch hatása is, ugyanis énekeltetni tudta a zenekart, ami ‒ írja Furtwängler ‒ rendkívül ritka dolog. Ahhoz pedig, hogy ezt a hatást elérjük, a leütés előkészítésére kell a legnagyobb hangsúlyt helyezni, ebből következik minden más, ez az, ami minden mást meghatároz. “Nem maga a leütés pillanata, nem a leütés pontossága és élessége a döntő a zenekar precíz játéka szempontjából, hanem az előkészítés, amely ezt a leütést megelőzi. [...] A pont mindig pont marad; természetes tehát, hogy az olyan zenekar, amelyet pontokban vezényelnek, pontokat is játszik,”[8] Ebben rejlett Nikisch és Furtwängler hatásának ereje, vezénylési stílusának expresszivitása. Ahogy Neville Cardus, egy angol kritikus írja[9], Furtwängler a kotta hangjegyeit nem állításokként fogta fel, hanem egy elképzelt koncepció szimbólumaiként, melyek állandó változásban vannak, ezért felfogásuk és megvalósításuk mindig szubjektívan történik. A szubjektív megvalósítás és költőiség ellenpólusaként és vetélytársként állt vele szemben Arturo Toscanini, aki az objektivitás és precizitás koncepciók jegyében űzte a karmesteri művészet gyakorlatát. Ez a szembehelyezkedés egy másik szinten is megmutatkozott: Toscanini el is ítélte őt a náci párt hatalomra jutása után tanúsított magatartásáért, ugyanis nem hagyta el Németországot. Furtwängler ‒ azon kívül, hogy megfenyegették, ha elhagyja az országot, többet nem térhet vissza és nem láthatja a családját[10] ‒ hitt abban, hogy művészet és politika kettéválasztható.[11] Himmler, Goebbels, Göring és maga Hitler is többször próbálta őt, a kor egyik leghíresebb karmesterét, a náci propaganda céljaira felhasználni. Furtwängler ezt és a náci szalutációt mindig következetesen megtagadta, sosem csatlakozott a párthoz.[12] Megannyi levelet írt a náci vezetésnek, amiben kiállt a zsidó muzsikusok mellett, akiket származásuk miatt elbocsátottak állásukból, azzal érvelve, hogy a német zene hatalmas vesztesége lesz, ha ezeket a zenészeket megfosztják pozíciójuktól. Bizonyos leveleivel éppen a koncentrációs tábor vagy a börtön borzalmaitól mentett meg zsidó származású muzsikusokat (lsd. Carl Flesch, 1940., Hugo Strelitzer, 1933.). Egy szintén híres írásában a Hindemith-ügyben járt közben. Mivel Hindemith felesége és számos zenésztársa zsidó származású volt, betiltották a Mathis, a festő operáját. Hindemith operája egyébként az 1524-25-ös német parasztháborúkor játszódik és a főszereplő a művészi kifejezés szabadságáért küzd ebben a háborús légkörben, természetesen az opera témája sem kerülhette meg a regnáló hatalmat. Furtwängler azt tanácsolta Hindemith-nek, hogy írjon az operából szimfóniát, amit saját vezénylete alatt elő is adott a Berlini Filharmonikusokkal.[13] Másrészt viszont Furtwängler két hivatalosan is náci koncertet adott 1933 és 1945 között. Az egyiket 1942-ben, Hitler születésnapján. Felvétel is készült arról, ahogy Beethoven IX. szimfóniája előadása után, Hitler felmegy a pódiumra, kezet nyújt Furtwänglernek, aki ezt viszonozza, egy hatalmas horogkereszt alatt. Furtwängler úgy fogalmazott a denácifikációs tárgyalásai során, hogy a náci párt két koncertet tudott belőle kikényszeríteni, míg közel hatvanat visszautasított.[14]

Furtwängler vezényel. Forrás: haz.de

Furtwängler vezényel. Forrás: haz.de

Furtwängler próbált Németországon belül ellenállni a náci rezsimnek, ami néha kompromisszumokkal járt. Ezért lehetséges, hogy alakja továbbra is megosztja életének ismerőit. Ha a puszta tényeket nézzük, láthatjuk, hogy Furtwängler politikai története úri nagyvonalúságból, gyermekded opportunizmusból és már-már bárgyú rövidlátásból tevődik össze. Talán alapelve a művészet és politika kettéválasztásáról működhetett volna egy demokratikus berendezkedésű társadalomban, de halálra volt ítélve a háború és terror hatalma alatt.[15] Friedelind Wagner, Richard Wagner náciellenes unokája, aki 1939-ben elhagyta Németországot, emlékezett vissza egy mára már híressé vált anekdotára. Egy Wagner Fesztivál fogadása alatt Furtwänglert sarokba szorította Goebbels, Göring és Hitler és megpróbálták rávenni, hogy fogadjon el egy hivatalos pozíciót, hiába. A próbálkozás Hitler fenyegetésével zárult, aki kész volt Furtwänglert koncentrációs táborba küldeni, mire a karmester nyugodt válasza: “Hát, Herr Reichskanzler, akkor legalább jó társaságban leszek.”[16]

Egy 1952-es felvétel Münchenből: Brahms II. D-dúr szimfóniája a Berlini Filharmonikusok előadásában. Vezényel: Wilhelm Furtwängler. 

[1] Furtwängler, Wilhelm, Zene és szó, ford. Gergely Erzsébet, Budapest, Gondolat Kiadó, 1969, 7.

[2] Wilhelm Furtwängler, holocaustmusic.ort.org, https://holocaustmusic.ort.org/politics-and-propaganda/third-reich/furtwangler-wilhelm/. (olvasva: 2021. 01. 15.)

[3] Furtwängler, Wilhelm, Zene és szó, ford. Gergely Erzsébet, Budapest, Gondolat Kiadó, 1969, 8.

[4] Uo., 5.

[5] Uo., 6.

[6] Furtwängler, Wilhelm (1937) A vezénylés mesterségéről. In: ford. Gergely, Erzsébet, Zene és szó. Budapest, Gondolat Kiadó. 1969, 41-48.

[7] Uo., 43.

[8] Uo., 45.

[9] Wilhelm Furtwängler, newworldencyclopedia.org, https://www.newworldencyclopedia.org/entry/Wilhelm_Furtwangler. (olvasva: 2021.01.17.)

[10] Bose, Sudip, Music and War, The American Scholar, https://theamericanscholar.org/music-and-war/, 2017.07.13. (olvasva: 2020.01.17.)

[11] Schwarz, K Robert, Furtwangler’s Way: Conducting as a Creative Act, The New York Times, https://www.nytimes.com/1986/08/03/arts/furtwanglers-way-conducting-as-a-creative-art.html, 1986.08.03. (olvasva: 2020.01.17.)

[12] Bose, Sudip, Music and War, The American Scholar, https://theamericanscholar.org/music-and-war/, 2017.07.13. (olvasva: 2020.01.17.)

[13] Sachs, Harvey, The Furtwängler Case, The Orel Foundation, http://orelfoundation.org/journal/journalArticle/the_furtw228ngler_case, 2009. október. (olvasva: 2021.01.17.)

[14] Smithson, Roger, Furtwängler, Les années de silence (1945-1947), Société Wilhelm Furtwängler, https://furtwangler.fr/wp-content/uploads/2017/04/Les_annees_de_silence.pdf, 1997. (olvasva: 2021.01.17.)

[15] Sachs, Harvey, The Furtwängler Case, The Orel Foundation, http://orelfoundation.org/journal/journalArticle/the_furtw228ngler_case, 2009. október. (olvasva: 2021.01.17.)

[16] Uo. fordítás a szerzőtől.

Négyzetes kép a leadben: newyorker.com
Fejléc kép: classicfm.com

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Mészáros Marina --


További írások a rovatból

zene

Ha beoltottak, mehetsz koncertre, Izraelben
Tel Avivban szabadtéri koncertet szerveznek a Covid-19 ellen beoltottaknak
Interjú Baráti Kristóffal pályakezdésről, menedzselésről, külföldi lehetőségekről
Hatvan éve mutatták be az Egy szerelem három éjszakáját
Bartók Béla halálának 75. évfordulójára

Más művészeti ágakról

film

Berlinale – sztárok nélkül
Se sztárok se közönség, így kezdődik a Berlinale
art&design

Rejtőzködő kiállítóterek I. élőben és virtuálisan Rejtőzködő kiállítóterek I. élőben és virtuálisan
aqb, ProjectSpace – Mátrai Erik: „Ellipszisek”
Katrine W. Kjær: Egy lány hosszú futása
irodalom

Édesvízbe zárt Neptun Édesvízbe zárt Neptun
Nádasdy Ádám, A szakállas Neptun, Magvető, 2020.


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés