bezár
 

irodalom

2021. 06. 24.
Legyen gyereknap
Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 4. nap
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A műfordító tábor negyedik napja: a lelkesedésünk töretlen. A délelőtti szeminárium után a nap a gyerekirodalom jegyében telik majd, most is remélve, hogy szerző és fordító egymásra talál.

Folytatódik a munka. Ha nem sikerült megtippelni a tegnapi részlet szerzőjét, most eláruljuk: Szvoren Edina új kötetének első, rövid novelláját kezdik fordítani a hallgatók. A Mondatok a csodálkozásról idén júniusban jelent meg, és a kötetben szereplő egypercesek, novellák rendkívül sűrített líranyelvvel dolgoznak. Az első kihívást az ismétlődések adják. A fordítók különféle megoldásokat javasolnak ennek orvoslására, de az alapprobléma nehezen megkerülhető: a novella elbeszélője ismétel, már-már idegesítően, szájbarágósan, és hűek akarunk maradni a szöveghez, valahogyan ezt mégiscsak vissza kell adnunk. A csodálkozásra is rácsodálkozunk: mennyire máshogy működik egyes nyelveken a meghökkenés, megdöbbenés, rácsodálkozás, felháborodás finom skálája.

Szvoren Edina szövege mellett még Mécs Annával is foglalkozunk egy kicsit, aztán el kell köszönnünk Rácz Péter szemináriumaitól, hiszen a hét második felében egy másik szemináriumvezető veszi majd át a stafétát.

Miközben lassan tetőfokára hág a kánikula itt Dunabogdányban, rengeteg folyadékkal és hűsöléssel készülünk a délutáni programra, hiszen Szekeres Nikoletta, a Hubby – Magyar Gyerekkönyv Fórum elnöke érkezik hozzánk a 2020-2021 évek legsikeresebb gyerek- és ifjúsági könyveivel. A tábor résztvevői közül sokan érdeklődnek a gyerekirodalom iránt is: a szépprózai programok mellett Niki előadása nagy sikerre talál. A külföldi gyerekkönyvek fordításai mellett sok magyar szerző jelent meg az elmúlt években, akik tehetséges illusztrátorokkal és nagyszerű kiadókkal nemzetközi szintre emelték a magyar ifjúsági és gyerekirodalmi köteteket.

Szekeres Niki és az ifjúsági szekció

Az esti beszélgetés során folytatjuk a délutáni témát: Halász Margit és Kertész Erzsi érkeznek hozzánk, akik más-más előtörténettel, de a gyerekirodalomban alkotnak. Mészöly Ágnes író kérdezi őket – örül, hogy ezúttal a másik oldalon ülhet, ahonnan a nehéz kérdéseket fel lehet tenni. Két nagyon eltérő alkotói pályával ismerkedünk meg: Margit pedagógusként, Erzsi pszichológusként kezdte, és míg az egyiküket a gyerekek kirepülését követő „üres fészek” ösztönözte meseírásra, a másikuknak éppen a gyerekek megszületése hozta az inspirációt.

Figyelünk

Margit elmeséli, hogy legfrissebb gyerekkönyve, a Hetvenhét vörös bárány megírása előtt főleg felnőttprózával foglalkozott, pedagógusként szeretett minél több időt a felnőttek világában tölteni és arról írni, amitől érzelmileg el tudott távolodni. Egy skóciai utazás alkalmával azonban elmélyült Jane Haining skót misszionárius és mártír történetében, és hosszas próbálkozások után rádöbbent, hogy nem a szigetről, hanem magáról Jane Hainingről kell könyvet írnia. A skót népmesék világa ezután teljesen beszippantotta: olyan könyvet akart alkotni, amelyben a két nép története a mesék univerzális nyelvében összefonódhat, emellett morális értéket is közvetít egy rendkívüli történelmi személyről, aki valóban a szeretetre és elfogadásra tette fel (és ezért áldozta) életét.

Erzsi indulása teljesen váratlan volt: pszichológus szakemberként kezdte el az első szövegét írni, amit aztán szétküldött néhány kiadónak. Az ő könyveiben érzelmes és érzékenyítő személyekkel, történetekkel találkozunk, de korántsem didaktikus művek ezek. Olyan problémaközpontú szövegeket alkot, amelyek a gyerekek belső világára és gondjaira reflektálnak: így az önértékelésre, önmaguk felvállalására, hazudozásra, változó otthoni környezetre és a család belső dinamikáira. Elmeséli, hogy új kötete, a Mindig másnap után is kapott már kritikát felnőttektől, akik nehezteltek rá a felnőtt szereplők tulajdonságai miatt, de ő éppen a gyerekek világa felől igyekszik megragadni ezeket a helyzeteket.

A beszélgetés végeztével szívesen nézegetjük, olvasgatjuk a színes köteteket: talán mindnyájan emlékszünk arra, milyen volt gyerekként olvasni, mit fogadtunk be, mi tartottunk igazán izgalmasnak – és melyik könyvek maradtak velünk.

A lugasban

 

Támogató: 

PKÜ

nyomtat

Szerzők

-- Magyari Petra --


További írások a rovatból

irodalom

Urbán Bálint: Obscuro, FISZ, Budapest, 2020
Transzdiszciplináris Traumatudomány: Trauma Kortárs és Történeti Perspektívákon Keresztül címmel angol nyelvű, nemzetközi nyári egyetem a CEU budapesti kampuszán, 2022 július 11-16.
Vaktérkép
Danyi Zoltán: A rózsákról, Magvető Könyvkiadó, Budapest 2021

Más művészeti ágakról

Turi Lilla Amire emlékszem című könyvéről
színház

17. Gyulai Shakespeare Fesztivál
art&design

Háttérinterjú Deák Erikával, a Deák Erika Galéria alapítójával a hazai művészeti képzésről, a pályakezdők lehetőségeiről és arról, hogy mit jelent galeristának lenni
art&design

Reflexió a Koreai Kulturális Központ Közös ihlet: hangul Jun Dongdzsu költészete nyomán című kiállításáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés