bezár
 

art&design

2021. 07. 14.
Játszd újra!
Molnár Judit Lilla: Tervezett véletlen című tárlata a Budapest Galériában
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Molnár Judit Lilla ugyan festőművész szakon végzett, munkái viszont különböző képzőművészeti eljárások széles spektrumát ölelik fel a fotóktól kezdve a hímzett munkákon át az installációkig. A magát konceptuális alkotónak valló fiatal tehetség legújabb tárlatán, amely a Balkon Kortárs Művészeti Folyóirat és a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület Inside Express 2019-es díjának köszönhetően jött létre, installációival játékra „hívja” nézőit.

A kiállítótérben egy felnőtt játszótér farudakból és -kockákból, állványokból és szalagokból eszkábált installációit látjuk. Ezek az épített művek nem újkeletűek Molnár Judit Lilla művészetében. Viszont nemcsak korábbi tárlatain (Korlátok a fejünkben, Óbudai Társaskör Galéria 2019, Short List Esterházy Art Award, Ludwig Múzeum 2019) kezdett el foglalkozni a kapaszkodót keresés és talajvesztettség érzésével, hanem már művészi pályája elején érezte, hogy a festészet keretei túl szűkek számára, más technikákkal is kell dolgoznia. Ezt segítették egy éves egri tanulmányai az Eszterházy Károly Főiskolán, ahol alkalma volt térbeli-, illetve természetművészettel foglakozni. Később, a Magyar Képzőművészeti Egyetem első éves hallgatójaként egy év végi kiállításon két festménye mellett egy papírhajókból készült installációt is bemutatott. Az évek múlásával aztán egyre inkább erősödött benne a késztetés, hogy festménye[1] és fotói (Uniform 2017, Military 2014) mellett kilépjen a térbe. Erről tanúskodik diplomamunkája, a Bunker (2015), amely egy fából, zománcozott vasból, papírból, tankönyvekből és egy festményből készült térberendezés.[2] Későbbi művei, mint például a Suspended (2018), a Base on which you can build (2019) is bizonyítja, hogy munkái között az installációk, térbeli szerkezetek végleg kivívták maguknak a vezető szerepet. Nyitottsága a különféle technikai eljárásra ugyanakkor párosul a befogadóval való interakcióval.

Tervezett véletlen című tárlatán Molnár Judit Lilla három nagyméretű installációját mutatja be három egybenyíló, mégis különálló teremben. Az egyiken nagyméretű, négyszögletű falapon több száz apró kockát látunk. Háromszögletűek, amint a középre helyezett két darab kék mérleghinta elemei is. Csúcsukkal felfelé állnak, lehetetlenné téve a játékot, a mozgást. A kiállítótérben a falon nyolc, a kiállított műhöz tartozó műleírást és egy kék-fehér cikkelyekre felosztott pörgettyűt találunk, amelyet 1-től 8-ig számozott. Feladatunk, hogy pörgessük meg a falon található kereket és keressük ki a kapott számhoz tartozó szöveget, amely a mű értelmezési lehetőségeinek kibővítésére szolgál. Amennyiben ezt az értelmezést szeretnénk tovább tágítani, pörgessünk újra egészen addig, amíg nem érezzük teljesnek a műtárgyleírást. Molnár Judit Lilla különleges játékának célja, hogy a véletlen segítségével teret adjon a minél szabadabb műértelmezésnek. Ugyanakkor maga a mű utal a játékelmélet zéró összegű (állandó összegű) játékokra vonatkozó hasonló megállapítására: a kétszemélyes – ilyen a mérleghinta –, zéró összegű játékban létezik optimális stratégia, mégpedig az egyéni, tiszta stratégiák tervezetten véletlen keveréke. Érthetjük ezt a lehetőségek és korlátok közötti egyensúly keresésére a felnőttek játszóterén, ahol mindig helye kell, hogy maradjon a szabadságnak.      

A Korlátok a fejünkben című tárlaton is szerepelt már a Limits (2019), fából-akrilból-vasból készült installáció. Az olimpiák magasugrói által használt lécekre emlékeztető elemekből és az ezekre felaggatott, a földre lelógó színes szalagokból álló alkotáshoz is többféle módon közelíthetünk. Egyrészt a ritmikusan váltakozó magasságban elhelyezett rudakkal az alkotó kedélyállapotunk változását tükrözi, amely egyszer lent van, máskor fent, azaz hol negatív, hol pedig pozitív. Másrészt installációjának papírcsíkjai – a művész értelmezése szerint – külső korlátaink és a bennünk élő gátak fizikális manifesztációira fellógatva „rajzolnak ki” különböző függvényeket. A bankautomata bizonylati papírcsíkjai egy prózaibb értelmezést is sugallnak: mindennapi megélhetésünk allegóriájaként is értelmezhetők.

A tárlat harmadik installációja a lépcsős faemelvényekről legördített azúrkék szőnyegcsúszda, amelyekkel újabb játékra invitálja látogatóit. A műhöz tartozik egy dobókocka és a falra ragasztott hat műleírás. Feladatunk ezúttal is az, hogy gurítsunk a dobókockával és keressük meg a kapott számhoz tartozó leírást, amely segítségünkre van a mű értelmezésében. Amennyiben ezt nem találjuk elég kielégítőnek, dobjunk újra addig, amíg teljesnek nem érezzük a definíciót.

A Tervezett véletlen záróakkordjaként láthatjuk a művekhez készült, bekeretezett tervrajzokat, amelyek akár önálló grafikaként is megállják a helyüket. Kiállításukkal azt dokumentálja a tárlat rendezője, hogy az alkotó pontosan rögzíti a fejében megszületett ötleteit egy majdani megvalósításig, ahol aztán az adott térhez igazítja a kivitelezést.   

Molnár Judit Lilla korábbi tárlatainak anyaga is a térbe való kilépéséről tanúskodik, a Tervezett véletlen ennek egy összegzését nyújtja, ahol állandósulni látszik a játékra nem alkalmas játszótér, mint a felnőtt lét allegóriája.

Egyszerre mutatja meg a hátrahagyott gyermekkor élményét és a felnőtté válás nehézségét. A papírlapokon szereplő műértelmezés vagy elméleti magyarázat a megnyitó és/vagy fali szövegen túl egyáltalán nem szokatlan, mindez lassan egyenrangúvá igyekszik válni a látvánnyal, sőt, nélkülözhetetlen részét képezi a kortárs tárlatoknál. Molnár Judit Lilla a tárgyak mögött húzódó komoly játékelméletet, társadalmi kérdéseket boncolgató interaktív tárlatával kölcsönösségre, kölcsönhatásra késztet, sőt, saját értelmezésén kívül várja a befogadói visszajelzéseket, amelyeket a külső folyóson kifüggesztve olvashatunk. A kérdés már csak az, hogy segíti-e ez a kortárs művészetet közelebb vinni a befogadóhoz? Hogy az alkotónak ez volt a szándéka, az nem kétséges.

 

A képek a Budapest Galéria jóváhagyásával. Fotókredit:Juhász G. Tamás, Budapest Galéria.

Tervezett véletlen
Molnár Judit Lilla kiállítása július 18-ig tekinthető meg a Budapest Galériában. 2021. július 17-én 18 órakor a művész és a kiállítás kurátora, Erőss Nikolett tartanak záró tárlatvezetést.
Helyszín: Budapest Galéria • 1036 Budapest, Lajos utca 158.

[1] Magyar Képzőművészeti Egyetem Diploma honlapja: Festőszak – Molnár Judit Lilla

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Takáts Fábián --

Takáts Fábián vagyok, művészettörténész. A 20. század művészetével foglalkozom kurátorként, műtárgyleíróként, kutatóként, mikor mi adódik. Írásaim is erről a területről szólnak.


További írások a rovatból

art&design

A jövőbe tekinteni, a jelenben élni, a múltban keresni A jövőbe tekinteni, a jelenben élni, a múltban keresni
Interjú Fridvalszki Márkkal a külföldi felsőoktatásban szerzett tapasztalatairól, a művészethez és alkotásaihoz való hozzáállásának megváltozásáról a bécsi, lipcsei és berlini közeg hatására
art&design

A sárga csend kísértete A sárga csend kísértete
A sárga csendről kiállítás: Schein Gábor megnyitó beszéde
art&design

Belevágtam az abszolút bizonytalanba Belevágtam az abszolút bizonytalanba
Interjú Lakner László festőművésszel pályájának alakulásáról, az emigráció körülményeiről és hatásairól, illetve a véletlen találkozásokról
art&design

Üzenetek a poszt-tisztaság korából Üzenetek a poszt-tisztaság korából
Avagy szeméthalmaz a galériában: Szabó Kristóf „ERROR” című kiállítása

Más művészeti ágakról

lemezismertető
színház

Szól bennünk a világ Szól bennünk a világ
Háy János Elem című darabja a Szkénében
John Krasinski: Hang nélkül 2.


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés