bezár
 

színház

2021. 11. 25.
A Desiré Fesztiválról – Szabadka, első nap
Desiré Central Station 2021 – The History and You
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Az első nap, amire megérkezem, tulajdonképpen már a negyedik fesztiválnap. Vagy ha úgy vesszük, akkor a harmadik, tekintve, hogy az előző napi előadás betegség miatt elmaradt. A fesztivál a covid árnyékában zajlik, a közönség maszkban, az ülőhelyek között laza foghíjak, a kocsmák tízkor zárnak, ahol nem, ott belépésnél lecsippantják a védettségi kártyát.

„The History and You”, ez az idei hívógondolat. Kíváncsian várom, hogy a válogatás nyújtotta összkép milyen viszonyba kerül majd ezzel a címmel – ki ez a „you”, honnan veszi szemügyre a történelmet, és a történelem honnan veszi szemügyre őt, egyáltalán: mit kezdenek/tesznek egymással. Hiszen Francis Fukuyama kihúzta már a szintijét a konnektorból, tetszetős elmélete a történelem végéről, ahogy mondani szokás, ma már történelem. És valahogy azt is nehéz elfelejteni, hogy a történelem végéről szóló gondolatok körülbelül a jugoszláv polgárháborúval, Srebrenicával, a NATO-bombázásokkal egy időben repdestek a fejünk felett. Nehéz, úgymond, odébb hessenteni.

Szkéné színház

Az este föllépője a Širom zenekar Szlovéniából. Kérdés, hogy lehetséges-e egy ilyen erős hívószó mentén hallgatni bármilyen instrumentális produkciót, bár az est végére úgy tűnik, megpróbálni bízvást meg lehet. A színpadon szőnyeg, azon különféle hangszerek alkotnak még egy szőnyegréteget. A zenekar három tagja, Ana Kravanja, Samo Kutin és Iztok Koren huszonöt-harminc hagyományos vagy épp barkácsolt hangszert szólaltat meg a koncert folyamán a tekerőlanttól a hegedűig, a dobtól a kalimbáig, a balalajka-bendzsó összjátékról nem is beszélve, de szerepet kap a gumicső, az expanderrugó, a rizsszemek zápora és így tovább. Mindez így, leírva valamiféle zenebohóckodás képzetét keltheti, pedig a Širom produkciójától mi sem áll távolabb a harsány magamutogatásnál. A játékos és okos, szellemesen és pontosan felépített kompozíciók hol folkzenei alapokat variálnak, hol repetitív-meditatív, hol experimentális tónust öltenek, és mindvégig erős sodrással viszik magukkal a közönséget. Ahogy a Desiré Fesztivál tájékoztatója írja, a zenekar így jellemzi a saját zenéjét: „folk egy párhuzamos univerzumból”. És valóban: ez a zenei világ mintha a történelem út szélén hagyott zenei kelléktárából épülne föl, a népzenei alapok párbeszédbe lépnek egymással, de nem kötődnek a nemzeti nagytörténetekhez. Mindezt a handmade hangszerek látványa is erősíti – minden játszik, minden megszólal, minden megtalálja a maga helyét a kollázsban. Már megérte eljönni Szabadkára, masszív ünnep, vigyor alakú ráncok a maszkokon.

Éjszaka, záróra után még egy repetitív produkció, a junkie kolléga az éjjel-nappali büfé ablakán derékig behajolva követel egy sört, egyetlen söröcskét, hol könyörög, hol átkozódik, da capo al fine. Nem kap sört, végül kénytelen egy adag kecsapos sült krumplival beérni, duzzogva odébbsétál. Mire ti is megkapjátok a szendvicseket, ő nekiáll lebontani a szemközti kisboltot, a járőr érkezését már nem várjátok meg.

nyomtat

Szerzők

-- Keresztesi József --


További írások a rovatból

Lully–Molière: A kénytelen házasság
színház

A „Jól vagyok.” relativitása A „Jól vagyok.” relativitása
Mentális egészségről Bodor Panna és az Ébredések Alapítvány jóvoltából
Szabó Veronika: Queendom (búcsúelőadás)
Nálatok is esik? a KB35 Színházi Nevelési Társulat és a Trainingspot Társulat részvételi előadása

Más művészeti ágakról

Testközelben – Érzékiség az új német filmekben
irodalom

Sötétben tapogatózni őrült világokban Sötétben tapogatózni őrült világokban
M. Nagy Miklós és Totth Benedek beszélgetése az idei PesText egyik kiemelt vendégéről, Vlagyimir Georgijevics Szorokinról
Pintér Tibor: Hangok és szavak erdeje könyvbemutató
irodalom

A mellékszálakra koncentráltam A mellékszálakra koncentráltam
Interjú Nagy Márta Júliával


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés