bezár
 

gyerek

2022. 04. 16.
A költemény titkának megőrzése
Takács Zsuzsa: Spirálfüzet. Magvető Kiadó, 2021
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A költemény titkának megőrzése Takács Zsuzsa új kötete, a Spirálfüzet az 1987-ben megjelent Rejtjeles tábori lap (alcíme szerint: Kamaszlány-versek) második kiadása, kiegészítve Az égen bárányok fodrozódnak ciklus tizenkét új költeményével.

Az első ciklus verseiben egy háromgyerekes család hétköznapjai elevenednek fel, elbeszélőjük a középső lány, a tizennégy éves Zsuzsi, aki nővérével, Katival és kisöccsükkel osztozik a szülők szeretetén. Számos versben felbukkan a testvéri féltékenység, rivalizálás, irigység (Sötét tervek, Cirkusz viciózusz, Erről a levélről többet nem esett szó, Skarlát), de persze a testvéri szeretet, véd- és dacszövetség, összetartozás érzése is hangsúlyosan jelen van (Kalandos éjjel, Atommese, Szerpentin, Előérzet, Macska). A kamasznaplónak is felfogható versfüzérben a testvéri kapcsolat mellett helyet kap a szülőkhöz, az iskolához való viszony is, a kamaszkorra jellemző heves ambivalenciával, hangulati ingadozással. Hol lázadva a felnőttek világa ellen (többek között: Ellenanyag, Meg kellett ennem, Levél a szőnyegen) hol erős érzelmi kötődéssel, felfokozott szeretetvággyal (Előérzet, Rejtjeles tábori lap, Hiányzás oka: családi ok). De a témák között szerepel a kamaszbarátság (Atommese, Réka) és az első szerelmi próbálkozások is (Farsangi előkészületek, Séta a ligetben). Ahogy nem maradhatnak ki egy költői lelkületű kamaszlány felnőttkori életével kapcsolatos vágyálmai, fantáziálásai sem. A jövőbeli képzelgésekben vagy Adyhoz (Estéim otthon) és Louisa May Alcott Kisasszonyok című regényének hősnőjéhez, Jo March-hoz hasonló bohém művészpálya lebeg a kamasz hősnő lelki szemei előtt (Így élek majd), vagy Petőfi példáját követve a szabadsághős szerepében tetszelegne (Írtam egy verset).

prae.hu

Spirálfüzet q

Bár a versek a mai tinilányok anyukáinak korát idézik, a témák örökzöldek: a testvérviták, a kamaszbarátságok és szerelmek, a kamaszábrándok mit sem változtak az elmúlt harmincöt év alatt. A mai tinik is ugyanúgy tudnak ezekkel azonosulni, sőt talán magukban még jókat is vigyorognak azon, ha felfedezik, anyukáik is ugyanolyan kamaszok voltak. Ők is feleseltek szüleikkel, verekedtek, veszekedtek a testvéreikkel, ők is elmentek bulizni szülői engedély nélkül, ők sem szívesen segítettek otthon a házimunkában, és néha ők is szemtelenül viselkedtek a tanáraikkal. Ők is irigykedtek a barátnőjükre, ha annak többet engedtek meg a szüleik, mint nekik. Ők is szorongtak, csak akkoriban a hidegháború miatt, ahogy a mai kamaszok például a környezeti katasztrófától, a klímaválságtól. Ugyanakkor a mai anyukák, sőt nagymamák nemzedéke is nosztalgiával olvasgathatja ezeket a verseket, mert bár a szövegek a 80-as években születtek, a Kádár-kor olyan jégbezárt, dermedt világ volt, ahol, Gothár Péter kultfilmjére utalva: megállt az idő. Azok, akik a 60-as vagy 70-es években voltak fiatalok, éppúgy a saját ifjúságukra ismerhetnek ezekben a költeményekben, mint a megverselt generáció tagjai.

A humoros, sőt néhol ironikus hangvételű versek sokban hasonlítanak Janikovszky Éva műveire. Párdarabjai lehetnek A lemez két oldala kamaszlány-monológjainak vagy a Ha én felnőtt volnék és a Kire ütött ez a gyerek kamaszfiú történeteinek.

Spirálfüzet 2

A kötet második része, Az égen bárányok fodrozódnak című ciklus nem mutat ilyen egységes képet. Már a nézőpont is többféle. Van olyan vers, ami olyan, mintha az első ciklusból kimaradt volna. A boldog bűn című költemény kamasza a felix culpa kapcsán elmélkedik a zsarnokgyilkosság jogos voltáról, mint az egyház által bocsánatosnak tartott bűnről. Bár a műben a portugál diktátor, Salazar esete szerepel, aki egy otthoni baleset során szenvedett agykárosodást és utolsó másfél évét magatehetetlenül tengette egy kórházban, nem valószínű, hogy a Kádári diktatúrában egy zsarnokgyilkosságra buzdító vers megjelenhetett, még gyerekkönyvben sem. Salazar pedig 1932-1968 között volt Portugália teljhatalmú ura, így nem valószínű, hogy egy mai kamaszlány, sőt akár egy felnőtt emlékezne a nevére.  

Némelyik vers, mintha Takács Zsuzsa saját ifjúkori élményeit idézné fel, például a magyartanára iránt érzett kamaszos rajongást: Szabadbölcsész, Magyartanárom, Spirálfüzet. Máskor saját felnőtthangjára vált, mint a járvány okozta emberi elidegenedés fokozódásáról szóló versében, A végső pillanatban, vagy a kötet záró darabjában, amely 2021-ben elhunyt lánya, Lengyel Anna emlékére íródott egy közös londoni utazás emlékeit felelevenítve: Ami volt egyszer  örökké létezik. Ahogy felnőtthangú versei is inkább elmélázó, filozofikus hangulatúak, a kötet gyermekhangon íródott verseire szintén ez az atmoszféra jellemző, de ugyanakkor egyfajta játékosság is megfigyelhető bennük. A témák leginkább társadalmi, pszichológiai kérdéseket feszegetnek, nem egyéni élethelyzeteket írnak le. A lét értelmén töprengő A világ csak képzelet című versében a német filozófus, Schopenhauer fő művét, A világ mint akarat és képzetet idézi meg: „ A világ csak képzelet (és akarat). /Tetszik ez a megközelítés. /Egy tébolyodott elme papírra vet/ és élni kényszerít.”. A legjobb barátnőmben egy Hamlet idézettel reflektál a nemi szerepek változásának társadalmi problematikájára. A Belenéztem a tükörbe (ad notam: Befordultam a konyhára,/ rágyújtottam a pipára…) pattanásos kamaszlányának panaszdala egy szintén aktuális kérdést állít a középpontba: a testképzavarral küzdő tinik szorongását. Az ironikus hangvételű Lebontják a házat és az Egy árva szót sem értett című művekben a nagyszülők és unokák közti nemzedéki szakadék, párbeszéd-képtelenség kap hangot. Az előbbiben az ezredforduló után született nemzedék történelemszemlélete kapcsán mutat rá a keserű igazságra: a nagyszüleik ifjúságának 1956-os forradalma éppoly távoli számukra, akár az 1848-es forradalom. Az utóbbiban a generációs szakadék az áthidalhatatlan nyelvi távolságban fejeződik ki: „Nagyapám, szegény, egy árva szót/ sem értett, ezért a távozás/ hímes mezejére lépett”. 

spirálfüzet3

A kötethez a 2020-ban az év illusztrátora díjjal kitüntetett Turi Lilla készített pasztellszínű, vonalas ceruzarajzokat, a színvilággal is érzékeltetve a két rész eltérő hangulatát. Az első részben a hideg kékek, zöldek, citromsárgák uralkodnak, míg a másodikban a meleg rózsaszínek, pirosak, narancsok. A humoros, kissé szürrealisztikus hangulatú képi világ közel áll Réber Lászlónak, Janikovszky Éva szerzőtársának illusztrációihoz, aki hasonló pontossággal tudott idomulni a szövegek hangulatához, mint Turi Lilla Takács Zsuzsa verseihez.  

nyomtat

Szerzők

-- pusztai ilona --


További írások a rovatból

gyerek

A Móra könyvkiadó és a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár szervezésében
gyerek

Emlékest Janikovszky Éva születésének 100. évfordulója alkalmából
Kuizs Lilla Semmi szédítő magasság című könyvéről

Más művészeti ágakról

Az Élet és Irodalom LXX. évfolyamának 11. számáról
art&design

Az EX SITU kiállításról
Újságírás workshopot és lapbemutatót tartott a Prae a Debreceni Egyetemen


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés