bezár
 

építészet

2022. 04. 05.
Újpesti egypercesek a sétaműhellyel
Tartalom értékelése (1 vélemény alapján):
A már tíz éve működő Sétaműhely tíz új tematikus sétával készül az érdeklődők számára, mi pedig március 26-án betekintést nyerhettünk az Újpesti egypercesek elnevezésű két órás programba. Ugyanezen sétán részt vehetnek még az érdeklődők április  23-án, illetve kedvükre válogathatnak a többi megrendezésre kerülő séta közül.

A Sétaműhelyt Lénárd Anna képzőművész indította el 2011-ben. Az egyszemélyes projekt az évek során kollektív alkotóműhellyé nőtte ki magát mind Magyarországon, mind nemzetközileg. Az érdeklődők több mint 30 séta közül válogathatnak. Ezeken a sétákon betekintést nyerhetünk Budapest egy-egy szegletébe, megtudhatunk új, izgalmas anekdotákat, történeteket, akár otthonunkról is. A programokon emellett bármely korosztály izgalmas, kalandos néhány órát tölthet el valamely sétán.

Az Újpesti egypercesek felépítése kis anekdoták sorozata. Ahogy bejárjuk a városrész utcáit, kis szemelvényekben megtudhatjuk, milyen események is határozták meg egykor Újpest életét. Betekintést nyerhetünk az újpesti polgárok életébe, az anyagi problémákba, melyek folyamatosan meghatározták a fejlődni kívánó területet. Megtudhatjuk, hogy az itt hosszabb vagy rövidebb ideig megforduló híres emberek hogyan élték meg újpesti tartózkodásukat és azt is, milyen volt itt élni egyszerű polgárként. Sétánk a Halászcsárdánál kezdődött.

Újpest története igen régre nyúlik vissza. Károlyi István alapította az 1830-as években, mikor is felosztotta birtokait, és létrehozott egy közösséget Újmegyer néven. A különlegessége az volt, hogy községében nem tett különbséget rassz vagy vallás alapján, illetve nem engedélyezte a céhesedést sem. Az ekkor még község méretű Újmegyer első bírája és új tulajdonosa, Lőwy Izsák volt az, aki megszervezte a Zsidó Hitközösséget és Újpestté keresztelte a várost. A község fénykorában több mint 100 vendéglő és csárda üzemelt, ahol cigány muzsikusok zenéltek és tizenhárom zsidó telepes család élt a városban. 1866-ra már kiépült a közlekedés is, az akkori Széna tér és a Kálvin tér közt lóvasút közlekedett, emellett hajók és omnibuszok is jártak.

omnibusz

Megkezdődött a várossá szerveződés. Mivel a városnak pénze nem volt, a városiak adományaiból, ezer forintból építették fel a községházát, melyre fel is került az új címer. Bevételük azonban nem volt, és a közbiztonság sem volt a legjobb. Egyre több gondot okoztak a „lázító” közmunkások is, ugyanis 35%-os külön adót szabtak ki a lakókra. Élt a városban egy Imre Mihály nevű hentes, aki nem tudta befizetni az adóját, mely 62 forintra rúgott, így felajánlotta, hogy kifizeti a felét. A bíró persze nem fogadta el a hőzöngő ajánlatát, javait lefoglalta és utasította embereit, tanítsák móresre. Elzárták hát egy órára, a bíró szigorú utasítására három percenként ellenőrizték, nehogy kárt tegyen magában. Azonban mégis felakasztva találták. Halála nagy port kavart, felmerült, hogy esetleg a pandúrok végezhettek vele. A temetésére több mint háromezren jöttek el. A város vezetése és a bíró is menekülőre fogta. Egy asztalos rejtette el egy koporsóban, míg a felháborodott lakók felgyújtották a községházát.

régi községháza

Az első községháza

régi új községháza

A régi községháza épülete

Fotó: Sudár Rebeka

A községházától tovább sétálva a ma is működő újpesti zsinagógához érkeztünk. Az újpesti zsinagóga ismeretlen tervező készítette épület. A 20. századra Újpest zsidó lakossága már 16 000 fölött volt. Mikor járvány terjedt a városban, a zsidókat gyanúsították, gondolván, hogy megmérgezték a kutakat, mivel csak ők nem betegedtek meg. Az igazság persze abban rejlett, hogy ők jobban figyeltek a higiéniára. 1944-ben kifosztják és felgyújtják a zsinagógát. Később az építményt körbekerítő kőfalon rejtélyes domborművek jelentek meg, senki sem tudta, ki volt a művész. Ma már tudjuk, hogy Bán Kiss Edit készítette őket, aki maga is az elhurcoltak közt volt. A domborművek négy stációban ábrázolják a zsidók sorsát. Az első a deportálást, a második a kényszermunkát, a harmadik a haláltábort, a negyedik pedig a szabadulást. A zsinagóga neológ stílusú, a Dohány utcai zsinagógáról mintázták. A jelentős zsidó lakosság mellett több mint 4000 cigány lakost is elvittek.

zsinagóga

Fotó: Sudár Rebeka

1

Fotó: Sudár Rebeka

2

Fotó: a szerző

3

Fotó: a szerző

4

Fotó: Sudár Rebeka

A zsinagógától a piacig vezető úton meghallgathattunk egy kis anekdotát. Élt Újpesten egy muzsikus, úgy hívták, Kacsesz. Kacsesznek minden vágya az volt, hogy brácsázhasson, ám szülei prímásnak akarták adni. A fiatalember így kreatív megoldással állt elő: kicserélte a húrokat koncertjei előtt majd vissza, mielőtt hazaért. Egyszer aztán rajtakapták, de innentől mégis nyugodtan játszhatott brácsán.

Az újpesti piac története is igen kalandos. Kezdetben kofahajók szállították az árut az újpesti csárdákba, ahonnan gyalog vagy szekéren szállították át a térre. Eleinte a földre pakoltak, kaotikus és koszos volt minden. Nemsokára bódékat tákoltak össze, majd sátrakat emeltek a piac fölé. 1972-ben megépült a fedett piac épülete, melyet később lebontottak, helyet adva az új épületnek 2018-ban. Az UP névre hallgató hatalmas építmény vegyes fogadtatásban részesült, részben azért, mert már nem csak a piacnak adott helyet, hanem rendezvényeknek is hatalmas színháztermében. A piac közelében a sétálóutcán megmaradt a hangulatos bolhapiac, ahol a séta során a résztvevők kaphatnak egy kis időt bóklászni.

piac régen

A piac régen

Fotó: Dávid Viktor

piac most

A piac új épülete

Fotó: a szerző

A piaccal szemben magaslik a katolikus templom, mely a kezdetekkor olyan apró volt, hogy csak a pap fért el benne. A város tehát ismét polgáraira hagyatkozott, sorsjátékot rendeztek, hogy a kis templomnak tornyot emelhessenek és berendezést vásárolhassanak. Sétánk során a templomot belülről is megtekinthettük.

a templom

A katolikus templom

Fotó: Sudár Rebeka

Újpest főterén tiszteleg Károlyi István grófnak a róla emelt szobor. A város alapítója csendes életet élt egészen a szabadságharcig, mikor elvállalja a főispánságot és még lovakat is adományoz a honvédségnek. Raboskodik a Neuegebäude-ben is. Szobrát 2019-ben lefújták ezüst festékkel, vélhetőleg azért, mert összekeverték Károlyi Mihály egykori miniszterelnökkel, akit sokan Trianon egyik fő okozójaként tartanak számon. A szobron Károlyi térképpel a kezében látható, amint kijelöli az új település határait.

károlyi

Károlyi szobor

Fotó: Sudár Rebeka

Amikor a város kinövi a korábbi községházát, megépül az új épület, melyet Böhm Henrik és Hegedűs Ármin tervez meg. Az épület a szecesszió és az eklektika jegyeit viseli. A lakók egy része igen feszülten fogadta az új épületet, sokan igyekeztek belekötni. A legnagyobb botrányt a homlokzatra helyezett címer okozta, mely egy kutyafejet ábrázolt hercegi koronával a fején. Az újpestiek úgy érezték, hogy a tervezők talpnyalónak nevezik őket, és a felháborodás odáig fajult, hogy majdnem párbaj lett belőle. Szerencsére egészségügyi okokból végül nem estek egymásnak, a kutyát azonban eltávolították, helyén pedig azóta is üres fal tátong a címer közepén. Az épület mögötti Trombita tér nevét az itt található erkélyről kapta, melyre kiállva trombitaszóval hívták össze az embereket fontosabb kinyilatkoztatások előtt.

városháza

A városháza

Fotó: Sudár Rebeka

A séta az újpesti Mártírok útja felé folytatódik, ahol emléktábla tiszteleg az elhurcolt németek előtt. Az utca egykor az Ady művházra nyílt, melyet azóta elbontottak. Egyaránt emlék csupán a Blaha Lujza színház, ahol maga a színésznő, illetve Jászai Mari is megfordult. Utunk innen a lakótelepek irányába vezetett tovább.

ady

Az egykori Ady Művelődési Ház épülete

blaha

Élt Újpesten egy fodrászsegéd, aki 1915-ben orosz fogságba került. Mikor a romanovokat is oda szállítják, ő előad egy színes történetet arról, hogy hogyan hallgatózott. Elmesélte, hogy hogyan látta jönni a romanovokat, hogy hallotta, ahogy megerőszakolják a nőket, és egy tompa puffanás után rohangálni kezdenek. Később a kerítésen egy krétával felírt magyar feliratot látott, melyen az állt: „Gyere utánunk a kis állomásra.” Ez a történet indította el azt a gyanút, miszerint a magyarok ölték meg a romanovokat 1918-ban.

Ahogy tovább sétálunk a főút mentén, elénk tárul az Újpesti Könyves Kálmán Gimnázium. Az újpesti iskola is igen izgalmas múltra tekinthet vissza. Mivel a városnak nemigen volt pénze, az első iskolában szörnyű körülmények közt tanultak a gyerekek, nem volt fűtés, az épületnek nem volt előtere sem, így a nedves kabátok közt folyton betegek lettek. Itt tanított Erkel Sándor, illetve Babits Mihály is, akinek újpesti tartózkodása ihlette Kártyavár című művét, az itt töltött időt rabságként élte meg. Végül épp 1914-ben megnyitotta kapuit a Könyves Kálmán gimnázium. Az épület klasszikus stílusú és mozaik címer díszíti. Az új épületben oktató lett Kulin György csillagász, aki szintén nem örült, hogy itt kell tartózkodnia, az iskola azonban igyekezett minél termékenyebben kamatoztatni a nagytudású embert. Megépíttettek vele egy csillagvizsgáló távcsövet, melyhez azonban anyagi támogatást nem igazán tudtak adni. Az iskola diákjai tehát a Váci úton végigjárva összeszedtek mindenféle ócskavasat, ebből állították össze a tanáriban a távcsövet, melyhez Kulin még egy fém kupolát is tervezett. A gimnázium épületét elhagyva bekanyarodunk a lakótelep szíve felé.

gimi

Fotó: Sudár Rebeka

A 60-as évektől rengeteg új panel épült meg, az egyik épp egy régi temető fölé. Az aggódó lakók folyamatosan kísértetjárást feltételeztek, rengeteg bejelentés érkezett mindenféle misztikus, szellemekre utaló jelenségről. Egyesek az üres tizedik emeleten villódzó fényeket láttak, mások guruló üveggolyókat véltek hallani vagy égett szagot éreztek. Így érkezünk el a pizsamában menekülő családhoz, akik rémülten hagyták el éjjel a lakásukat.

lakótelep

Fotó: Sudár Rebeka

A séta folyamán igazán érdekesen bontakozik ki az újpesti élet. Bár a híresebb emberek nagyrészt nem élvezték az itt töltött idejüket, hiszen mégiscsak távol esik a belváros termékeny nyüzsgésétől, az itt élő emberek mégis értéket láttak lakhelyükben. Már keletkezésekor, és azóta is kitartóan küzdenek otthonukért. Nem egy épületet húztak fel pusztán Újpest lakosainak köszönhetően. A sétán a szemünk előtt bontakozik ki egy város a semmiből. Az embert azonban elfogja némi szomorúság, amikor régi, pompás épületeknek már csak hűlt helye fölött állhatunk.

A sétákról itt tájékozódhat: https://setamuhely.hu/setak/

Nyitókép forrása: Sudár Rebeka

Fekvőkép forrása a főoldalon: a szerző

Facebook kép forrása: a szerző

nyomtat

Szerzők

-- Rédey-Webb Hanna --


További írások a rovatból

Egy látogatásra érdemes új célpont
építészet

junya ishigami + associates építésziroda, Tokió, Japán
építészet

Tértelen hely projekt: A Blaha Lujza tér múltja és jelene négy fiatal szemével
építészet

A dán Királyi Színház épületei

Más művészeti ágakról

Interjú Illés Mártonnal zenei energiákról, a kortárs zene helyzetéről, tanulmányokról
Fazakas Péter: A játszma
gyerek

Októbertől a magyar mozikban
Borda Réka: Égig érő csalán, Scolar kiadó, Budapest, 2022.


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés