A kötet legfontosabb fogalma a határzóna, melyre nem csak a Nád cím határvonaljellege utal, de a versekben különböző formákban megjelenő határok is (például ablaküveg, kerítés). A kérdésre, hogy át lehet-e jutni ezeken a határokon, Kollár Árpád határozott igennel válaszol, majd kifejti, hogy számára komfortot jelent a periférián való lét: „A periférián valóban jól érzem magam. Az elhagyatott helyeken, nem a mainstreamben, nem a centrumban. Kevésbé ismert dolgokkal szeretek foglalkozni. De fizikailag is, ha választanom kell, szélre szeretek húzódni”. Másrészt mégis megterhelőnek minősíti a fizikai és mentális határok meglétét, úgy véli, a határfogalom ebben a kettősségben létezik, a periféria komfortjában és az átlépés elkerülhetetlenségében. Mindezen túl a beszélgetésben az is bebizonyosodik, hogy a határátlépés „karnevál” is lehet.

A nád emellett embermetaforaként is értelmezhető a kötetben, ami költői pozíciónak egyaránt meghatározása: a lírai én is gyakran határvonalakról, a perifériáról szólal meg. Mennyire problematikus ez a határhelyzetből való megszólalás? Mi történik, ha a passzív szemlélődőt megszólalásra ingerli a látvány? Ezen kérdések kapcsán merül fel a kertész szupermetaforája, ami megtestesíti ezt a passzív szemlélődésen túllépő, aktív cselekvő ént. Az oximoronok alapvetőek Kollár Árpád számára: „Ilyenek vagyunk, olyanok és amolyanok vagyunk. Ellentmondásosak vagyunk. (…) Rengeteg identitáshalmaz van a világban, és számomra az az érdekes, amikor mozaikszerűen áll össze valami. Nekem mindig gyanús egy kicsit az, hogyha valakinek a személyiségét egy dolog uralja vagy uralni tudja, mert akkor nincs ott a kétely. Az az igazság, hogy nekem a kétely és a bizonytalanság az alaptermészetem”. A költő beszámol belső önellentmondásairól, majd kertészeti nehézségeiről is vallomást tesz.

„Nem az a fontos, hogy jól csináljam, hanem hogy csináljam”, vallja be kertészkedés, apaság és költészet kapcsán. Azt is hozzáteszi, hogy ennek a részvételnek elkerülhetetlen eleme a hiba, ahogy a versei sem tökéletesek, ahogy az élet más területeiben is megvan a rontás lehetősége, a lényeg: „benne lenni az életben, benne lenni apaságban, benne lenni a kertben”. Kitérve irodalmi mentoraira elmondja, különös jelentőséget tölt be számára Tolnai Ottó és Domonkos István. Hatásuk elkerülhetetlenül rátelepszik a verseire, meghatározza milyenségüket. Otthonától elszakadva ezekben a versekben talált kötődésre. Robbanásokként látja mind Tolnai, mind Domonkos művészetét, témájuktól függetlenül valami újszerű, lesöprő erőként élte meg a műveiket. A költőkkel ápolt személyes kapcsolatáról is mesél, de szót ejt még Fenyvesi Ottóról, Sziveri Jánosról, Kovács András Ferencről is.

Tanúságtétel, emlékezés, felidézés, elmúlással szembeni kiállás jellemzi a kötet családverseit. Megszólít és szól mások helyett, hangot ad olyanoknak, akik nem tudnak magukért beszélni, lehetőségeket, másfajta életutakat is teremt. Apasággal és gyerekkorral kapcsolatos művek különíthetőek el: apaságának élményeit és gyermekkori traumáit egyaránt feldolgozza. „Hét éves voltam, amikor elveszítettem édesapámat, meghatározó volt az életemben, és üldözöm azt a képet, azt az apaságot, az identitást, amit ő rám hagyott”, mesél a nehézségekkel született húgáról és a bátyjáról, aki talán csak egy napot élt. A szerbiai szülészmaffia kérdését is felveti a történettel kapcsolatban. „Ezekkel a traumákkal, ezekkel a nehézségekkel küzdöttem ezekben a versekben. Én azt érzem, hogy […] a kötetnek […] ez a legbelsőbb magja” – mondja Kollár Árpád.

Szóba kerülnek még meg nem írt versek, az alulnézetből szemlélt történelem, amiben apró történetekből kell összerakni a nagy egészet, Kollár Árpád szerint ennek van tétje és értelme igazán. Mindeközben megannyi kérdés felmerül még. Mi köze egy magyar írónak a trieszti szlovénekhez? Hogyan kapcsolódhat egyik kisebbség a másikhoz? Hogyan lehet kötelességből megúszós Trianon-verset írni? Milyen volt Tolnai Ottó házánál "egymás emlékezetében állni"? A szülőföld körbeírása mennyiben az anyanyelv visszaszerzése? A Belív podcast májusi részében ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak.

A Belív podcast legújabb adását ezen az oldalon tudják meghallgatni. A korábbi podcastok elérhetőek a PIM oldalán.