bezár
 

film

2022. 04. 09.
Csak a teste
Csuja László–Nemes Anna: Szelíd
Tartalom értékelése (1 vélemény alapján):
A Sundance Filmfesztivál versenyprogramjába jutással történelmet író Szelídet az amerikai közönség melankolikus-elégikus sportfilmként nézte, a kritikusok A pankrátor „magyar megfelelőjeként” hivatkoztak rá, más értelmezések a gyarlóan hétköznapi és a szinte mágikus vonzalmak háromszögbe zárásának látták. A testépítő nő filmje a mélyben mégis leginkább egyetlen kérdést tesz fel: mit is jelent, hogy a bőrünk határolja le a helyet, amelyet a világból kiszorítunk magunknak?

Edina (Csonka Eszter) professzionális testépítő, élettársával és edzőjével, az egykori férfi fitneszvilágbajnokkal közösen készülnek a legrangosabb nemzetközi versenyre. Egy világméretű megmérettetés pedig hatalmas áldozatokkal jár. Miközben Edina élete minden pillanatát tudatosan alárendelve a távoli célnak, szorgalmasan formálja a testét, váratlanul egy különös, idegen férfi (Krisztik Csaba) megjelenése tárja ki előtte a létezés éteri, játékos, már-már mágikus dimenzióinak kapuit.

Jelenet a filmből - kép: Verigo Média

Csuja László rendező (Kilenc hónap háború, Virágvölgy) alkotótársa Nemes Anna képzőművész volt, akinek Egyszerű bonyolult címmel nyílt kiállítása afféle statikus előtanulmányként is felfogható. Absztrakció és figurativitás határán mozogva Nemes emberalakjai a saját magukat felépítő és lebontó, organikus rendszerek és a ritmikus rendezettségű anatómiai formák között oszcillálnak a képeken belül. A Szelíd esztétikájával tartott rokonság a képek masszív anyagszerűségében tapintható ki. Az aktok tradicionális légiességével szemben a masszaként felfogott, megdolgozott, átgyúrt, eleven hús baconi struktúrájának értelmezése nyomakodik előtérbe.

Jelenet a filmből - kép: Verigo Média

Nemes és Csuja alkotása ugyanakkor a közelképek filmje is: a kamera mindig statikus, nem „bújik bele” a szereplőkbe, nem ülteti a nézőt a jelenet közepébe, sokkal inkább képként fogja fel magát a főszereplőt is. A képpé tett testet pedig bebarangolja, részleteit egyenként tárja fel, akár egy műalkotást. A feminin szépség és erő hagyományos koncepcióinak újrarajzolása, a ruganyos és izmos női test szoborszerűsége már az első női testépítő világbajnok, Lisa Lyon megjelenésével is felforgató, de maradandó nyomot hagyott a nyugati kultúrában – ez tükröződik Robert Mapplethorpe fotósorozatában, amellyel (elhíresült premisszája szerint) a feminin és maszkulin ideál helyett egy harmadik, a nemek hagyományos, bináris oppozíciójától elvonatkoztatott, és a feline (’nagymacska’) jelzővel körülírt szépséget ragad meg.  

Jelenet a filmből - kép: Verigo Média

Szelíd ugyanakkor húsbavágó nyíltsággal állítja elénk, mennyi minden változott a szépség- és testiparban a nyolcvanas évek óta. A test és a testhasználat mint az élet fizikai létezésre redukált formája többször hangsúlyozódik a haszonállatokkal kapcsolatban. Miként a meghatározott végcél érdekében a legnagyobb haszont hozó állapotra formált vágóállatok, úgy Edina is a hétköznapi emberi működéshez mérten mesterséges életfeltételek között tartott és ekként táplált, funkciójára redukálódott lénnyé válik. Különös ellentmondása a fitneszműfajnak a test végletesen materiális, fizikai átformálása és az eredmény tisztán vizuális értékelése. Ezeken a versenyeken a funkcionális erőnek nincs jelentősége, a pontozásos sportműfajban a módosított test puszta látványa játszik szerepet. A funkcióknak alávetett életet és a fitnesz spektákulumjellegét ellenpontozza a Krisztik Csaba által elhozott, mágikus világ, ahol az érzékek a látáson túlra merészkednek: míg Edina számára a sportban minden a vizualitásról és a ritmusról szól, ebben a világban a tapintás, a természetközelség, a hangi ingerek, a zene és a tánc dominál, melyek aztán elkerülhetetlenül összefonódnak a spártai életet élő nő számára tiltott testi-érzéki örömökkel – még ha csak egy titokban elfogyasztott csokoládéról van is szó.

Jelenet a filmből - kép: Verigo Média

Szomorú pillanat, amikor darabjaira hullik ez a törékeny illúzió, Edina pedig kénytelen megtapasztalni a paradicsomi létezés hamisságát. A csalódásból nem vezet tovább út, a résnyire megnyílt kapuk újra bezárulnak, Edina pedig visszatér addigi életének merev kereteihez, és a tulajdon testének átalakítása által egyedül megélhető kompetenciaérzéshez. Kerül, amibe kerül.

Szelíd, színes magyar–német dráma, 92 perc, 2022. Írta és rendezte: Csuja László, Nemes Anna. Producer: Muhi András, Ferenczy Gábor. Koproducer: Janine Jackowski, Jonas Dornbach és Maren Ade (Komplizen Film). Fényképezte: Nagy Zágon. Vágó: Csabai Attila. Zene: Kreiner Tamás. Dalszerző: Kozma Kata. Szereplők: Csonka Eszter, Turós György, Krisztik Csaba, Kerekes Éva, Papp János. Premier: 2022. április 7. Forgalmazza a Vertigo Média Kft. Korhatár: 16 éve aluliak számára nem ajánlott!

 

Csuja Lászlóval a KSMM-sorozatunk részeként készített interjúnk ide kattintva olvasható

 

Képek forrása: Vertigo Média Kft.

nyomtat

Szerzők

-- Dombai Dóra --

Dombai Dóra az ELTE BTK magyar nyelv és irodalom, valamint filmtudomány és esztétika szakán végzett. Rendszeresen publikál filmkritikákat, elemzéseket és társadalmi témájú esszéket. Érdeklődési területe a kortárs magyar filmművészet, a feminista kritika és a környezetesztétika.


További írások a rovatból

Hajdu Szabolcs: Kálmán-nap
A 74. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál
Interjú Dér Asiával a Nem halok meg című filmje kapcsán
Hayao Miyazaki: A fiú és a szürke gém

Más művészeti ágakról

Határátkelés címen rendezték meg a Kis Présházban öt kortárs költő közös estjét
irodalom

Mechiat Zina volt a Boggie: Költőim rendezvénysorozat februári vendége
Kristyna Litten: 80 kutyával a Föld körül
Kiszely Márk volt a Kötetlenül sorozat vendége


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés