bezár
 

irodalom

2022. 06. 20.
Próza a szerelmi emigráció után
Bemutatták Szeles Judit prózakötetét
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A 93. Ünnepi könyvhét alkalmából mutatták be Szeles Judit Ibsen a konyhában című a Prae kiadó gondozásában megjelent prózakötetét június 9-én a Kis Présházban. A szerzővel Péczely Dóra szerkesztő és Balázs Attila író beszélgetett.

Péczely a kezdetekre kérdezett rá, mire Szeles elmondta, ötéves korában kezdett el írni, és ekkor született meg élete első verse is, ettől kezdve folyamatosan írt verset és prózát is egyaránt. Amikor főiskolára került, az egyik tanára bíztatta prózaírásra, ettől kezdve ez egész életét végigkísérte, a lírai szövegek azonban jobban előtérbe kerültek, így eddigi köteteiben azok kaphattak csak helyet. Azt is elmondta, életében eljött egy pont, amitől kezdve nem foglalkozott semmivel, csak azzal, hogy írni tudjon. Így született meg az első kötete az Ilyen svéd, amit személyes bosszúnak szánt azok felé a csapások felé, amelyek addig érték.

Szeles

Mivel a szövegekben rengeteg utalás történik az emigráns létre, Balázs Attila rákérdezett, hogy Szeles gazdasági emigránsnak tartja-e magát. Mire a szerző elmondta, hogy tizenhét éves korában került Hajdúböszörménybe, majd a főiskola és az egyetem elvégzése után családot alapított, ezután 1990-es években került Svédországba, amit inkább szerelmi emigrációnak tart. Ezeket az éveket dolgozza fel a Szextáns című kötete.

Balázs az egyik kedvenc részletét emelte ki az utóbb említett kötetből, amire Szeles úgy reflektált, hogy felidézte emlékeit fiatalkori magyarországi létéről, elmondta, hogy gyakran úgy érezte magát, mint egy komédia szereplője, Svédországban pedig egyenes emberekkel találkozott a hétköznapokban. Eleinte furcsa volt száméra ez a nyíltság, de egy idő után hozzászokott. Péczely ehhez kapcsolódva a címre tért rá, kiemelte, sokszor nagyon nehéz olyat találni, ami a kiadónak és a szerzőnek is megfelel, az Ibsen a konyhában azonban egyből tökéletesnek bizonyult mindkét fél számára, de elmondta, szerkesztőként a 'szerelmi emigrációt' is el tudta volna képzelni kötetcímként.

Péczely kifejtette véleményét, hogy szerinte Szeles nagy sikere az őszinteségében rejlik, hiszen szövegei nagyon pontosak és sokszor kegyetlenek, majd rákérdezett, az író hogyan éli ezt meg. Szeles elmondta, meghatározó volt számára egy egyetemi kurzus, amelyet a női irodalomnak szenteltek. Szerinte nagyon rossz szövegeket olvastattak velük, hiszen az oktatók nem a műveket tartották fontosnak, hanem azt, hogy a szerző nőnemű legyen. Elmondta, hogy szerinte ez a kritikusság már akkor kialakult benne. Azt mondta, szövegeiben ez nem feltétlenül a tudatosság jele, hanem onnan ered, hogy ő alapból ilyen ember a hétköznapokban is, ami nagyon veszélyes dolog de e nélkül nincs értelme az egésznél.

Szeles

Balázs megkérdezte, hogy milyen kapcsolódása van Szelesnek Ladik Katalinhoz, hiszen prózanyelvében erősen érződik hatása. Szeles elmondta, hogy mikor Ladik az Újvidéki Rádiónál dolgozott, akkor ő maga is heti rendszerességgel írt szövegeket a rádió számára, amelyeket fel is olvasott, ez egyrészt hatalmas rutint adott, másrészt pedig túlélési stratégiát adott, mivel az, hogy, határidőhöz van kötve, nagyban előre mozdítja nála az írás folyamatát.

Végezetül a szerző felolvasott néhány részletet új könyvéből, az esemény után pedig dedikált.

Fotó: Mariia Kashtanova

 

nyomtat

Szerzők

-- Horváth Florencia --


További írások a rovatból

irodalom

A Margó Fesztiválon mutatták be Terézia Mora Darius Kopp-trilógiájának harmadik részét (Kötélen, Jelenkor Kiadó, 2022)
Gerevich András Légzésgyakorlatok című kötetének bemutatója a Margón
Az Alföld és a Prae közös lapszámbemutatója

Más művészeti ágakról

A Csücsök, avagy a nagy pudinghajsza című előadás a Kolibri Színházban
színház

Mary Shelley - Nick Dear Frankensteinje a Budapest Bábszínházban
Fazakas Péter: A játszma
Interjú Tranker Katával műfaji határátlépésről, vizuális nyelv(ezet)ről és tárgyakhoz fűzött érzelmekről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés