bezár
 

irodalom

2023. 05. 15.
Törés a romantikában
Tudósítás Mesterházy Balázs könyvbemutatójáról
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Mesterházy Balázs A szétcsúszás alakzatai című tanulmánykötete idén jelent meg a Prae Kiadó gondozásában. A könyvbemutatóra 2023. május 5-én 17 órakor került sor a Kis Présházban. Mesterházy beszélgetőtársa, Weiss János tudományos, illetve szépírói pályájának kezdetéről, a kötet alapkoncepciójáról, és annak irodalmi hátteréről kérdezte a szerzőt.

A bemutatót a könyv szerkesztője, L. Varga Péter nyitotta meg, felvezetőjében elhangzott a könyv alcíme – Paradigmaváltások nyomában: elmélet, történetiség és romantikafogalom a kora romantika értelmezéstörténetében –, valamint az is kiderült, hogy Mesterházy már régóta dolgozott a most megjelenő tanulmánykötetén.

Mesterházy Balázs

Weiss János filozófus vette át a szót. Első kérdése a könyv borítójára irányult, arra volt kíváncsi, miért Caspar David Friedrich Vándor a ködtenger felett című festményének átdolgozott változata szerepel a borítón. Az ötlet Mesterházytól származott, ugyanis abból indult ki, hogy a romantikáról szóló könyvekben igen népszerű a Vándor alakja, ezért úgy döntött, „idővándorként” jeleníti meg a figurát, aki a ködtenger és a sziklák helyett felhőkarcolókat, egy város távoli képét szemléli. Mesterházy már a borítóval is, melyet végül Szabó Imola Julianna öntött végső formába, a szétcsúszás tapasztalatát igyekezett érzékeltetni.

A szerző dedikál

Weiss ezt követően Mesterházy első verseskötetére, a Szélen balzsamra tért rá, mely a Jelenkor kiadónál jelent meg 2006-ban.

Csak olyan verset szabad megírni, amit senki más nem tud”

– nyilatkozta a szerző a költészettel kapcsolatban. Ezt követően Mesterházy felidézte, miképpen méltatta költészetét Margócsy István az Élet és Irodalom hasábjain. Mesterházy hosszas töprengés után adta oda akkori kollégájának a verseit. Az irodalomtörténész „a deromantizált líra […] visszaromantizálásaként” jellemezte Mesterházy verseit, amit ő hatalmas dicséretként élt meg.

Mesterházy a romantika kettétörésének gondolatával folytatta fejtegetéseit, és rátért a kora romantika és a romantika közötti szakadékra, mely a tanulmánykötet alapgondolatául szolgál. Példaként Novalis lírikusi és gondolkodói munkásságát  hozta fel, Mesterházy szerint ugyanis a híres szerző költészete közelebb áll a romantika hagyományaihoz, míg elméleti szövegei vonatkozásában „dekonstruktív gondolkodóként” jellemezhető. Véleménye szerint Novalis munkáinak ezen aspektusa révén közelebb áll Derridához, mint Goethéhez.

Mesterházy és Weiss János

Weiss továbbfűzve Mesterházy gondolatát elmondta, hogy szerinte a romantikáról alkotott általános képünk inkább a romantika recepciójához köthető, mintsem a konkrét művekhez. Ő is úgy látja, hogy a kora romantika önálló koncepcióját a később kibontakozó érett romantikáéval nehéz összhangba hozni. Az előbbi ugyanis inkább a dekonstrukcióval, valamint a posztmodernnel rokonítható, míg a későbbi romantika a modernséggel állítható párhuzamba.

Mesterházy kitért egy Manfred Frank-tanulmányra is, melyet megkísérelt lefordítani egyetemista korában, azonban akadályokba ütközött, ugyanis a nyelv nagyon bonyolult megkonstruáltságával szembesült a tanulmány olvasásakor. Ezt a nyelvi komplexitást a kora romantika jellemzői közé sorolta.

A szerző a könyvbemutató után beszélget

A romantika és a modernség eltünteti a kora romantika korszakokat átugró teljesítményét”

– összegzi Mesterházy, itt példaként említi Goethe korai költeményeit. Ha a romantika paradigmája felől értelmezve olvassuk ezeket a verseket, úgy érezhetjük, „szét vannak csúszva” az alkotások. Weiss elismerően szól Mesterházy tanulmánykötetének Goethéről írt fejezetéről, melyben éppen a költő korai és kései műveit veti össze.

Mesterházy ezután a tanulmánykötet előszavára tér rá, amely a Reloaded címet viseli – utalva arra, hogy a szerző korábban készült tanulmányait átírta annak érdekében, hogy jelenlegi irodalmi meglátásait hűen prezentálják a szövegek. A szerző hozzáteszi, hogy az angol nyelvű címet viselő előszó távolságot is teremt az olvasó és a szövegek között. A tanulmányok közül Mesterházy a Kierkegaardról szóló szöveget írta meg legelőször, a másodikat Novalisról írta, amellyel akkoriban megnyerte az OTDK-t.

Mesterházy

Weiss a magyar romantikára terelte a szót, és megkérdezte a szerzőt, kit tart igazi romantikus szerzőnek. Mesterházy elsőként Petőfit említi, politikai témájú költészete mellett  kiemeli a  a Felhő-ciklus verseit is. Vörösmartyt is a romantikus költők közé sorolja, akinek nyelvhasználatát csodálatra méltónak tartja. „A szerző alakja egy olvasási kód” – jegyezte meg Mesterházy a romantikus írókkal kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy ő kizárólag a szövegekről tud nyilatkozni, arról, hogy azok a kora romantika vagy pedig a romantika jellemzőit viselik-e magukon.

A bemutatott kötet egy példánya

Végezetül pedig a könyv utolsó tanulmányának megtárgyalása következett, amelyben Mesterházy Eminemről, a híres rapperről ír, amit Weiss provokatív gesztusnak tart. Mesterházy viszont úgy gondolja, hogy az Eminemről írt tanulmánya nagyon is jól sikerült, így nem hagyhatta ki a kötetből. Ennek kapcsán azt is kiemelte, hogy korábban a populáris kultúráról tartott kurzusokat az ELTE-n. A maga részéről úgy véli, hogy az angol nyelvre Shakespeare óta nem volt senki olyan nagy hatással, mint Eminem, akit Mesterházy „konstrukcióként” fog fel, egyfajta projektként.

Képek: Mariia Kashtanova

nyomtat

Szerzők

-- Mató Rebeka --


További írások a rovatból

Interjú Wéber Kristóffal a klasszikus művészetekről és a Keringőről
kabai lóránt el sem kezdett versek kötetbemutató és kiállításmegnyitó Miskolcon
irodalom

Vaktérkép

Más művészeti ágakról

Csáki László: Kék Pelikan
Élménybeszámoló a Decolonize Your Mind Society koncertjéről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés