bezár
 

irodalom

2023. 05. 14.
Ez már több vers, mint ahányat Berzsenyi írt
A Kötetlenül vendége Szenderák Bence volt
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A kötetlenül sorozat évadzáró beszélgetésére 2023. május negyedikén került sor a Kis Présházban. Horváth Florencia vendége ezúttal Szenderák Bence volt, aki költőként, szerkesztőként és műfordítóként is jelen van az irodalmi életben.

Szenderák a rá jellemző szarkasztikus humorral elmondta, első irodalmi élménye valószínűleg a Hóc, hóc, katona volt. Komolyra fordítva a szót azért hozzátette, hogy a János vitézt tartja számon első jelentős irodalmi élményeként, középiskolás korában pedig nagy hatással volt rá, és a mai napig az egyik kedvence Sopotnik Zoltán Az őszinteség közepe című kötete. A pályája kezdetére vonatkozó kérdésre elmondta, már egészen fiatalon elkezdett szövegeken dolgozni, emlékszik arra, ahogy gyerekkorában a nappaliban, hason fekve dolgozik első versein. Felidézte, ebből néha konfliktusok is kialakultak, mint például amikor az árva szóra rímelő kifejezés keresésében kérte édesanyja segítségét, aki nem értette, miért akar fia éppen az árvaságról írni. Középiskolában rengeteget írt, mint mondta, volt egy kockás füzete erre a célra, amit mindenhova magával vitt. Szokása volt a versek számolgatása is: elmondta, milyen nagy örömmel töltötte el, amikor  versei száma meghaladta a háromszázat, hiszen „ez már több vers, mint ahányat Berzsenyi írt”.

Szenderák Bence

Az egyetem befejezése után Pestre költözött, mivel Kassai Zsigmond támogatásával a József Attila Kör tagja lett. Első körben egy könyvesboltba jelentkezett eladónak. A munkát nem kapta meg, azonban beajánlották a Móra kiadóhoz, ahol korrektor lett. Mint mondja, szeretett a Móránál dolgozni, de úgy érezte, többet is hozzá tudna adni egy szöveg megszületéséhez. Szlukovényi Katalinnak (a Móra Kiadó korábbi irodalmi szerkesztője) akkoriban jelent meg kötete a Jelenkornál, ahova beajánlotta Szenderákot, aki így szerkesztő lett a kiadónál. Horváth kérdésére elmondta, a szerkesztői munka szerzőnként változik, mindenki mást igényel, így mindegyikükkel külön kell megbeszélje, pontosan milyen munkát, hozzáállást várnak tőle. A kiadóban pedig közösen döntik el a szerkesztők, melyik szöveggel foglalkozzanak, mit és mikor érdemes megjelentetni. Szenderák elmondta, ő szeret külső szem lenni, megosztani a szerzővel a saját olvasatát, nyelvi és strukturális meglátásait. Szerzőként elsősorban nem poétikailag inspirálódik az általa szerkesztett művekből, inkább a szerzői attitűdök, a saját szövegükhöz való viszonyulás van rá hatással. A saját szövegeivel szemben vak, a komplexusain keresztül olvassa őket, más szerzők szövegeit azonban képes tisztán szövegként látni.

Horváth Florencia

A saját szövegeiben fontos számára a beszéd, a kifejezhetetlenség és az írás kérdése, ahogy arról a Litmusz Műhely podcast-beszélgetésén is hallhattuk nyilatkozni. Gyakran reflektál arra, mennyire meg tud változni a szavak jelentése különböző kontextusokban, mennyire nem értjük néha önmagunkat sem. Mint mondta, sokáig valójában nem is tudta, hogy az elbeszélhetetlenség élményét akarja megírni. Számára alapélmény a beszéddel kapcsolatban, hogy nem tud megszólalni, a legbanálisabb dolgokat is felülvizsgálja és megkérdőjelezi, így éppen a hibázástól való félelem okozza a hibát. Ezt a feszültséget végül valamilyen szinten az írás által tudta feloldani, de mint mondta, a szövegeit is folyamatosan ellenőrzi.

A közönség

Horváth Florencia elmondta, Szenderák valójában nem csak költő és szerkesztő, hanem fordító is, mire a szerző megjegyezte, ő nem tekint magára fordítóként, de nem is tagadja le a fordításait. A Móra Kiadóban töltött idő alatt adódott lehetősége fordítani: a szerkesztő kérdezte meg, volna-e kedve lefordítani pár babakönyvet. A már említett szarkasztikus fanyarsággal Szenderák megjegyezte, ezek a művek nem igényelnek túl nagy nyelvérzéket, lényegében hangutánzó szavakból és egyszerű mondatokból állnak Buci kutya és Rozsdás cica történetei. Ezeknél nagyobb tudást és odafigyelést igényelt Mary Shelley Frankenstein című regényének előszava, amit Szenderák fordított az új kiadás számára. Elmondta, az első magyar kiadás Göncz Árpádhoz köthető, a hetvenes években ő fordította a regényt, a kiadásból azonban kimaradt Shelley előszava, amelyben a regény eredettörténetét írja le. Az új kiadásba azonban bekerült a híres történet az első science fiction regény születéséről. Elmondta, érdekli a szépirodalmi fordítás is, ez azonban nehéz, az ember ösztönösen egyszerű(nek tűnő) szövegekhez nyúl, amikről azonban hamar kiderül, nem is olyan egyszerű a fordításuk. Ha ritka szófordulatot, ismeretlen angol kifejezést talál a szövegben, az előhozza a komplexusait, így a szépirodalmi fordítás számára egy lassú folyamat.

Horváth Florencia elmondta, a műsornak még nem volt olyan vendége, aki Budapesten született volna, így arról is kérdezte Szenderákot, számára mit jelentett a fővárosba költözni. Szenderák szerint ez érthető tendencia, az érvényesülésben sokat tud segíteni, ha valaki Budapestre költözik. Neki nem csak költőként, de magánemberként is könnyebb itt élni, viszonylagos szabadságban. Szülővárosa, Miskolc számára traumák helyszíne, de mint mondta, azt is tudja, a vidéki városoknak is megvannak az előnyeik.

Horváth az est zárásaként a készülő kötetéről kérdezte a szerzőt, és megjegyezte, mennyire látszik a szövegeken a szigorú szerkesztői munka, nincs félkésznek tűnő szövege. Szenderák megköszönte a megjegyzést, de hozzátette, most, hogy felolvasta őket, talált bennük újabb hibákat. A szigorúságot fontosnak tartja a szerkesztés terén, de ironikus módon szerzőként éppen azt kell megtanulja, hogy ne legyen annyira szigorú önmagával és a verseivel szemben. Készülő kötetének Csendrendelet a munkacíme. Mint mondta, nem szeret sok embert „zargatni a verseivel”, így leginkább a párjának szokta megmutatni készülő munkáit, illetve Mezei Gáborral is dolgozott együtt a Független Mentorhálózat program keretein belül.

A beszélgetés visszanézhető a Kis Présház Facebook-oldalán.

Fotó: Mariia Kashtanova

nyomtat

Szerzők

-- Sziráki Sarolta --


További írások a rovatból

kabai lóránt el sem kezdett versek kötetbemutató és kiállításmegnyitó Miskolcon
irodalom

Az Élet és Irodalom Könyvtolmácsok című beszélgetéssorozatának első alkalma
irodalom

Vaktérkép

Más művészeti ágakról

Komáromy Bese Soha jobban című darabjáról
Csáki László: Kék Pelikan
Lugosi LUGO László utánkövetése – elhangzott az emléktábla avatásán


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés