bezár
 

gyerek

2023. 05. 21.
Az utazás a lényeg
Beszélgetés Berta Ádám mesekönyve kapcsán a Margón
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Berta Ádám Szöszmösz, a tündéregér című meséje márciusban jelent meg Agócs Írisz rajzaival a Cser Kiadónal.  A Margó Irodalmi Fesztiválon a szerzővel és az illusztrátorral Ruff Orsolya beszélgetett a könyv létrejöttének folyamatáról, olvasási szokásaikról, későbbi tervekről.

Berta Ádám és Agócs Írisz egyetemista koruk óta ismerik egymást, sőt még a születésnapjuk is egy napra esik, így a közös munka könnyen ment. „Amikor Szöszmöszt rajzolom, belül én is Szöszmösz vagyok” – jelentette ki Agócs Írisz, a kötet illusztrátora. Berta Ádám kifejtette, mennyire fantasztikus érzés, amikor van egy kép a fejében a szereplőkről, és azt valaki ténylegesen, papíron is meg tudja jeleníteni. Hozzátette, hogy örülne, ha ez zenével, különböző dallamokkal is lehetséges lenne. Megtudtuk, hogy a kötetben látható fekete-piros rajzok ceruzával és vízfestékkel készültek, valamint, hogy a történetben megjelenő karaktereket unisex ruhákba öltöztetve direkt semleges neműnek ábrázolta Agócs, az egzotikus állatok megjelenítéséhez fényképek adtak számára inspirációt.

Ruff Orsolya feltette a kérdést, olvasóként tudnunk kell-e, hogy pontosan hol játszódik a mese cselekménye, volt-e a szerző fejében konkrét helyszín? Berta azt válaszolta, hogy a fejében először mindig egy mikrokörnyezet jelenik meg, ahol azután el tudja képzelni, hogy majd történik valami. Bár a tájleírások alapján egyértelműen Amerika közép-nyugati sivataga juthat az olvasó eszébe, ennek ellenére nem kell ezt konkrét városhoz vagy országhoz kötni. A könyv írója maga is bejárta Amerikának ezt a területét, így például a feltűnő kráterekhez kapcsolódóan konkrét élményei voltak, illetve a közös munka során többször Mexikót hozták fel Agócs Írisszel, itt azonban még egyikük sem járt.

szöszmösz

A beszélgetés moderátorának megfigyelése szerint ebben a mesében is elsősorban maga az utazás a lényeg és a valódi cél. Ezzel a kijelentéssel Berta Ádám teljes mértékben egyetértett, kiegészítve azzal, hogy az amerikai regényirodalom régi hagyománya a mesében szintén megjelenő „nyugatra menni” toposz, illetve az a motívum, hogy a nyugati ember hogyan éli meg és teszi magáévá kényelmesen a keleti bölcsességet.

Az utazáshoz kapcsolódóan Ruff Orsolya azt kérdezte a beszélgetés résztvevőitől, hogy ha lenne egy hátizsákjuk, milyen könyveket tennének bele? Berta Ádám – aki egyébként a 21. Század Kiadó főszerkesztőjeként dolgozik–, úgy fogalmazott, hogy szabadidejében most már kicsit be van oltva olvasás ellen, hiszen ez a munkája, amit egyébként nagyon szeret. Nem tudja elképzelni, hogy ne kövesse, éppen milyen művek jelentek meg, mi releváns a kortárs irodalmi közegben. Szerencsére az örömolvasás is minden héten eljön számára, ám sosem tudja előre, hogy ez pontosan mikor következik be: a szerkesztőségben minden anyagot elolvas. Agócs Írisznek a hivatásából adódóan szintén sok szöveget kell elolvasnia, de ezek általában rövidebb terjedelmű alkotások, így szabadidejét is szívesen szánja az olvasásra.

Vajon igaz az az állítás, hogy az írás is az olvasással kezdődik? – kérdezte a moderátor. A kötet alkotói ezt igazolták (Agócs Írisz az illusztrálás mellett ír is), hiszen mindketten már fiatalon nagy hévvel és lelkesedéssel falták a könyveket, korán megtanultak olvasni. Berta Ádám antikváriumba is hamar elkezdett járni, eleinte az alapján választott könyveket, hogy milyen színű a borítójuk, vagy hogy milyen méretű papírra nyomtatták őket, később már zsáner szerint. Első kedvenc szerzője Edgar Allan Poe volt. Úgy gondolja, a legjobban azokkal a szövegekkel tud azonosulni és azok lehetnek relevánsak a mai olvasók számára, amelyeket legfeljebb kettőszáz éve írtak.  Shakespeare-t és Miltont olvasni mindig csupán munka volt számára.

szoszmosz2

Elhangzott, hogy sokan írnak kamaszkorukban szépirodalmat, aztán idővel felhagynak ezzel a tevékenységgel – felmerült a kérdés, hogy a jelen lévő alkotók is írtak-e fiatalon. Agócs Írisz gyerekkorában magát a teremtéstörténetet írta újra, illetve Andersen fenyőfáról szóló meséjét, kevésbé tragikus befejezéssel. Berta Ádám pedig a szakdolgozata írása során jött rá, mert módfelett lassan haladt, hogy tudományos szövegek helyett talán más típusú szövegeket kéne írna.

Ruff Orsolya megkérdezte a mesekönyv íróját, hogy elfogad-e szerkesztői tanácsot? Berta Ádám örömmel veszi a javaslatokat, és hozzátette, hogy minden eddig megjelent könyvét más szerkesztette, így már többféle szerkesztői hozzáállással is találkozott. Hozzá leginkább a stilizálás áll közel, kiemelte ennek jelentőségét és egyre hangsúlyosabb szerepét a kortárs irodalomban. Míg régebben a történet volt az elsődleges és maga a nyelv háttérbe szorult, ez a tendencia mostanra megfordulni látszik. Szerinte az írást meditatív tevékenységként kell felfogni, amelynek külön időt és helyet teremtünk az életünkben – így lehet igazán produktívan alkotni. Agócs Írisz szerint a kreatív munkához szükség van a lelassulásra, az új ötletek neki például mindig ébredéskor vagy elalvás előtt jutnak eszébe.

A Szöszmösz, a tündéregér primer szinten értelmezhető csupán gyerekeknek szóló meseként, azonban ha jobban megvizsgáljuk a történetet, kiderül, hogy sok, felnőtteknek is releváns olvasatot rejt. Foglalkozik a túlfogyasztás, a fenntarthatóság, a népességvándorlás és a bullying témaköreivel is – Berta Ádám hozzátette, hogy ezen tárgykörök korszerűsége a későbbi olvasatok során persze korlátozottá válhat.

Lesz-e folytatása a történetnek? – kérdezte végül Ruff Orsolya. A szerző elárulta, hogy lesz második kötet, amelyben megjelenik Kálmán, a madár, aki meg van győződve róla, hogy valójában más fajtájú madár, mint ami, illetve feltűnik majd egy patika is...

Fotó: Mariia Kashtanova

nyomtat

Szerzők

-- Medvigy Édua Kata --


További írások a rovatból

(Nép)mesék és kisebbségi diskurzusok Szegeden
Kristyna Litten: 80 kutyával a Föld körül
gyerek

Már lehet nevezni a Pagony Kiadó gyerekirodalmi és illusztrációs pályázatára
gyerek

Családi napot tart a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szombaton

Más művészeti ágakról

Istentelen ifjúság a Radnóti Színházban
Magyar Széppróza Napja a Fiatal Írók Szövetségénél
Bemutatták Márton Ágnes drámakötetét
John a Latinovitsban


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés