bezár
 

film

2023. 12. 13.
Én vagyok én, te vagy te – És akkor most ki, merre?
Az idei Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválról
Tartalom értékelése (1 vélemény alapján):
Milyen szépségkirálynőként előbújni a ténnyel, hogy interszex vagy, és kérdéseidre a választ egy hozzád hasonló, de mégis teljesen más, idegen embernél keresni? Hogyan tovább 19 évesen, családodból kitaszítottként, transzként vidékről indulva? Mi újat nyújtott és milyen témákkal foglalkozott a VR-technológia az idei Verzió Film Fesztiválon?

A Verzió Filmfesztivál idén is emberi jogi ügyeket, egyedi történeteket, aktuális témákat bemutató filmeket és programokat hozott el a közönségnek. A fesztivál november 22. és 29. között Budapesten a Toldi, a Művész és a Corvin mozikban, a Blinken OSA-ban, valamint a CEU-n mutatta be aktuális válogatását. 

A következőkben a Doc Future diák- és elsőfilmes verseny Aki nem vagyok, valamint a magyar verseny Fanni kertje című filmjeit, továbbá a Vektor VR alkotásai által szerzett élményeket vesszük sorra.

Doc Future diák- és elsőfilmes versenyben magyar premierként láthatta a közönség Skovrán Tünde Aki nem vagyok című filmjét. A film két interszex ember egymástól teljesen eltérő, de valahol egymást keresztező történetét, vívódását és nehézségeit írja le. A segítségért kiáltó Sharon-Rose Khumalo dél-afrikai szépségkirálynő identitásválságán keresztül ismerjük meg Dimakatso Sebidit, a férfiként élő, szintén interszex aktivistát. A két főszereplő történetét, saját maguk elfogadásának és megértésének rögös útját kísérheti végig a néző. A film egyszerre megindító és drámai, mindeközben az interszex élet mivoltát tárgyilagosan is ismeretei. A komoly és komor hangulatot enyhítve, olykor akár váratlanul is feltűnik a víz és a fény képe mint a megtisztulás és a természet szimbóluma. A víz motívuma reményként, fellélegzésként és megkönnyebbülő gondolatként jelenik meg akár egy kád víz, egy apró vízcsepp képében, akár a szerelmi gondolkodás természetességében. A film a mindennapi nehézségek mellett a gyermekvállalás és a munka kérdését is feszegeti, hiszen magán az identitásválságon túl ezek a konfliktusok is meghatározzák e személyek mindennapjait. Sharont gyermekes barátainál tett látogatásai mellett egy randevúra is elkísérheti a néző, ahol randevúpartnere a gyermekekhez való kapcsolatáról is kérdezi a szépségkirálynőt.

Sharon mosolyogva és határozottnak tűnően feleli, hogy nem vágyik gyermekre, mégis felmerülhet a nézőben a kérdés, hogy vajon tényleg így van-e, vagy ez a „betanult és a beletörődött” válasz? Habár a film jobban nem tér ki a kérdésre, elgondolkodásra késztet azzal kapcsolatban, hogy milyen opciói lehetnek egy interszex nőnek. Milyen tapasztalatok és élmények érhették eddig Sharont e témával kapcsoltban? Hányan szenvedhetnek ugyanettől a problémától?

Dimakatso is kényelmetlen helyzetben találja magát, csak ő egy állásinterjún, ahol helyzetét nem ismerő munkaadóval találkozik. Habár mindkét fél higgadtan és egymásra való tekintettel kezeli a helyzetet, az általános, tovább is mutató kérdés itt is felmerül: valóban szükséges ennyi megpróbáltatáson átmennie egy interszex embernek? Hogyan érvényesíthetik magukat egy olyan világban, ahol az emberiség nagy része nem is tud ennek embercsoportnak a létezéséről, főleg nem arról, hogy hogyan viszonyuljanak további, fontos kérdésekhez?

Tünde Skovrán filmje olyan dokumentumfilm, melyet minden, a téma iránt érdeklődőnek látnia kell, hiszen a helyzet ismertetésén túl történetmesélés emberközelisége is kiemelkedő.

Aki nem vagyok
A víz tisztító és fellélegzéshez segítő ereje
Jelenet Tünde Skorvrán Aki nem vagyok című filmjéből

Szintén élettörténetet bemutató alkotás Somogyvári Gergő Fanni kertje című filmje. Fanni családjából kitaszított transz nőként él Lacival, a keménykötésű, egykori gyári munkással egy erdőszéli kunyhóban. A két, társadalomból kivált – részben önszántukból, részben mások hatására – személyt és az ő különös történetüket ismerhetik meg a nézők egy bensőséges film képsorain. A Fanni kertje több évszakot ölel fel, melyeknek nehézségeit és szépségeit egyszerre láthatja a néző. Laci és Fanni mint apa és lánya küzdenek meg az elemekkel, önmagukkal és néha egymással is, de végül mindig támogatást lelnek a másiknál. Hasonlóan az Aki nem vagyokhoz, sokszor bukkannak fel természetet bemutató képek, mint például Laci veteményese és virágoskertje, vagy akár a helyi macskák játéka a napsütésben. A történet, habár nehéz sorsokat láttat, mégis idillinek mondható, melyben egymásra utalt, teljesen más szituációban lévő személyek olyan bensőséges kapcsolatot tudnak felépíteni egymással, mint talán kevesen manapság. A film érzékenyít, de közben mégsem oldja fel a szereplőket az önmagukért való felelősségvállalás alól, hiszen többször felmerül a munka és a „való világba” való visszatérés lehetőségének a kérdése.

Vajon miért maradnak mégis az aktuális szituációjukban, és Fanni, aki előtt még lehetőségek és remények állhatnak, miért tér vissza újból és újból Lacihoz? Ez lenne a könnyebb út? Te mit tennél egy ilyen szituációban, lenne erőd kitörni? Ezek és még további izgalmas kérdések foglalkoztathatták a nézőket a film után, nem véletlen, hogy a 20. Verzió Közönségdíját a fesztivál zárónapján Somogyvári Gergő filmje kapta.

A film csak fél happy enddel végződik, ugyanakkor tanulságos és megérintő történet, melyet érdemes volt látni a Verzión.

Fanni kertje
Fanni újból Lacinál lel biztonságra
Jelenet Somogyvári Gergő Fanni kertje című filmjéből

A Verzió idén is elhozta az aktuális Virtual Reality-ket, melyek most is kortárs társadalmi problémákat állították a középpontba. A 360 fokos VR-videók mellett idén egy interaktív film is bekerült a programba, a Hiányzó 10 óra. Mindamellett, hogy a technológia adottságai miatt a néző részese a történetnek, az interaktivitás révén dönthet is annak alakulásáról. Mara, a fiatal lány bulizni indul, mit sem sejtve arról, hogy mi vár rá. A buliba barátaival érkezik, többek között Greggel, akinek szándékai nem tiszták, ugyanis Mara italát GHB-vel felöntve célja az, hogy Marát magához csábítsa. A filmben a néző a baráti társaság tagja, aki döntési lehetőségeket kap a film alakulásával kapcsolatban. Te megmentenéd Marát? Hol húznád meg a buli határát? Egy ital? Vagy egy üveg falhoz vágása, a gyrosos bódéjának összefröcskölése még belefér? Habár a történet fő „gonosza” Greg, a társak, barátok egymásra gyakorolt hatása ugyanúgy alakíthatja döntéseinket jó és rossz irányba.

Az interaktív film remek felhívás a tudatosságra, az odafigyelésre és döntéseink súlyának megvizsgálására. Te hogyan haladtál volna végig a történetben? Hol szálltál volna ki? Ki vagy ebben a baráti a társaságban?  Ezek és további  mélyebb kérdések tehetők fel Fazakas Fanni VR-je után, amely valóban remekül reflektál a fiatalok bulizási szokásaira és feszegeti a kérdést, hogy kinek hol húzódnak a határai, meddig és mennyire lehetünk felelősek magunkért, barátainkért, bárkiért egy elvadult estén.

10 óra
Merre tartasz nézőként? Marával vagy Greggel?
Jelenet Fazakas Fanni Hiányzó 10 óra című VR-jéből

Szintén a VR-szekcióban szerepelt Adam Weingrod alkotása, a Fényfoltok. A film egy izraeli férfi katonakorában történt megvakulásának, felépülésének és élete alakulásának történetét meséli el.

A főszereplő, Dan a tragédia után teljes életet élt, tanult, szerelembe esett, 4 gyermeke lett. Egy nap lehetőséget kap arra, hogy újból láthasson, hogy 25 évnyi sötétség után szeretteit először pillanthassa meg. Érzelmes és látványos jelenetek során kísérheti végig a néző Dant, kinek látástörténete sajnos nem végződik úgy, mint remélhetnénk. Ennek ellenére Dan hálás és elfogadó marad, a pár napot, melyek alatt újból láthatott, áldásként és ajándékként fogadja.

A film valóban fényfoltokból épül fel, a feleséget, gyermekeket, a látás apró jeleit is foltokként ábrázolja a rendező. 360 fokot fordulhat a világ a VR-nézővel is, csakúgy, mint Dannel arra a pár napra, mikor számára csodával határos módon láthatta a számára legfontosabb személyeket.

Fényfoltok
Dan fényfoltjai
Jelenet Adam Weingrod Fényfoltok című VR-jéből

Thierry Loa vizuális- és médiaművész 21-22 Kína című alkotását is bemutatták az idei filmfesztiválon.

A dokumentumfilm antropocén világunk változásait mutatja elnagyoltan, egy olyan szemszögből, amelyen a néző döntéshozónak és hatalmasnak érezheti magát. Az egekben repül, letekintve az ipari fejlődésre és a topográfiai változásokra.

A 24 perces médiaélmény földünk helyzetére reflektál, szavak és emberi szereplők helyett a VR teljes erejével.

Kína
Kína 360 fokos nézőpontból

Az idei Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál november 29-én véget ért, online pedig december 10-ig lehetett kikölcsönözni a filmeket. A fesztiválon számos díjat kiosztottak, számos különdíj is született, minden a fesztivál létjogosultságát és fontosságát igazolva. A nyertes filmek listája és a zsűri értékelései ide kattintva olvashatók.

Forrás: Verzió
Borítókép: Tünde Skorván 
Aki nem vagyok című filmje

nyomtat

Szerzők

-- Kovács Enikő --


További írások a rovatból

Csáki László: Kék Pelikan
Denis Villeneuve: Dűne – Második rész
Beszélgetés Hevér Dániel rendezővel és Kertész Zsanett forgatókönyvíróval a Valami madarak című filmjükről

Más művészeti ágakról

irodalom

Závada Péter: A muréna mozgása, Jelenkor, Budapest, 2023.
Bűn és bűnhődés az Örkény Színházban


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés