bezár
 

irodalom

2024. 01. 26.
Elkötelezett művészet?
Lengyel riportirodalom - Prae 2023/2 lapszámbemutató
Tartalom értékelése (1 vélemény alapján):
Január 19-én került sor a Prae folyóirat legújabb lapszámának bemutatójára a Kis Présházban. Németh Orsolya és Danyi Gábor fordítók beszélgettek a lapszám fő témájáról, a lengyel riportirodalomról Felvidéki Eszter kérdéseire válaszolva. Felolvastak a lapszám szerzői: Simon Márton és Locker Dávid.

Lengyel riportirodalom – a tematikus megjelölés és a lapszám címe első hallásra talán nem olyan könnyen dekódolható a magyar olvasóközönség számára, tekintve, hogy a folyóirat legújabb lapszámában bemutatott műfaji kategória csaknem ismeretlen a hazai irodalmi közönség számára. Több szempontból is izgalmas jelenséggel állunk szemben, melyet a lapszámban megjelent részletek és cikkek is méltó módon demonstrálnak, a bemutató alkalmával pedig Németh Orsolya (a PPKE adjunktusa, kutatási témája a lengyel tényirodalom) és Danyi Gábor (aki a szóban forgó lapszámban fordítóként működött közre) mutatták be részletesen a műfaj történetét, legfontosabb képviselőit és a köré szerveződött intézményrendszert Felvidéki Eszter (a Felczak Alapítvány munkatársa) moderálása mellett.

L. Varga Péter

Már a megnevezés is egy számunkra talán szokatlan, sokszor ellentétesnek elgondolt jelenségpár kapcsolatából született. A műfajban a riport sajtóműfaját ismerhetjük fel, mely a regényhez legközelebb álló, szépirodalmi eszköztárat mozgósít; Németh Orsolya bevezetőjéből megtudhatjuk, hogy egyaránt szokás a tényirodalom vagy a népszerűbb non-fiction névvel is illetni ezeknek a műveknek a csoportját, melyek nemcsak tematikájukat, de a műfaj történetét tekintve is sok szállal kötődnek a társadalmi és történelmi valósághoz. Elmondhatjuk, teszi hozzá Németh Orsolya Przemysław Czapliński lengyel kritikust szabadon idézve, hogy a lengyel irodalomban a kilencvenes években a próza, a kétezres években a dráma, 2010-től máig töretlenül azonban a riportirodalom az uralkodó műfaj.

Az idáig vezető út azonban nem volt zökkenőmentes. Németh Orsolya ismertetője, valamint a lapszámot nyitó rövid tanulmánya is beszámol arról, hogy bár Lengyelországban az államszocializmus ideje alatt is jelen volt a műfaj, valódi áttörést a rendszerváltás időszaka hozott, amely tematikus szabadsággal és az írások céljait, jelentőségét is érintő hangsúlyeltolódásokkal járt. Czaplińskit követve elmondható ezeknek a cikkeknek, könyveknek és antológiáknak a szerepéről, tudhatjuk meg a tanulmány szerzőjétől, hogy ebben az időszakban egyedül a riport vált olyan műfajjá, melynek a társadalmi hatása kézzelfogható méreteket öltött. Az irodalmi riport képes előidézni, hogy az emberek megváltoztassák a nézeteiket, teszi hozzá Németh Orsolya.

Prae 2023/2

Sok tényező együttes hatásának köszönhető, hogy jelenleg sajátosan lengyel riportirodalomról beszélhetünk. Amint Danyi Gábor elmondta, fontos eleme ennek a képletnek az a – magyar viszonylatokhoz képest sokkal szabadabb jelleget mutató – működési mechanizmus, amely a második nyilvánosságot Lengyelországban már a kommunista rendszer ideje alatt is jellemezte. Fontosnak tartja még a szoros kapcsolatot, amely kimutatható a műfajban alkotók generációi között.

Bár Magyarországon a köztudatba kevéssé kerültek be azok a szerzők, akiknek a neve számottevő a műfaj eddigi történetében, több folyóirat is helyet szentelt hasábjain a lengyel riportirodalom bemutatásának, és a hazai olvasók többek között Mariusz Szczygiel, Lydia Ostalowska, Hugo Bader, valamint a Prae Kiadónál megjelent Witold Szabłowski írásait is elérhetik magyar fordításban, tudhatjuk meg Felvidéki Eszter felsorolásából.

Németh Orsolya, Danyi Gábor, Felvidéki Eszter

Míg a hazai feltételek mellett bevett írói fogássá vált, hogy az elnyomó rezsim – melynek hatásai, megélt valósága és rombolása gyakori tematikája a lengyel riportirodalomnak – kritikáját csak áttételes módon, egy szimbolikus nyelvbe ágyazva lehetett megszólaltatni, addig ezeknek a műveknek szikár és egyenes írói nyelvük van. A tényirodalom, mondja Danyi Gábor, addig mehet el művészi technikái felvonultatásában, ameddig „nem veszélyezteti azt, hogy mindez a valóságról szóló, tényszerű konstrukció”. Sajtóműfajról beszélünk, fűzi tovább a témát, a lapszám egy nemrégiben megjelent ismertetőjét idézve; ami ennélfogva nem engedheti meg magának, hogy túlzottan irodalmi legyen.

Felvidéki Eszter

A legfontosabb stiláris jegyeket nem lehet elválasztani a tematikától; Németh Orsolya elmondja, hogy a riportirodalom művei egyszerre empatikusak és kritikus módon távolságtartóak is, ebből a kettőségből pedig egy sajátos többszólamúság bontakozik ki. Katarzyna Kwiatokowska-Moskalewicz Krími mesék című írása azt mutatja be, hogy is nézhet ki egy komplex politikai konfliktus részlehajlás nélküli feltárása, egyszerre szólaltatva meg szeparatista, tatár és ukrán nézőpontokat, tapasztalatokat és élethelyzeteket, amelyek a Krím félsziget körüli politikai és etnikai konfliktusokba ágyazódnak. „Egyik oldalon sincsenek szentek”, fogalmazza meg a fordító.

Danyi Gábor azt is kiemeli, hogy az itt megjelent írások tematikájában a személyes sorstragédiák háttereként, közegeként és mozgatórugójaként az irodalom és a riport sajtóműfaja közötti vékony választóvonalon egyensúlyozva bemutatásra kerül az 1980-as évek lengyel kommunista rezsimje mellett a fehérorosz önkényuralom és a putyini Oroszország is. Az elnyomással szembeni kiszolgáltatottság színre vitele a riportirodalom fontos feladata, teszi hozzá. Németh Orsolya pedig Lidia Ostałowska szavait idézi: „a mai lengyel riport azoknak a hangja kell, hogy legyen, akiktől elvették a hangjukat”.

Kis Présház, tükörben

Erről tanúskodnak a Cezary Łazaewicz könyvéből Danyi Gábor által Hogy nyoma se maradjon cím alatt fordított részletek is. A történet Grzegorz Przemyk emblematikus jelentőségű halálát meséli el; a gimnazista, érettségijét ünneplő fiút az államhatalom erőszakszervezete tartóztatja le csaknem indokolatlanul, és a rendőrök verik halálra az intézkedés során. Az esemény túlmutat önmagán, ugyanis egy egész generációnak állít emléket, derül ki a fordító bővebb ismertetőjéből: Grzegorz Przemyk édesanyja ugyanis a második nyilvánosság ismert költője, a szolidaritás mozgalom aktivistája, az események pedig egy olyan „állami hazugsággyár” kivetüléseiként foghatók fel, amely kemény eszközökkel verte le a hetvenes évek Lengyelországában egyre megszaporodó sztrájkokat, számos áldozatot követelve magának.

Danyi Gábor

De felhozható lenne itt még a folyóiratban szintén megjelent, Katarzyna Brejwo 328-as paragrafus című, fehérorosz témájú riportja, mely Lukasenka fiatalokat célzó, drogellenes hadjáratainak abszurditásait és az anyák tiltakozását mutatja be, és amelyről Németh Orsolya beszélt bővebben. Az olvasók ezen kívül Petneki Noémi Hanna Krallról írott tanulmányával találkozhatnak még a lapszámban, aki a szerző Maria H. szinapszisai című írásából részleteket is fordított. A fordítók bővebben beszéltek továbbá arról a kiterjedt intézményrendszerről, mely iskolák, kiadók, folyóiratok és tematikus mellékletek sokaságával karolják fel ezt a lengyel irodalmi mezőben oly nagy népszerűségnek örvendő műfajt.

Az est második felében a kötetben szereplő hazai szerzők is képviseltették magukat. Simon Márton és Locker Dávid felváltva három-három verset olvastak fel; hallhattuk Simon Mártonnak a folyóiratban ezúttal megjelent Wisława Szymborska tiszteletére jegyzett, Benézek a szádba, mint egy ablakon című versét, valamint felolvasta a Vajon hányan halnak meg évente az IKEA-ban? és az Önarckép szőrős pisztrángként című műveit is. Locker Dávidtól az Ének Esti Kornélhoz, a Napfény IC, végül pedig a folyóiratban megjelent, A macskámmal német életfilozófiákon merengve című verseket hallhattuk.

Simon Márton és Locker Dávid

Az eseményről készült felvétel megtekinthető Kis Présház Facebook-oldalán, a folyóirat pedig a korábbi lapszámokkal egyetemben megvásárolható a nyitvatartási időben a kis Présházban.

 


Prae 2023/2

Lengyel riportirodalom 


TARTALOM

Lengyel tényirodalom
Németh Orsolya: A riport műfajának térhódítása a lengyel irodalomban (bevezetés)
Katarzyna Kwiatkowska-Moskalewicz: Krími mesék (Németh Orsolya fordítása)
Tomasz Grzywaczewski: Álmok (Németh Orsolya fordítása)
Cezary Łazarewicz: Hogy nyoma se maradjon (Danyi Gábor fordítása)
Katarzyna Brejwo: A 328-as paragrafus (Németh Orsolya fordítása)
Hanna Krall: Maria H. szinapszisai (Petneki Noémi fordítása)
Petneki Noémi: „A hőseim – az a legérdekesebb, ami az életemben történt.” Hanna Krall élete és munkássága (esszé)

Billentyűk
Dennis O'Discroll verse (Gerevich András fordítása)
Tóth Réka Ágnes verse
Simon Márton verse
Horváth Imre Olivér verse
Locker Dávid verse
Szeder Réka verse

Metszetek
Berényi Klára: Az Őszi nap két fordításáról (tanulmány)
Bakó Sára: „(…) a rózsa, az nem egy virág” – Egy kultúrtörténeti szimbólum továbbélése kortárs magyar regényekben (tanulmány)

Billentyűk
Bán-Horváth Veronika verse
Borbíró Bíborka versei
Kubó Cintia: A gumikrokodil (elbeszélés)
Kőrössi P. József versei
Vasas Tamás: Ambulánsok (prózavers)
Lesitóth Csaba verse
Kovács Attila György: Minden, ami alatta van (elbeszélés)


Fotó: Mariia Kashtanova

nyomtat

Szerzők

-- Molnár Zsófia --


További írások a rovatból

irodalom

Az Élet és Irodalom Könyvtolmácsok című beszélgetéssorozatának első alkalma
Bemutatták Márton Ágnes drámakötetét
irodalom

Vaktérkép
Recenzió a Természetellenes vadság című líraantológiáról

Más művészeti ágakról

Händel: Alcina. Marc Minkowski felvétele
Interjú Vermes Dorkával az Árni című első nagyjátékfilmjéről
Mehran Tamadon: Ahol nincs isten & Legrosszabb ellenségem


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés